Májfolt, napfolt, melasma – mindenik megnevezés a bőrön megjelenő, egyenetlen formájú, a természetes bőrtónusnál sötétebb foltokra értendő. Nem, nem a szeplőkről van szó, hiszen azok a napfény hiányában elhalványulnak és a napfény hatására megjelennek. A napfoltok nem tűnnek el.
Hogyan, miért lesznek?
A napfoltokat a bőrben termelődő festékanyag, a melanin felgyülemlése okozza. Bár a melasmát leggyakrabban a napkárosodás okozza, bőrgyulladások (például akné, hegek, sebek) miatt vagy akár a terhesség mellékhatásaként is kialakulhatnak. Jellemzően nőknél alakul ki, főként a harmincas éveink elején, közepén. Leggyakrabban egyébként az arcon, a vállakon és a kézfejeken fordulnak elő. És hogy miért kell velük foglalkoznunk? Mert nem túlzottan esztétikus a látványuk, azért.
Fényvédő, fényvédő, fényvédő!
Aki ismer, tudja: vesszőparipám a fényvédelem. Még mindig nem szánunk rá elég figyelmet, holott a bőrünk egészsége szempontjából ez a legfontosabb, amit tehetünk. A túlzott napsugárzás ugyanis egészségtelen a bőrnek, öregíti, ráadásul a napfoltok kialakulásáért is felelős.
Tehát, a legjobb módja annak, hogy megelőzzük a napfoltok megjelenését vagy a már meglévő melasma további elszíneződését az, ha minden nap (de tényleg minden nap) fényvédőt használunk az arcunkon, nyakunkon és a kézfejeinken, nyáron pedig azokon a testrészeken, amelyeket ér a fény. Szakemberek szerint 30 faktor alatt nem is beszélhetünk fényvédelemről, és a kence vásárlásakor arra is figyeljünk, hogy az UVA és az UVB sugarak ellen is védjen.
Kémiai hámlasztás: „radírozzuk le” a foltokat
A hagyományos, szemcsés bőrradírokat nem ajánlom az arcbőrön használni, viszont ma már számtalan otthon is használható kémiai hámlasztót kapni. Ilyen összetevőket keressünk: alpha-hidroxy sav (különböző gyümölcssavak és például a tejsav is ide tartozik) vagy béta-hidroxy sav (avagy szalicilsav), és újabban a polihydroxy sav. Ezek gyengéd hámlasztók, tonikokban, arcpakolásokban találni meg leggyakrabban. Mivel segítenek az elhalt hámréteg eltávolításában, gyorsítják a sejtmegújulást, ergo halványítják a napfoltokat.
C-vitamin, mindenre is
A C-vitamin (aszkorbinsav) ún. antioxidáns, ezért nemcsak a bőrfehérítésben segít, hanem a napfény káros hatásaitól is véd. Kencékben számtalan vegyületét használják, a legtöményebb az L-ascorbic acid megnevezésű: kezdőknek 10, haladóknak 20–30 százalékos készítményeket ajánlok. Nem kell megijedni, az erős C-vitamin kissé bizsergeti a bőrt. Éppen ezért például szemkörnyékre csupán speciális C-vitaminkészítményt használjunk. Én mindig reggel használom a C-vitamin szérumomat: arcmosás és a hialuron-sav után, a hidratáló krém és az 50 faktoros fényvédő előtt.
Retinol, azaz A-vitamin
A retinol megnevezést igen lazán használjuk, holott nem minden A-vitaminos kencében van retinol. A retinol az A-vitamin egyik származéka (még csak nem is a legtöményebb) a soktízből. Ha napfoltokra használnánk A-vitaminos készítményt, akkor olyat keressünk, amiben retinol van (és a hozzátevők listáján elől van) vagy retinaldehid. A legerősebb retinolsav tartalmú készítményeket gyógyszertárban lehet beszerezni, és ezek „kezdőknek” nem is ajánlottak (ha beleugrunk a mélyvízbe, sokkal több mellékhatással járhat az A-vitaminkúra, mint amennyi javulással).
És hogy miért segít az A-vitamin a napfoltokon? Mert felgyorsítja a sejtmegújulást és idővel eltünteti a melasmát. A-vitaminos készítményt mindig csak este használjunk, ugyanis enyhe fényérzékenységet okoz. És igen, értelemszerűen másnap használjunk fényvédőt.
Amit még érdemes tudni az A-vitaminos kezelésről
A retinolok egyik mellékhatása a bőr hámlása, száradása, ezért az A-vitaminos készítmény után mindig használjunk valamilyen hidratálókrémet. És fontos a fokozatosság: előbb az enyhébb A-vitamin-származékokkal kezdjük, és ha majd hozzászokott a bőrünk, akkor térjünk át a következő, erősebb hatóanyagra.
Hidrokinon, lézer, szakemberek
Ha az előbbiek nem segítenek, akkor jöhet a teljes arzenál. A hidrokinon főként az ázsiai kozmetikai iparban népszerű, bőrfehérítő vegyület, de nagyon-nagyon óvatosan kell vele bánni, és hosszú távon nem ajánlott használni. Az ilyenért már érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. Mint ahogyan a lézeres kezelésért vagy az erősebb kémiai hámlasztásért is: ezek bőrpigmentáció eltüntetésére használatos módszerek, hatékonyak és a legtöbb szépészeti klinikán ma már elérhetők. De kérve kérlek: csak hozzáértő bőrgyógyászhoz forduljatok, mert amellett, hogy hatékonyak, rosszul használva veszélyesek is lehetnek ezek a kezelések.
Végezetül pedig fontos megjegyeznem: a napfoltok nem fognak hipp-hopp, egyik napról a másikra eltűnni. Mindenik arckezeléshez türelem kell, ha otthon végezzük, akkor leghamarabb 3–6 hónap után számítsunk eredményre. Kitartást, hölgyeim!
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock