Talán sok mindent tudunk arról, hogy milyen szerepet szolgál bőrünk, de érdemes összegezni, hangsúlyozza Fülöp Mária bőrgyógyász főorvos. Védi a szervezetet a külvilág káros hatásaitól, szerepe van a hőszabályozásban, valamint a D-vitamin szintézisében, ugyanakkor bőrünk a legnagyobb érzékszervünk is, a benne lévő érző idegvégződéseknek köszönhetően számtalan információhoz jutunk általa. „Nem utolsósorban pedig fontos esztétikai szerepe is van, hiszen kültakarónk állapota meghatározza mindennapjainkat. Egy kellemes külső, jó közérzetet, önbizalmat, magabiztosságot ad, szociális kapcsolatainkat is nagymértékben befolyásolja” – tapint a lényegre a szakember.
Dr.Fülöp Mária bőrgyógyász főorvos
A bőrápolás tehát egészségügyi, higiéniai szempontból fontos, de az öregedési folyamatok lassítása miatt is. Habár problémás bőr esetén speciális eljárásokra van szükség, általánosan fontos a napi tisztítás, a hidratáló krém használata, a fényvédelem, a megfelelő folyadékpótlás, a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag egészséges étrend, a friss levegő és pihenés. „A legjobb bőrregeneráló módszer az alvás” – jegyzi meg nevetve a szakember. És igen, az alkoholt és a dohányzást a bőrünk érdekében is érdemes kerülni.
A bőr három részből áll: a legkülső a felhám (epidermis), a középső az irha (dermis) az alsó pedig a bőralja (hypodermis). A felhám vékony, a bőr kinézete, hidratáltsága ennek a rétegnek az állapotától függ. Az itt található bőrsejtek (keratinociták) folyamatosan cserélődnek, egyre több keratin termelődik, míg végül a felszínre kerülve elhalt hámsejtekként távoznak a bőrfelszínről. Ez a természetes bőrmegújulási folyamat idővel lelassul (egy csecsemőnél kb. 2 hét alatt történik, egy felnőttnél átlagosan 28 napot vesz igénybe, idős korban pedig akár másfélszeresére is nőhet). A felhám tartalmazza az érzékelésben fontos Merkel-sejteket és a pigmenttermelő melanocitákat, a szaruréteg sejtjei közötti lipidekkel (zsírokkal) együtt olyan gátat képez, ami megakadályozza a vízvesztést. A védő szerep azáltal valósul meg, hogy bizonyos sejtek (keratinociták) baktérium elleni anyagot (peptideket) termelnek, mások (Langerhans-sejtek) a fertőző ágens antigénjét megkötik és bemutatják az immunrendszer „katonáinak” (T limfociták), a szaruréteg és a verejték pedig savas pH-t biztosít. A felhám tartalmaz még: keramidokat, zsírsavakat, koleszterint, aminosavakat, ureát, tejsavat, glicerint, hialuronsavat.
Ami belül, az kívül is
Talán kevesen vagyunk annak tudatában, hogy bőrünk a szervezetünk térképe: ahogyan a szem a lélek tükre, úgy a bőr a testünké. „Egy egészséges szervezetet egészséges, kültakaró borít. Egy egészséges, kiegyensúlyozott, tiszta lélek pedig ugyanilyen testben lakozik” – teszi hozzá Fülöp Mária.
Számos szervi, szervrendszeri betegségnek van bőrtünete, ezek megjelenhetnek már a belső tünetek észlelése előtt.
A teljesség igénye nélkül említjük például élelmiszerallergiákat és intoleranciákat, továbbá a a keringési zavarok, anyagcsere betegségek, a daganatos betegségek árulkodó jelei megtalálhatók a bőrön, de a gyomor- bélrendszeri betegségek, fertőző betegségek, pszichiátriai kórképek, autoimmun betegségek is mind bőrtünetekkel járhatnak. Ezek a bőrtünetek megjelenhetnek már a belső tünetek megjelenése előtt is. Amennyiben a bőrön kóros elváltozás jelenik meg, amely nem feltétlenül jár más tünettel, de hosszabb ideig fennáll (hetekig), akkor javasolt orvoshoz fordulni.
Az irha (dermis) a bőr legvastagabb rétege, itt találhatók a faggyúmirigyek, szőrtüszők, verejtékmirigyek, idegvégződések, erecskék, kollagénrostok, elasztin szálak és fibroblasztok. Ez a réteg a bőr teltségét, fiatalosságát, rugalmasságát adja. A bőralja (hypodermis) főleg zsírszövetből áll, a hőszigetelésben játszik szerepet, védi a csontokat, ízületeket a sérülésektől, de itt termelődik számos hormon és több vitamin is.
Mit takar a bőrgyógyászati vizsgálat?
A rutinvizsgálat magába foglalja a teljes kültakaró és a bőr járulékos szerveinek a vizsgálatát ill. az anyajegyek ellenőrzését (dermatoszkópos vizsgálatát). Olyan esetekben, mikor a betegnek atípusos anyajegyei vannak, vagy kórelőzményében rosszindulatú bőrdaganat/daganatok eltávolítása szerepel, rendszeres kontrollvizsgálatra javasolt járni, sorolja a szakember.
A bőröregedés anatómiája
Életünk során nemcsak szervezetünk, hanem bőrünk is öregszik (ez fotoageing): amíg fiatalok vagyunk, bőrünk feszes, vastag, rugalmas, jó a tónusa. A kor előrehaladtával a felhám elvékonyodik, a kollagén és elasztin rostok meggyengülnek, megnyúlnak, elvesztik tartásukat, az új rostok termelődése lassabb lesz, ezen változások hatására a bőr meglazul, petyhüdt lesz. A száj, szem körüli részen, ahol az izomzat gyakran húzódik össze bemélyedések, ráncok alakulnak ki. Ráadásul a felhám elhalt sejtjei nehezebben válnak le idősebb korban, így keratózisok (hám-megvastagodás), a krónikus napfény ártalom hatására pigmentfoltok, bőrdaganatok alakulnak ki.
„A természetes bőröregedést felgyorsíthatják a már említett káros tényezők (alkohol, dohányzás, védelem nélküli, korlátlan napozás).
Ezért amikor a bőr öregedési folyamatainak lassításáról beszélünk mindenképp az említett káros hatások elkerülését javasoljuk, kiegyensúlyozott életmódot, alvást, az egészséges táplálkozást, kellő mennyiségű vízfogyasztást, a bőrtípusnak, kornak megfelelő rendszeres bőrápolást” – tanácsolja a bőrgyógyász.
Rendkívül fontos megszívlelnünk, hogy ezeket a praktikákat nem lehet túl korán elkezdeni, hiszen a bőr nem felejt. „A bőr minden károsító hatásért benyújtja a számlát! Már fiatal korban figyeljünk a fényvédelemre és óvjuk a bőrünket a környezeti hatásoktól is” – hangsúlyozza újfent a szakember.
A mi térségünkben (azaz a mérsékelt égövön) az évszakhoz kell igazítani a bőrápolást: nyáron a folyadékbevitelre, a helyes fényvédelemre (kalap, napszemüveg, krém) illetve a napozás utáni bőrápolásra kell odafigyelni, télen a szervezet védelme a hidegtől (sál, sapka, kesztyű), a kiszáradt bőr rendszeres hidratálása sokat segít bőrünk egészségének megőrzésében.
Bőrápolási gyorstalpaló Az aknés vagy aknéra hajlamos bőr esetén kerüljük a gennyes pattanások nyomkodását, a tejtermékek, szénhidrátban gazdag ételek túlzott fogyasztását. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol a bőr füstnek, kosznak van kitéve. Naponta kétszeri tisztítás javasolt, és olyan bőrápolási terméket kell használni, amelyek nem tömítik el a pórusokat (nem komedogén termékek), fontos a fényvédelem (kifejezetten aknés bőrre kifejlesztett termék javasolt, ami a fokozott faggyútermelődést szabályozza). A súlyos aknés elváltozások esetén szakember segítségét kell kérni, mert szükség lehet helyi vagy szisztémás (általános) gyógyszeres kezelésre. Száraz bőrnél kerülni kell a szélsőséges időjárást, télen ajánlott párásítót használni, az erős (magas pH-val rendelkező) szappanok, irritáló anyagokat tartalmazó krémek, naptejek használata kerülendő, és fontos a megfelelő folyadékpótlás, illetve a hidratálókrém napi rendszeres használata. Atópiás ekcéma esetén az erre a célra javasolt bőrápolási termékek rendszeres használata enyhítheti a tüneteket, javasolt az éjszakai alacsonyabb hőmérséklet, fürdés helyett zuhanyzás, de érdemes naplót vezetni a táplálkozási szokásokról, különböző környezeti behatásokról is. Egyenetlen tónusú bőrnél (hiperpigmentált, foltos bőr) esetén nagyon fontos a széles spektrumú fényvédő krém rendszeres használata. Öregedő bőr esetén is fontos az egészséges táplálkozás, a fényvédelem, napszemüveg (szemkörnyék védelme), kornak megfelelő hidratáló krémek rendszeres használata.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Egy bogyó és kész is? – Egészségmegőrzés negyven felett
Ahogy száguldunk a 40 felé, kevés nyilvánvaló jele van annak, hogy öregszünk – persze az ősz hajszálaktól eltekintve, amelyeket gondosan igyekszünk elfedni –, de az sincs mindenkinek. Sokan nem érzik az évek múlását, mesésen érzik magukat a bőrükben, a testben azonban olyan finom változások mennek végbe, amelyek hatással lesznek a következő évekre.
