A vegyes családban élő gyermekek olyan sajátos nyelvi környezetben nőnek fel, amely számos szempontból eltér az egynyelvű környezetben élőkétől. A legszembetűnőbb különbség az, hogy a kétnyelvű gyermekek által hallott megnyilatkozások egyik része az egyik nyelvhez, másik része a másik nyelvhez kapcsolódik. Ebből következik, hogy kevesebb nyelvi mintát kapnak az egyes nyelvekből, mint egynyelvű társaik. Rájuk az anyanyelv-elsajátítás során az a többletfeladat hárul, hogy megkülönböztessék és sikeresen szétválasszák a környezetükből származó nyelvi információt.
Emellett nagyon korán érzékenyek lesznek a környezetből ismert nyelvek hangzásának szabályszerűségeire, ami segíti a vegyes családból származó gyermekeket abban, hogy környezetük eltérő nyelveit érzékeljék. Ennek fontos következménye az, hogy a kétnyelvű csecsemő a gőgicsélés időszakában mind a két nyelv hanglejtését használni tudja. Később, a beszéd kezdeti fázisában mindkét nyelv hangjait ki tudja ejteni, de előfordulhatnak „köztes nyelvi” hibák (pl. magyar–román az „ă” keveredik a „ö”-vel), ez legvalószínűbben akkor következik be, amikor a két ismert nyelv hangjainak jellemzői közel állnak egymáshoz.
A kétszavas periódusban szintén megjelennek mindkét nyelv elemei, ekkor a legjellemzőbb a keveredés, amitől nem kell megijedni, ez a fejlődés természetes része. Sokáig jelen van a szókincsben a kölcsönzés jelensége, és eleinte az is előfordulhat, hogy szókincsük nagysága egy-egy nyelven kisebb, mint az azonos életkorú, egynyelvű gyermekeké. A későbbiekben, ha megmarad mindkét nyelvnek az állandó használata, ez a lemaradás csökken.
Ilyenkor előfordulhat, hogy a mondatok a két nyelv sajátosságait egyaránt hordozzák. Az is megfigyelhető olykor, hogy a gyermek környezetében gyakrabban használt nyelvből meríti csak a nyelvtani elemeket, vagy mindkét nyelvből a számára egyszerűbb struktúrákat tanulja meg, és ezeket mindkét nyelvi közlésben felhasználja.
Fontos, hogy mire a vegyes családból származó gyermekek iskolába mennek, mindkét nyelvet jól beszéljék, és a kódkeverés csak olyan mértékű legyen, ami egyik nyelven sem zavarja a könnyed kommunikációt. Az iskolai tannyelvválasztásnál a szülőknek érdemes figyelembe venni, hogy a gyermek által ismert nyelv közül melyiken boldogul jobban, illetve erősíteni azt a nyelvet, ami az iskolai tanulásra szolgál majd.
korábban írtuk
Örökbefogadás: a család így is család (VIDEÓVAL)
Az örökbefogadás nem úgy zajlik, hogy besétálsz egy árvaházba, mint valami áruházba, és rámutatsz a gyerekre: „Ez kell!” – bocsátja előre Gálovits Rózsa székelyudvarhelyi könyvtáros, a Nőileg Élmény sorozatának szerzője.
