ARCHÍV Vakációs házi feladat – jobb lenne elfelejteni

A szünidős házi feladat nagy dilemma, sokan – szülők és tanárok egyaránt – úgy vélik, azért van rá szükség, mert egyébként a gyermek elfelejti az év közben tanultakat. A vakáció azonban a pihenés, feldolgozás ideje kellene legyen, és főként most, a járvány alakította mindennapjainkban, a szakember szerint teljesen el kellene felejteni a tanulást a szünidőben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)

„A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik nyáron nem gyakoroltak, »nem tanultak semmit«, ősszel, iskolakezdéskor tényleg mintha mindent elfelejtettek volna” – mondja dr. Vekerdy Tamás. „Míg viszont azok, akiket gyakorlásra szorítottak, »emlékeznek«, működik bennük a rutin, könnyen felidézik az előző évi anyagot. Csakhogy… Eltelik néhány hét, és a nyáron »semmit sem csinált« gyerekek mintha megtáltosodnának. Hirtelen minden eszükbe jut – sőt még több is, mint amit valaha tudtak. Ezzel szemben a szorgalmas gyakorlók már a kimerültség jeleit mutatják (amit a többi gyereken majd csak a karácsonyi szünet közeledtével fogunk észrevenni).

Régi tanuláspszichológiai szabály, hogy akkor érik készséggé bennünk, amit tanultunk és gyakoroltunk, amikor abbahagyjuk a tanulást és a gyakorlást, és valami egészen mást csinálunk!”

– a neves pszichológus szavai bizonyára sokunk számára ismerősek. Mégis, a tapasztalat az, hogy sokszor maguk a szülők ragaszkodnak a szünidős házi feladatokhoz, abbeli félelmükben, hogy a hosszú nyári vakációban majd mindent elfelejt a gyermekük.

Kötelező helyett választható

Általában véve néhány ismétlő feladat beiktatása a szünidőben is rendben van, véli Krizbai Tímea klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, egyetemi oktató. „Tulajdonképpen az ismétléssel lehet elmélyíteni, rögzíteni a megtanult ismereteket. Ellenben a vakációs házi feladatok esetében figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, illetve a feladat maga inkább ajánlás-szerű kellene hogy legyen” – magyarázza a szakember.

Krizbai Tímea

Romániában egyébként 2017-ben kormányrendeletbe foglalták azt, hogy a diákok nem kaphatnak házi feladatokat a vakáció idejére, ezzel szemben a gazdaságilag fejlettebb országokban, mint például Japánban, Dániában vagy Finnországban már évtizedek óta nincsen házi feladat: az oktatási rendszer nem a gyerekek megterhelésére, sokkal inkább az élménypedagógiára, az egészséges életmód elsajátítására, az önálló gondolkodásra serkenti a diákokat.

Ha van is, az kevés és élményszerű...

A szünidős tanulást tehát nem a szó hagyományos értelmében kellene venni, véli Krizbai Tímea. „Minden korosztály esetében érvényes, hogy a vakációra feladott feladatoknak játékosnak, szórakoztatónak kell lenniük, amelyeket szívesen elvégez a diák. Ha több száz matekpéldát felsorakoztató feladatlapon kell kipipálni válaszokat, az rendkívül unalmas, olyankor a szülőnek kell nyaggatni a gyereket, és ez egyik félnek sem jó” – teszi hozzá.

Szünidős „házi feladat” lehet egy-egy kisebb kirándulás, esetleg érdekes, mókás, otthon is elvégezhető kísérlet, rovargyűjtés, madárles stb.

Ma már számtalan segédanyagot és ötletet találni mindehhez, ezért elsősorban a pedagógusok felelőssége, hogy a vakációs házi feladat inkább egy olyan javaslatcsomag legyen, amelyből majd a gyermek válogathat, és azt végzi el, oldja meg, amihez kedve van.

Vekerdy egyébként egyenesen bűnnek tartja a szünidős feladatok kikérdezését, vagy azt, ha a tanév kezdetével a pedagógus a nyáron elvégzett munkát osztályzattal minősíti.

„A mennyiségre ugyanígy nagy figyelmet kell fordítani: kisiskolás korban egyáltalán nem tartom jó ötletnek a szünidős feladatokat, középiskolás gyerekeknél is csak mértékkel”

– hangsúlyozza Krizbai Tímea is megjegyezve: a vakáció elsősorban a pihenésé kell legyen.

Házi olvasmány: kötelező tortúra?

A nagyobb diákok esetében a házi feladat mellett hasonló „gyötrelem” a számtalan kötelező házi olvasmány is: Krizbai szerint egyébként már alapvetően az szomorú, hogy saját iskolai évei óta gyakorlatilag semmit nem változott ilyen tekintetben a tanterv, a mai diákoknak ugyanazokat a könyveket kell elolvasniuk, mint a húsz évvel ezelőttieknek. „Szomorú ez a helyzet, elsősorban azért, mert

a mai gyerekeknek már teljesen más az igényszintje, arról nem is beszélve, hogy azóta született számtalan kötetnyi kortárs irodalom, sőt kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom is”

– jegyzi meg. A mennyiséggel itt is gond van: irreális elvárás például minden nyolcadikos diákkal szemben, hogy a nyári szünidőben tíz regényt elolvasson, szögezi le a szakember.

Házi feladatként a napfelkeltét megnézni Sokaknak ismerős lehet Cesare Catà olaszországi tanár neve, aki néhány éve azzal okozott szenzációt a közösségi oldalon, hogy a szokványos házi olvasmány lista helyett például álmodozást, napfelkelte-nézést, táncolást hagyott házi feladatul a diákjainak. Catà egyébként egy interjúban elismerte: az ötletet a Holt költők társasága című filmből ismert, a Robin Williams alakította Mr. Keating tanítási módszereire alapozta. Egyébként azóta se szeri, se száma az interneten a hasonló szünidős „feladatlistáknak”.

A vakáció legyen vakáció!

A járvány azonban a feje tetejére állította a világot, az otthoni online tanulás az oktatásban résztvevő mindhárom felet – a gyermeket, a szülőt és a pedagógust is – leterheli. Az iskolát csak most kezdő  kisgyerekeknek nehéz, mert ők még nem tudják, hogyan kellene tanulni, a nagyok viszont már tudják, hogy mi lenne a „normális”, és ezért nehéz számukra megszokni a jelenlegi helyzetet. Ráadásul a digitális oktatás összefolyik a gyerekek folyamatos digitális jelenlétével, így a tanhéten is fontos lenne, hogy a gyerekek minél gyakrabban elszakadjanak a képernyőtől, az órák végeztével tartsanak szünetet, menjenek levegőzni, mozogni.

„Ebben az időszakban, például a soron következő téli vakációban teljesen el kellene felejteni a vakációs házi feladatokat, és arra kellene buzdítani a fiatalokat, hogy minél többször mozduljanak ki a lakásból”

– ajánlja a szakember. A folyamatos terhelést, a megengedett képernyőidő sokszorosát ki kell pihenniük a gyerekeknek, egyébként januárban fáradtan kezdik majd a tanulást.

„Még az időzónák is megváltoztak: amikor össze van zárva reggeltől estig az egész család, mindenki otthonról dolgozik és tanul, akkor könnyen elmosódhatnak a határok, olyannyira például, hogy a hétköznap és a hétvége közötti éles határ is megszűnik. Az online oktatást ráadásul sok gyerek már eleve úgy éli meg, hogy ez egyfajta vakáció, hiszen nem találkozik a társaival, nem jár be az iskolába, reggel nem kell elkészülni, elmenni az iskolába. Az éles határt tehát a szülőnek kell meghúzni: napközben programot kialakítani, hogy a pihenésnek is legyen meg az ideje, illetve a hétvégét és vakációt leválasztani azoktól a napoktól, amikor tanulni kell” – véli a a klinikai szakpszichológus.

Majd negyedik végére...! Megalapozatlan az a szülői félelem is, hogy az első osztályos diáknak azért kell a szünidős házi feladat, hogy ne felejtsen el írni, olvasni. A régi magyar iskolában azt mondták a tanároknak: itt vannak a gyerekek, négy-hat év alatt tanítsd meg őket stabilan írni-olvasni! Közben menjetek le a patakpartra, mert ez volt a környezetismeret óra. Játsszatok, futkározzatok, énekeljetek…” – írja erről Vekerdy Tamás. Az írás- és olvasáskészség elsajátítása nem „versenysport”, a gyerekek között óriási teljesítménykülönbség lehet, és fontos hangsúlyozni: a kisdiáknak negyedik, és nem az első osztály végére vagy a karácsonyi szünidőig kell megtanulnia folyékonyan olvasni, és jól írni.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Depresszió – gyermekkorban is lehetséges!
Depresszió – gyermekkorban is lehetséges!

Szakemberek mondják: egyre gyakrabban találkoznak depressziós serdülővel, és a depressziós tünetek a kisebbeket sem kerülik el. Az elmúlt néhány hónap a maga bizonytalanságával „jó” táptalajt biztosított a hangulati zavaroknak – sajnos, a gyerekeknél is. Kedves szülők, segítünk, hogy mire érdemes figyelni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)