• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– Hogyan vezetett a személyes utad az erdészettől az erdei iskola tevékenységekhez, a különféle erdei programokhoz, képzésekhez?
– Mivel „nem váltam be” erdészként egy olyan rendszerben, amely termelés- és profitorientált volt, muszáj volt valamiben értelmet találnom. Hosszú éveket őrlődtem, mert nagyon ragaszkodtam a szép szakmámhoz, amelyet teljesen szétmarcangolt a korrupció és az (erdő)tulajdonosi felelőtlenség. Az erdei iskola tevékenységekkel úgy érzem, a szakmám legalább egyik részét megmentettem a kárhozattól.
A társadalom számára hasznos tevékenységet folytatok, amely – habár nagyon áttételesen és hosszú távon – talán az erdő számára is megtérül egy napon...
Az erdei iskola tevékenységek egyidősek a szakmai pályafutásommal, hisz debütáló évem a szakmában 2008 volt, az első erdei iskola programom pedig 2009 tavaszára esett. 2018-19 körül már annyi felkérést kaptam, hogy elgondolkoztam azon, hogyan lehetne ezt hatékonyabbá tenni. Erősen foglalkoztatott az, hogy márpedig minden gyerekhez el kell jusson az erdei iskola élmény. Innen jött az első pedagógusképzés ötlete. Már az elején nagyon sikeres volt, a második képzésünkre tízen jelentkeztek egy helyre. Ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy a társadalom igényli ezt a típusú programot. Ha célokat kell megfogalmazni, akkor ezt a társadalmi érdeklődést szeretném tovább fűteni, valamint minél több iskolában szeretnék ízelítőt adni a diákoknak a programomból. Újabban pedig kiemelten keresem a szórvány magyar iskolákat, akik sokkal nehezebben jutnak minőségi programokhoz, mint mi, Székelyföldön. A másik nagy célom pedig, hogy szakmailag folyamatosan megfeleljek a társadalmi igényeknek, az erdő közjóléti szolgálatában. Ezért akarom bevinni az erdei iskola programba az ökopszichológia koncepciót, főként a részvételi séta és az erdőterápia gyakorlat szintjén.
• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– Miért kell(ene) erdei iskola a mai gyerekeknek? Mit ad, mit pótol? Mi a legfőbb hozadéka?
– Ha ugyanezt a kérdést négy évvel ezelőtt teszed fel, teljesen más a válasz, ha tíz évvel ezelőtt akkor megint más. Tíz évvel ezelőtt az volt a cél, hogy a gyerekek minél több dolgot megtudjanak az erdei életközösségről. Négy éve az volt a fő cél, hogy a gyerekeket felelős, tudatos életmódra neveljem.
Ma főként az a célom, hogy megmutassam, demonstráljam azt, hogy van egy minőségibb, teljesebb élet az online téren kívül...
Az erdei környezet egyrészt fiziológiai hatásokat fejt ki a szervezetünkre: az erős, oxigéndús hegyi levegő hatása a légzőszervekre és érrendszerre, a tölgyerdők jótékony hatása az emésztőrendszerünkre… De talán az előbbinél is fontosabb a mai világ emberének a lelki egyensúly és a mentális egészség. Bizonyított tény, hogy az erdei környezetben eltöltött idő, a tudatos jelenlét ebben a környezetben segítenek az agy terhelését csökkenteni, az erdei környezet ellazít, felszabadít és kikapcsol olyan folyamatokat, amelyek egy mindennapi környezetben folyamatosan őrölnek a háttérben (a mindennapi gondok, stresszek).
Rengeteg olyan háttérzaja van a társadalmunknak, ami folyamatosan őröl bennünket. Ezek a folyamatok le- és kifárasztanak. Ezektől tud megfelelő szakmai vezetés mellett megszabadítani az erdő.
Olyan betegségek enyhíthetőek, mint a szorongás vagy a depresszió. És, hogy mit adhat például egy kisdiáknak az erdei környezet? Elsősorban önfeledt játékot, szabadságérzést, mivel kiszabadulnak a gyakran merev szabályokkal terhelt oktatási rendszerből. Kiszabadulnak a 6 fallal lezárt térből, ami gyakran ingerszegény, vagy amit egyszerűen csak minden milliméterében ismernek, nincs benne új, nincs, amit felfedezni. Az erdő ezt pótolja, ingergazdag és mozgásra késztető tér. Tele van felfedezni valóval, ezért sosem unalmas. Minden fa mögött rejlik valami ismeretlen, minden lapi alatt találhatsz egy kis csodát, bogarat, gilisztát vagy épp egy magot. A gyerekekben még aktív a természetes kíváncsiság, ami a világ jobb megismerését szolgálja…
• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– A minél több offline, tudatos jelenlét mellett milyen céljai vannak még a foglalkozásaidnak?
– Az erdei iskola tevékenységeknek én két fő célját látom: az első az erdő és az erdei életközösség megismertetése a gyerekekkel, kiemelt figyelmet szentelve az összefüggéseknek. Ezt egészíti ki az elmúlt 5-6 évben szükségletként felmerülő természetkapcsolat elősegítése:
a gyerekek visszakapcsolása az erdei környezethez. Ezzel a valósággal ugyanis ők teljesen elveszítették a kapcsolatukat.
A legnagyobb kihívás persze a virtuális valóság, amibe az Alfa generáció bele születik. Ezt überelni fakockákkal és bogarakkal már-már művészet. De úgy gondolom, főleg az ökopszichológia irányába elmozduló erdei iskola program ennek a generációnak is tud újat adni. Talán a természetben megtapasztalható szabadságérzés az, ami a szorongók generációjának kelleni fog.
• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– Iskola egyáltalán nálad az erdei iskola foglalkozás, vagy inkább észrevétlen értékrendfejlesztés?
– Az én programomban a főszerep a fáké és a fák közösségéé, az erdőé. Kiemelten kezelem az összefüggéseket a fák-fák és a fák-állatvilág szereplői között. Ez szerintem a legizgalmasabb és legrejtélyesebb dolog. Tehát játékosan és szemléltető eszközök segítségével, mondhatnám, élménypedagógiai módszerekkel tanulunk a fákról, az erdő lakóiról és életükről, történeteikről, de a mi életünkben betöltött szerepükről is. Gyakorlatias szeretnék maradni, ezért
mindig olyan tevékenységeket igyekszem vinni osztályokba – és a képzésekre is – amelyek otthoni kiskertben is megvalósíthatók.
Például: rovarhotel, érzékszervi ösvény az erdőből (toboz, makk, kéreg, ágacskák stb.), erdei xilofon (a xilo fát jelent görögül). Az elmúlt 2-3 évben nagy hangsúlyt fektettem az érzékszervi utazásra, mind tantermi, mind pedig az erdei programok alatt. Az érzékszerveinkre irányított figyelem gyakran rásegít a koncentrálásra, és ezáltal a tudatos jelenlétre is a saját életünkben. Ezeket a gyakorlatokat mindig az erdő egyes elemeinek a segítségével gyakoroljuk. Ennek a tudatos jelenlétnek egyébként fontos életminőség javító szerepe is van. Ez egy újabb dimenzió, amit szeretnék még jobban kiaknázni a jövőben. Ezek a gyakorlatok egy információhoz kötnek élményt – vagy fordítva –, és ezáltal a gyerek könnyedén megjegyzi azt, amit én fontosnak tartok.
• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– Mondj néhány példát, kérlek, mire hívod fel ilyenkor, ősszel a figyelmet az erdőben?
– Az ősz az erdőpedagógia szempontjából egy kiemelkedő időszak. Elsősorban azért, mert az erdő és az állatvilág felkészül a télre, és ez számos folyamatban megnyilvánul. Ilyenkor talán a természet is közelebb kerül hozzánk, gondoljunk csak a lehulló színes levelekre, amiket kézbe vehetünk és megvizsgálhatunk, megtapasztalhatunk. Az eddig égben járó lombkorona leszáll közénk. Ez az az évszak, amikor a legtöbb gyerek megismerkedik a fákkal, mivel sok pedagógus kihasználja a színes levelekben rejlő kézműveskedést.
Az ősz az az évszak, amikor talán a legaktívabban keressük a kötődést a természethez.
A másik nagy ajándéka az ősznek az erdő gyümölcsei, beleértve a magvakat is. Ilyenkor kezdődik el igazából a természet megújulása, mivel a magvak nagy része ilyenkor hull le, amiket aztán a levelek takarnak be, rejtenek el és védenek meg a tél folyamán, hogy tavasszal meginduljon a csírázással az új élet. Olyan csodálatos folyamatok indulnak be, mint például a szajkó és a makk története. A szajkó egy szezonban (ősszel) akár 4-5000 makkot is el tud hordani, és rejteni, aminek jelentős része ott marad, ahová elrejtette, és kikel, kis csemete lesz belőle, majd remélhetőleg fa. Ezt a folyamatot egyébként nagyszerűen lehet szemléltetni egy nagyobb iskolaudvaron is, ahol egy fa dobozba, kb. 2 méter magasan kihelyezünk tölgymakkot, ezt észre kell vegye a szajkó, és elkezdi hordani a makkot szorgalmasan. Nagyszerű alkalom arra, hogy a gyerekek megfigyeljenek egy természetes folyamatot. Ha pedig elsőre nem fedezné fel a szajkó a neki szánt makkot, kitehetünk egy kis dobozba szotyit (nem sózottat!), a cinegék azonnal felfedezik és rájárnak. A cinegék aktivitására pedig a szajkó is felfigyel, és mivel kíváncsi, megnézi, mi van ott, és a szotyi mellett megtalálja a makkot, amit elkezd hordani. Nos,
ez akár egy kész Zöld hetes projekt, hiszen októberben osztálykirándulással össze kell szedni 10-20 kg makkot, el kell készíteni az etetőrészt, és ha egy webcamre is futja, akkor szuper kis projekt lehet belőle.
De bárki megismételheti a kiskertjében is. Visszatérve az őszre, az erdei magok és fák terméseinek sokasága ismerhető meg, és velük együtt pedig újabb alkalmunk van közelebb hozni a természet és erdő nagy összefüggéseit a gyerekekhez. Itt példa lehet a kis propellerként ismert juhar magok. A biológusok ezt stratégiának nevezik, mivel a fa a szélre alapozza saját fajának terjesztését és tovább örökítését. Sok fafaj támaszkodik a szélre: juhar, nyír, éger, fenyőfélék. De mi van az olyan fajokkal, amelyek gyümölcsöt is teremnek: vadcseresznye, vadalma vagy akár szilva is? Nos, ezek a fajok azzal terjeszkednek, hogy sok állat és madár fogyasztja őket, aztán valahol az emésztőrendszeri utazás után kipottyantja, amit a csonthéjasok nagy arányban, a bükk és tölgy sokkal kisebb arányban, de túlélnek. A tölgy esetében a szajkók terjesztik, a dió esetében a csókák, varjak tesznek nagy szolgálatot a fafajnak. Méghogy a fák nem gondolkoznak! – szoktam ilyen történetek után érzékenyíteni a hallgatóságot...
• Fotó: Erdei iskola tevékenységek
– Már csak hallgatni is feltöltő ezeket... Erdőmérnök mellett kisgyermekes szülő is vagy. Te hogyan próbálod közelebb vinni a saját gyermeked a természethez, erdőhöz? Vagy neked a szakmádból kifolyólag egyszerű?
– Mivel már annyiszor hiányoztam otthonról az Erdei iskola tevékenységek miatt, ez felkeltette az érdeklődését, és már ő jön hozzám, hogy ezt meg azt gyűjtött a parkban, és vigyem mutassam meg az erdei iskolában. Így ez nálunk annyira jól indult, hogy nem kellett megszenvedjek érte, hogy kimozduljunk, ha teszek egy erdei séta ajánlatot a fiamnak. Remélem, kitart majd az érdeklődés későbbre is.
Persze az első erdei kiruccanások alatt törekedtem arra, hogy ez minél érdekesebb és mesebeli legyen. Nagyon megfogadtam egy jó tanácsot egy magyarországi kollégámtól, aki azt mondta, hogy
erdőpedagógusként, erdei iskola vezetőként egy dolgot kell szem előtt tartanunk: mutassunk kis csodákat az erdőben, természetben.
Persze egy csoda bemutatása sokban függ a felvezetéstől. Erre szoktam mondani, hogy kicsit már a szórakoztató iparágban is dolgozom (nevet). És ezt nem tartom túlzásnak, szerintem ha igazán látjuk az összefüggéseket az erdőben, akkor egy fantasztikus világ tárulhat elénk. Sok tudományos kutatás még csak a felszínt súrolja, ami a nagy erdei életközösség összefüggéseit illeti. És itt juthat „szóhoz” a képzelőerőnk, ezért lett olyan sikeres Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvével. Ő a tudomány által hagyott fehér területeket kiegészítette a tapasztalatra alapozott képzelet erejével. Ha az összefüggéseket kreatívan vezetjük fel, és a felfedezés élményéhez kötjük, akkor ez lehet még egy olyan érzés, ami versenybe szállhat a digitális „zűrrel”. Vagyis nem adom készen tálcán az információt, hanem megpróbálom rávezetni a résztvevőt, indítékokat szolgáltatok, ha kell hasonlatokat, bizonyítékokat hozok, hogy maga jöjjön rá egy-egy dologra.
– Milyen felnőtt társadalmat szeretnél látni a tevékenységeid nyomán, mondjuk 10-20 év múlva? Mert talán arra, ha kifejti a hatását…
– Igen, ez a tevékenység hosszú távú befektetés a jövő társadalmába. Mint ilyen, az eredmények is generációs távlatban várhatók. A bökkenő csak az, hogy míg Aradtól nyugatra ebbe minden állam jelentős összegeket fektet be, addig ez a mi országunkban teljesen magán akcióként működik. Ott van esély a társadalom szemléletváltására, nálunk pedig egy nagyszerű természetből merített közmondással élnék: egy fecske nem csinál tavaszt… Az elmúlt években talán jobban drukkoltam a tudatosításért, ma már annak is örvendek, hogyha sikerül megteremtenem a kapcsolatot ember és erdő között. Ha a gyerekeken, diákokon azt látom, hogy jól érezték magukat azalatt a 2-3 óra alatt, és talán kötődni fognak az erdei környezethez, az okozott élmény miatt én már boldog vagyok. Korábban többet vártam, de sajnos az alternatív ökológiai nevelés programok – mind számban, mind pedig gyakoriságban – túl kevesek ahhoz, hogy generációkat tudjunk befolyásolni. És a digitális valóság nem segíti a dolgunkat. Persze,
van társadalmi ideálom: egy nemzedék, aki felelősen fogyaszt, elsősorban vizet és energiát. Egy vidéki társadalom, aki felelősebben gazdálkodik természeti erőforrásaival, közte az erdővel is.
Ma is az a véleményem, hogy a vidéki ember, aki birtokolja az erdőt és a földet, nagyon nagy felelősséget is visel, aminek gyakran nincs is tudatában. Ez a természeti vagyon az egyetlen fogódzónk, útban a klímakatasztrófa felé.
korábban írtuk
Winnetoutól Harry Potterig: hogyan neveljünk olvasó gyermeket?
Ha a gyermek un egy könyvet: másikat kell a kezébe adni – tanácsolja Lovász Andrea. A Móra Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük egyebek mellett arról, hogyan szerettessük meg az olvasást a gyermekekkel, milyen olvasmányokhoz kapcsolódnak a mai kamaszok.
