Dimény-Varga Tünde

Dimény-Varga Tünde: Színezzük újra az étrendünket!

Ha már mindenki csak nyitogatja a hűtő ajtaját, és forgatja a szemét, hogy „már megint szalámis szendvics lesz vacsorára”, lepjük meg a családot színes, őszi kencékkel, amelyekhez jóféle péktermék és/vagy sok-sok zöldséghasáb dukál.

Dimény-Varga Tünde: Minden elfogyasztott fagyi egy mini-nyaralás

Volt idő, amikor messzire kellett menni egy kis hóért, jégért, a fagylaltfogyasztás csakis a kiváltságosaknak adatott meg. Manapság az átlagember is sok tekintetben jobban él, fagylaltfogyasztás szempontjából mindenképp.

Ha hét ágra süt a nap: eljött a lecsó ideje

Nem emlékszem, hogy gyermekkoromban ettünk volna lecsót. Maga a kifejezés sem volt használatban felsőháromszéki családunkban. A lecsó magyarországi étel volt számomra, ott is ettem először, kamaszkoromban.

Statisztából főszereplő: egres

Sokáig nem értékeltem az egrest. Az epret lestük folyton, szemenként szedtük, ahogy érett. Majd a ribizlit, de a málnát vártuk a legeslegjobban, mert abból kevés volt. Az egres mindig csak statiszta volt a konyhában.

Dimény-Varga Tünde: Éljen a spárga és a fejlődési szemléletmód

Egy évtizede még sóvárogva néztem a külföldi piacokon a hatalmas spárga tornyokat. A nagyáruházakban akkor már nálunk is volt spárga, íze, mint a víznek. El is ment a kedvem tőle. Akkor azt hittem, a spárga tőlünk mindig elérhetetlenül messze lesz...

Erdők, mezők üzenetét hordozzák: a gombák

Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.

Dimén-Varga Tünde: Nem a bonyolult receptektől lesz igazán ünnep az ünnep

Szeretjük a ráérős reggeleket, amikor nem sietünk sehová. Ilyenkor lassan eszünk, kóstolgatunk, csipegetünk, kapcsolódunk egymáshoz és önmagunkhoz. Ezért van ilyen szempontból is kiemelt jelentőségük az ünnepeknek.

Gondoskodás testnek, léleknek: krémlevesek

Talán nem is gondolnánk, hogy egy tányér forró leves mi mindenre képes. Ezt most már a tudomány is megerősíti: a leves nemcsak összetevői által javít a közérzetünkön, hanem azáltal is, hogy miközben elfogyasztjuk, azt éljük meg, hogy gondoskodnak rólunk.

Csicseriborsó, bab, lencse – húsevőknek is remek alternatív fehérjeforrás

Bár a legtöbb óvodás megtanulja, és lelkesen énekli a Csicseriborsó, bab, lencse kezdetű dalocskát, sokkal kevesebb gyermek evett, vagy ismeri fel a babon kívül a másik két hüvelyest. Pedig a hüvelyesek rendkívül értékes táplálékforrások.

Természetes stresszoldók – a fermentált ételek

Manapság, amikor a világ stressz-szintje magasabb, mint bármikor, rendkívül fontos, hogy ismerjünk minél több olyan módszert, amely kedvezően hat a lelki egészségünkre.

Régi idők aranyalmája: a birsalma

Mindig elbűvöltek azok a csendéletek, amelyek számomra ismeretlen gyümölcsöket ábrázoltak. Sokáig így voltam a birsalmával és a gránátalmával. Előbb láttam őket festményeken, mint a valóságban. S bár a birsalma Erdélyben is megterem, viszonylag ritka volt az én gyermekkoromban, amikor elsősorban azt a gyümölcsöt ettük, ami megtermett a kertben.

Édes őszi „bűnözés”: körte, dió, szilvaszósz és párolt birsalma

„Bűnözünk egyet!” - hallom gyakran lányoktól, nőktől. Arra utalnak, hogy a cukrászda felé veszik az irányt. „Sajnos hétvégén bűnöztünk…” - hangzik el sokszor egészségtudatos fiatalok szájából, és elmesélik, hogy otthon sütit sütöttek, amiből jóízűen ettek. „Mi nem eszünk édességet, mi egészségesen élünk” - mondja kevés meggyőződéssel a hangjában és kissé szomorúan egy kisfiú az iskolában. De hogyan lett a cukorból ősellenség? És miért olyan nehéz mégis felvenni a harcot vele?

Paradicsomi gyümölcs: variációk fügére

Miközben fügét válogatok a boltban, mediterrán tájak lebegnek lelki szemeim előtt: árnyat adó fügefák, tele érett és éretlen gyümölccsel, hatalmas, ruhának is beillő levelekkel. A mézédes gyümölcsök ott hevernek a földön, az utak mentén, képtelenség mindeniket felszedni, megmenteni. A szétnyílt gyümölcsökben ezernyi mag hirdeti a túlélést, a termékenységet, nem véletlen, hogy a füge az egyik legerotikusabbnak számító gyümölcsünk.

Azért kelünk útra, hogy tanuljunk! A padlizsán sorsa: Marokkótól Grúziáig, Törökországtól Dél-Olaszországig

Vallom, hogy egy országot, egy régiót, egy kultúrát nem lehet megismerni annak gasztronómiai kultúrája nélkül. Ha utazunk, legjobb, ha az ételeken keresztül is kapcsolódunk a tájhoz, az emberekhez. Ehhez néha kell egy kis bátorság, főként a gasztronómiai komfortzónánknak számító Európából kilépve. A legtöbbet mégis az ilyen „nagy levegőt vevős”, „valami újat kipróbálós” helyzetekből tanulunk. Ételekről, szokásokról, emberekről és nem utolsó sorban önmagunkról.

Hideg levesek hőség ellen

Kúszik a hőmérő higanyszála felfelé, előbb-utóbb érkezik a kánikula riadó. Ilyenkor legszívesebben a konyha közelébe sem megyünk, a hűtőnek van becsülete, nem a sütőnek. Nem vágyunk nehéz ételekre, sokkal inkább olyan zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek nagy része víz. Az is fontos szempont, hogy az ételek pikk-pakk elkészüljenek, van jobb dolgunk is, mint a konyhában főni a saját levünkben. Ilyenkor jön el az ideje a hideg-, mi több, jéghideg leveseknek.

Az eper, az szerelem!

Van, aki a karácsonyt várja, más a színpompás őszt vagy a virágzó tavaszt. Számomra az év legszebb időszaka a koranyár, az új termések időszaka, amikor végre új árutól roskadoznak a piaci asztalok. Olyan ez, mint egy ígéret beteljesülése. Hogy bármilyen nehéz is volt a tél vagy az elmúlt hónapok, könnyebb idők jönnek: sok-sok várakozás és vágyakozás után újra van napfény, újra van gyümölcs! És micsoda gyümölcs! Az eper, az szerelem. Első szerelem.

Együnk az agyunkért!

Manapság, amikor feldolgozhatatlan mennyiségű információval találkozunk, szinte mindannyiunk életében jelen van a stressz és a (mentális) fáradtság, különösen fontos, hogy odafigyeljünk arra, mivel befolyásolhatjuk jó irányba az agyunk működését. Ezúttal az iskolában néztük meg, mit érdemes gyakrabban fogyasztani ahhoz, hogy a jelenben és a távolabbi jövőben is jól működjünk mentálisan.

Mentés másként – avagy a maradékok új élete

Az évek során egyre fontosabbá vált számomra úgy vásárolni, főzni, hogy lehetőleg ne dobjunk ki maradékot. Az ételpazarlásnak hatalmas környezeti lábnyoma van világszerte, ezért nem csak a családi konyhák és költségvetések problémája ez. Tulajdonképpen gyermekeink, unokáink jövőjével játszunk, amikor ész nélkül vásárolunk- és dobunk ki ételeket. Pedig a megoldás nem olyan bonyolult, és anyagilag is jól járunk vele.

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.