Hogyantovább

Nemcsak a turizmust, a textilipart is súlyosan érintette a járványhelyzet, ebben az iparágban pedig kiemelten a nők jártak rosszul. Év végéig a könnyűiparban mintegy ezer ember maradt munka nélkül csak Udvarhelyszéken… A munkakiesés nemcsak anyagi gondokat vonhat maga után, a családon belüli státuszt, az önértékelést is megtépázza, ráadásul az esélyegyenlőség kereteit is szétfeszíti. Megnéztük, miért pont a textiliparban dolgozó nőket lehetett és lehet mai napig a leghamarabb elbocsátani.

Világszerte téma, hogy a járvány milyen mértékű pszichés hatásokat, egyensúlybomlásokat, mentális bajokat okoz, okozhat majd, illetve milyen lenyomatot hagy emberek sokaságán jóval a pandémia után is. Szakértők szerint a kollektív psziché megsínyli az elmúlt időszakot.

„A waldorfos gyermekek szeretnek iskolába járni” – állította és hangoztatta mindenfelé Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki már a ’80-as évek közepétől a reformpedagógiai módszerek híve volt. Hogy olyan oktatási módszert kellene választani, ahol a gyermek van központban, az ő érdekeit nézik. De ezt vallják azok a szülők is, akik Waldorf-osztályba íratják csemetéiket szerte a világon. Az elmúlt évek során több erdélyi településen létesültek magyar tannyelvű Waldorf-osztályok. Nemrég a Csíki iskolai Wald

Szoros közelségben a kicsivel, összefonódva születés után is, vagy inkább vágjunk bele minél hamarabb az önálló alvás kialakításába? Nagy kérdés ez sok családban, bár manapság mintha egyre népszerűbb lenne az együttalvást választani. A döntések hátterébe is bepillantottunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egészségünk mindig szolgálni fog, majd csak öreg korunkra kell számolnunk a betegségekkel, reménykedünk, hogy hátha megússzuk valami könnyen kezelhető bajjal, akkor majd odafigyelünk, akkor majd ráérünk foglalkozni a problémával. Annyit hallottuk a megelőzés szót, hogy gyakran fel sem figyelünk rá… Tények és elmélkedés a Betegek Világnapján.

Nem nagyon ismerünk olyat, ami a történelem során erőteljesebben hatott volna művészetre, eseményekre, filozófiára, illetve az egész emberiségre, mint maga a szerelem. Előkelő helyre soroltuk hát mellékleteinkben az érzést, és februárban Igent mondtunk a szerelemre. Megkérdeztünk másokat is, úgyanígy éreznek-e, illetve időtálló kapcsolatok nyomába eredtünk. (A teljes cikk a 2021-es Nőileg magazin februári számában olvasható.)

Naponta több mint 175.000 gyerek lép fel az internetre életében először – ez azt jelenti, hogy félpercenként. Borzasztó belegondolni, milyen tartalmakkal találkozhatnak, azok hogyan hatnak rájuk, és mit kezdenek velük. Ma van a Biztonságos Internet Napja – vajon hogyan óvhatjuk meg kiskorú gyermekeinket az internet veszélyeitől?

Túl mozgékony, izgága, nem bír nyugton maradni, folyton beszél, szétszórt, elkalandozó, szervezetlen, ha szólsz hozzá, néha olyan, mintha nem is lenne jelen – nagy valószínűséggel egy ADHD-s gyerekkel állsz szemben.

Kezünkben a laboreredmény, de fogalmunk sincs, mi mit jelent. Holott szeretnénk tudni, mit mutatnak azok az értékek a papíron, s ha lehet, rögtön. Hogy aztán azonmód a diagnózist is felállíthassuk. Utóbbiról lebeszélnénk mindenkit, ám az alábbi útmutató segít kicsit eligazodni a laboreredmények terén addig is, amíg megmutatjuk háziorvosunknak. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin februári számában jelent meg.)

Egész évünk az elénk kerülő kihívások megoldásáról, a körülményeinktől független belső szabadságunk kialakításáról szól, de ezen belül is kiemelt lesz február hava, amely intenzív lelki megéléseket hoz. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin februári számában jelent meg.)

Tetemes munka van mögöttük, de eltörpül amellett, hogy mi vár rájuk – az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület magyar nyelvű iskolát hoz létre a látássérült gyermekek számára. Megkeresik a járható utat, ha nincsen, akkor maguk tapossák ki.

Járványhelyzet van, vakcina van, és látható, hogy miközben szekértáborok alakultak eleve a vírus létezésével, súlyosságával kapcsolatban, a beoltás körül is kialakultak a pro- és kontra vélemények. Miként döntünk, ha úgy érezzük, kevés az időnk, sokféle információ kering a fejünkben, hangos a tömeg, vegyesek az érzéseink? – Miklós Csongor pszichológussal beszélgettünk mind konkrétan és mind általánosan.

Idei koncepciónk, hogy kiálljunk értékeink mellett, elindított sokféle beszélgetést a szerkesztőségben. Összegereblyéztük, a számunkra fontosakat, mint a minőség, a szakértelem, az örökség, a közösség, a szerelem, és nyilván kiderült, nem mindenikünknél ugyanaz a rangsor. Közben az év elkezdőtött, s úgy gondoltuk, a szakértelemmel kell kezdenünk. Ez most fontos, ahogy a kérdés is, kinek hiszünk. Készültünk mindenfélével.

Nemzetközi szinten a nők részvétele folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a tudományos életben, a nemi alapú szegregáció viszont továbbra sem tűnik el. Ha csak a romániai helyzetet nézzük, feketén-fehéren, akkor azt mondhatjuk, teljesen rendben van: 40–48 százalék a tudományos életben a nők aránya. Viszont a női kutatói populációból sokkal kevesebben tudnak nemzetközi presztízsre szert tenni, mint a férfiak.

Kommenthuszárok. Így nevezik azokat, akik az interneten mindenhez értenek, minden témához hozzászólnak, tudósokat, szakembereket oktatnak ki, tudományos eredményeket vonnak kétségbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy átlag ember manapság sokkal több ismerettel rendelkezik, mint akár 50 évvel ezelőtt. A szakértelem válságát éljük vagy mi lettünk magabiztosabbak az internet, és vele az információk terjedésével? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)

Utcalány, kéjhölgy, kurtizán, szajha, örömlány, céda, lotyó, cafka, kokott, repedtsarkú, bárcás – legalább huszonöt magyar szavunk van a prostituáltak megnevezésére. A nyelv híven tükrözi: jelenség ez ma is. A motivációról viszont igen keveset beszélünk.

Új év, új kihívások? Vagy csak egyszerűen halad az élet tovább... Talán bölcsebbek lettünk egy furcsa év tapasztalati nyomán, talán tanultunk hibáinkból, talán nem hallgattunk a megérzéseinkre, esetleg változtatnánk vagy máris megváltoztunk? Szükség lesz a józan észre és az energiánkra mindenképp, tudhatjuk meg a januári Ezo-térből. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin januári számában jelent meg.)

Tavaly Újrakezdés címmel folytattuk a Mutass jó példát! programunkat. Segíteni szerettünk volna azoknak a családoknak, akik a járvány alatt nehéz helyzetbe kerültek. Januárban véget ér a program, tapasztalatokról, összegzésről beszélgettünk Vetési Nándorral, a Gyulafehérvári Caritas projektmenedzserével.