Vinczellér Árpád: A vállalkozás egy végtelen játék

TÁMOGATOTT TARTALOM

Vinczellér Árpád, a Vekker Kávéközösség alapítója szerint az első dolgunk az, hogy találjuk meg, mivel tudjuk szolgálni a közösségünket.

2025. november 20., 12:55

• Fotó: Vinczellér Árpád archívuma

– Emlékszel arra, amikor megfogalmazódott benned, hogy saját kávézót szeretnél?

– Igen, pontosan megvan az a pillanat, amikor lejárt az első nap a Barista Campuson, és a szállásom felé csak az jár a fejemben, hogy ezt haza kell hozni. Mármint a specialty kávét, az újhullámos kávézást. Ez 2019 márciusában volt.

Hirdetés

– Sokan csak egy csészét látnak a kezükben, neked mit jelent a kávé?

– Szerintem a kávé elsődleges szerepe nem az ébresztés vagy a felfrissülés. Az is fontos, persze, de a fő szerepe, hogy összekösse az embereket. Gondolj bele, mit kérdezel, amikor valakit találkozóra hívsz: „Iszunk egy kávét?’’

A kávé egy eszköz a találkozáshoz, a beszélgetéshez, a kapcsolódáshoz.

Egy szociális híd az emberek között, egy indok arra, hogy időt töltsünk olyan valakikkel, akiket szeretünk.

– Az világos tehát, hogy mikor fogalmazódott meg a specialty kávé itthoni megismertetésének gondolata, de az is egyértelmű volt, hogy vállalkozó leszel?

– Így visszatekintve nem is alakulhatott másképp. Hiszek abban, hogy végül az leszel, amit otthonról hozol. Édesanyám, édesapám, nagybátyám családja is vállalkozó volt, részben jelenleg is azok. Ráadásul

a húgom is indított nemrég egy vagány vállalkozást. Szóval ez „családilag” belénk van kódolva.

Emlékszem, kamaszkoromban már elképzeltem, ahogy jövök-megyek, tárgyalok, vállalkozást építek. Ugye, amit láttam magam körül.

– Akkor ezt úgy kell elképzelni, hogy már a suliban adtál-vettél, üzleteltél?

– Nem. Soha nem voltam az a csencselős, „bizniszelős” gyerek, valahogy ez nem hozott lázba. Most sem tartom magam különösebben üzletembernek, aki alkudozik, blöfföl, taktikázik, inkább az építkezés, a csapatépítés, az értékteremtés része tetszik. Az igazi örömforrás számomra az, amikor folyamatokat indítunk be, rendszereket építünk ki, és látjuk, hogy ezek működnek.

• Fotó: Vinczellér Árpád archívuma

• Fotó: Vinczellér Árpád archívuma

– Ha nem a kávézóval foglalkoznál, akkor mivel? Egyáltalán volt korábban más próbálkozásod?

– Juuuuj … Igen, voltak próbálkozások, cifrábbnál cifrábbak. Körülbelül egy évig voltam autókereskedő, majd amikor beláttam, hogy nem az én világom, belevágtam egy mangalicafarm felépítésébe, amiről egy év alatt kiderült, hogy szintén nem az én utam. Aztán volt egy pillanat, amikor szinte villámcsapásszerűen belém hasított, hogy az én vállalkozói utam teljesen egyértelmű. Végig ott volt az orrom előtt.

Tizennégy éves korom óta a vendéglátásban dolgozom, minden szegletét bejártam, itthon, külföldön, étteremben, szállodában, kávézóban, és minden pillanatát élveztem.

De hogy röviden válaszoljak: ha nem a kávéval foglalkoznék, akkor is több mint valószínű, hogy a vendéglátás valamilyen formájában lennék érintett.

– Tizennégy éves korod óta dolgozol a vendéglátásban, ha jól számolom, körülbelül huszonnégy éve. Ha idén ötéves a Vekker Kávéközösség, akkor az azt jelenti, hogy csaknem húsz évet voltál alkalmazott. Melyik jobb, vállalkozónak vagy alkalmazottnak lenni?

– Alkalmazottként is szerettem, sőt, vannak olyan részei annak a létnek, ami kifejezetten kényelmesebb. Mindkettőnek megvannak a szépségei és árnyoldalai, de egyik sem több vagy kevesebb a másiknál.

Jó kollégák nélkül sem jó cég, sem jó vezető nem létezne, ami fordítva is igaz.

Vannak, akiknek az alkalmazotti státusz jobban fekszik, szeretnek egy rendszer részesei lenni, míg vannak olyanok, akik felépíteni szeretik ezeket a rendszereket. Nem hiszek az alá-fölé rendeltségben, mindkét típusú emberre ugyanúgy szükség van.

• Fotó: Vinczellér Árpád archívuma

• Fotó: Vinczellér Árpád archívuma

– Mit gondolsz, mi egy vállalkozás sikerének a záloga?

– Szerintem az első és legfontosabb, hogy értsünk ahhoz a területhez, amiben benne vagyunk. Lényeges, hogy ismerjük meg önmagunkat, és derítsük ki, mi az, amivel szolgálni tudjuk a közösségünket, az embereket. Egy vállalkozás alapja, hogy valakinek az életét jobbá, szebbé, egészségesebbé, boldogabbá tesszük. És nem számít, hogy asztalosok, villanyszerelők, fogorvosok, jogászok vagyunk, vagy éppen fagyit főzünk, ha abban örömünket leljük, jól csináljuk, akkor az siker lesz.

– Mit jelent a siker számodra?

– Erről a kérdésről mindig Simon Sinek Végtelen játék című könyve és annak mondanivalója jut eszembe. Eszerint

a vállalkozás egy végtelen játék, ahol nem az a cél, hogy másokat legyőzz, hanem az, hogy folyamatosan játékban maradj, és saját magadnál légy mindig egy kicsivel jobb.

Az én sikertudatom is ezen alapul, és kiegészíteném azzal, hogy vállalkozóként nyilván a siker, a növekedés, a fejlődés kell, hogy legyen a célunk, és ezt úgy kell elérnünk, hogy közben emberek maradunk.

– Mit tanácsolsz azoknak, akik egy vállalkozás indítása előtt állnak?

– Tanácsokat nem szeretek adni, tekintve, hogy nem vagyok olyan rég vállalkozó, gyakorlatilag kezdőnek számítok. Azt viszont fenntartom, és mélyen hiszek abban, amit korábban mondtam, hogy keressük meg azt, amiben örömünket leljük, és amivel a legtöbb értéket tudjuk teremteni közösségünk számára.