Tucatnyi autóval érkezünk a Madarasi Hargita lábához, mentségünkre, minimalizáljuk a kocsik számát, amikor elkanyarodunk a Kecskevész nevű erdőrészhez. Olyan érintetlen őserdőbe megyünk, ahol még a madár sem jár – cseng fülünkben az ígéret. Pontosabban csak a madarak kórusa és még néhány tucat állatfaj veri fel az erdő csendjét ezen a részen.
Hármas funkciót lát el az erdő: gazdasági, ökológiai és közjóléti szerepe van – kezdi a „tárlatvezetést” Kádár Tibor Sándor, a Zetelaki Erdészet erdőmérnöke. A gazdasági- és az élővilág sokszínűségét biztosító ökológiai szerepet talán nem kell magyarázni, ám
a közjóléti funkció tágabb annál, minthogy hétvégenként kirándulunk vagy gombászunk az erdőben. Az is a közjóléthez tartozik, hogy nyaranta nem 46 C fok van a városban, és hogy Udvarhelyen folyik a Küküllő – ami szintén az itteni erdőknek köszönhető
– magyarázza az erdész. Az erdőfürdő pedig gyógyír a léleknek, amelyet néhány országban már receptre írnak fel a betegeknek. A japánok szerint az erdő nem gyógyít ki a rákból, de segít a testnek felejteni mindazt a szorongást és stresszt, amellyel a városi létünkben felteltünk – teszi hozzá az erdőmérnök.
Semmi sem fölösleges az erdőben
Az erdő egy tökéletes rendszer: nem veszít energiát, és mindent újrahasznosít – döbbenünk rá a Tudatos Erdei Sétán, amelynek épp ez is a lényege: információt adni az erdő csodájáról és működéséről. Nehéz megsaccolni, hány különféle állat- és növényfaj élőhelye az a rengeteg, ahol éppen sétálunk, de rovarok, békák, gyíkok, szalamandrák, énekesmadarak és ragadozók sokasága él itt, mindenikük kihagyhatatlan szereppel az élőláncban.
Az élőhelyek szempontjából különösen fontosak a holtfák – mutatnak kísérőink egy korhadó tuskóra. A rovarok lárvái ezekben fejlődnek ki, az itt bomló anyagokat eszik a különböző bogarak, ahol pedig van rovar, ott megjelenik a béka, valamint a madarak is. Akiknek meg nélkülözhetetlen szerepük van a fák magjainak a szaporításában. Mert a fákat a madarak – de akár a medvék is – költöztetik. Tulajdonképpen ők ültetik a jövő erdeit.
„Faültető” madarak és medvék
Ehhez az erdőhöz mintegy ötven éve nem nyúlt senki – mutatják az őserdősödési folyamat előtt álló részen. Ahol kidőlnek az öreg fák, fényforrást engednek az újulatoknak. Kis tisztásra érünk, a napsütötte kört buja lágyszárú növényzet, páfrányok sokasága és madársóska növi be. Felfelé kaptatva a hegyre, kristálytiszta hegyi forrás keresztezi az utunk. „Istenem, de jó a vize!” – hallom a hátam mögül. Kellemesen simogat az őszi falevelek közül átragyogó napsugár, mélyen szerteágazó gyökerekre csodálkozunk rá, a gyerekek bemásznak egy fa alá.
A megyében is ritkaságnak számító, százötven éves hegyi szilt csodálunk. A hatalmas, vulkáni szikla mohás oldalát egymás után simogatjuk és fotózzuk, a természet erőire nyitottabbak fákat ölelgetnek.
„A fák is úgymond önzők, ők is azt tartják a legfontosabbnak, hogy az utódaiknak a lehető legjobb feltételeket megteremtsék. Különböző terjeszkedési stratégiái vannak az erdőben a különböző fafajoknak, például a nyírfáknak a szél fújja nagyon messzire a nagyon apró magjait.
Más fajoknak, pl. bükkfának a kis makkok a magjai, azokat felhabzsolja az állat, és sokat belőle lenyel anélül, hogy szétrágná. Ugyanakkor a madarak is szállítják, elejtik, de például a legtöbb csonthéjas mag is túléli az emésztést az állatok gyomrában” – magyarázza a természetes szaporodást Jakab Csaba, a Zetelaki Erdészet kerületvezetője.
De mit tehet a betonrengeteg lakója?
Indirekt módon, elsősorban a környezettudatos életmóddal járulhatunk hozzá, hogy ilyen buja erdők maradjanak a jövő nemzedéknek, és a fogyasztás lehető legnagyobb csökkentésével – vélik az erdészek.
„Amit a városi ember konkrétan tud tenni, az a víznek a takarékos használata, ez az egyik legkritikusabb dolog, valamint a fosszilis energiahordozók használata. Az, hogy minden reggel beülünk az autónkba, és beindítjuk, az egy plusz terhet ró az erdeinkre, amit meg fogunk fizetni”
– figyelmeztet Tibor. Azt szeretnénk, ha az emberek legalább részleteikben tudnák, mi van a cselekedeteik hátterében – teszi hozzá Lukácsi Kata, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Tudatos Udvarhely elnevezésű programjának vezetője. „Jó az, ha tudjuk, hogy mit miért teszünk, és az milyen következménnyel jár. Erről szól a Tudatos Udvarhely, ezzel a sétával is szeretné tudatosítani a természetnek a működését, mert így tudjuk megtanulni, hogy a természet mindenre ad választ, hogy nem muszáj vegyszerekhez nyúlni, vagy ha vegyszerekhez nyúlunk, akkor mértékkel tegyük. Egyensúlyra törekszünk” – összegzi az erdei séta ötletgazdája.
