Dimén-Varga Tünde

Gondoskodás testnek, léleknek: krémlevesek

Talán nem is gondolnánk, hogy egy tányér forró leves mi mindenre képes. Ezt most már a tudomány is megerősíti: a leves nemcsak összetevői által javít a közérzetünkön, hanem azáltal is, hogy miközben elfogyasztjuk, azt éljük meg, hogy gondoskodnak rólunk.

Csicseriborsó, bab, lencse – húsevőknek is remek alternatív fehérjeforrás

Bár a legtöbb óvodás megtanulja, és lelkesen énekli a Csicseriborsó, bab, lencse kezdetű dalocskát, sokkal kevesebb gyermek evett, vagy ismeri fel a babon kívül a másik két hüvelyest. Pedig a hüvelyesek rendkívül értékes táplálékforrások.

Természetes stresszoldók – a fermentált ételek

Manapság, amikor a világ stressz-szintje magasabb, mint bármikor, rendkívül fontos, hogy ismerjünk minél több olyan módszert, amely kedvezően hat a lelki egészségünkre.

Régi idők aranyalmája: a birsalma

Mindig elbűvöltek azok a csendéletek, amelyek számomra ismeretlen gyümölcsöket ábrázoltak. Sokáig így voltam a birsalmával és a gránátalmával. Előbb láttam őket festményeken, mint a valóságban. S bár a birsalma Erdélyben is megterem, viszonylag ritka volt az én gyermekkoromban, amikor elsősorban azt a gyümölcsöt ettük, ami megtermett a kertben.

Édes őszi „bűnözés”: körte, dió, szilvaszósz és párolt birsalma

„Bűnözünk egyet!” - hallom gyakran lányoktól, nőktől. Arra utalnak, hogy a cukrászda felé veszik az irányt. „Sajnos hétvégén bűnöztünk…” - hangzik el sokszor egészségtudatos fiatalok szájából, és elmesélik, hogy otthon sütit sütöttek, amiből jóízűen ettek. „Mi nem eszünk édességet, mi egészségesen élünk” - mondja kevés meggyőződéssel a hangjában és kissé szomorúan egy kisfiú az iskolában. De hogyan lett a cukorból ősellenség? És miért olyan nehéz mégis felvenni a harcot vele?

Paradicsomi gyümölcs: variációk fügére

Miközben fügét válogatok a boltban, mediterrán tájak lebegnek lelki szemeim előtt: árnyat adó fügefák, tele érett és éretlen gyümölccsel, hatalmas, ruhának is beillő levelekkel. A mézédes gyümölcsök ott hevernek a földön, az utak mentén, képtelenség mindeniket felszedni, megmenteni. A szétnyílt gyümölcsökben ezernyi mag hirdeti a túlélést, a termékenységet, nem véletlen, hogy a füge az egyik legerotikusabbnak számító gyümölcsünk.

Azért kelünk útra, hogy tanuljunk! A padlizsán sorsa: Marokkótól Grúziáig, Törökországtól Dél-Olaszországig

Vallom, hogy egy országot, egy régiót, egy kultúrát nem lehet megismerni annak gasztronómiai kultúrája nélkül. Ha utazunk, legjobb, ha az ételeken keresztül is kapcsolódunk a tájhoz, az emberekhez. Ehhez néha kell egy kis bátorság, főként a gasztronómiai komfortzónánknak számító Európából kilépve. A legtöbbet mégis az ilyen „nagy levegőt vevős”, „valami újat kipróbálós” helyzetekből tanulunk. Ételekről, szokásokról, emberekről és nem utolsó sorban önmagunkról.

Hideg levesek hőség ellen

Kúszik a hőmérő higanyszála felfelé, előbb-utóbb érkezik a kánikula riadó. Ilyenkor legszívesebben a konyha közelébe sem megyünk, a hűtőnek van becsülete, nem a sütőnek. Nem vágyunk nehéz ételekre, sokkal inkább olyan zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek nagy része víz. Az is fontos szempont, hogy az ételek pikk-pakk elkészüljenek, van jobb dolgunk is, mint a konyhában főni a saját levünkben. Ilyenkor jön el az ideje a hideg-, mi több, jéghideg leveseknek.

Az eper, az szerelem!

Van, aki a karácsonyt várja, más a színpompás őszt vagy a virágzó tavaszt. Számomra az év legszebb időszaka a koranyár, az új termések időszaka, amikor végre új árutól roskadoznak a piaci asztalok. Olyan ez, mint egy ígéret beteljesülése. Hogy bármilyen nehéz is volt a tél vagy az elmúlt hónapok, könnyebb idők jönnek: sok-sok várakozás és vágyakozás után újra van napfény, újra van gyümölcs! És micsoda gyümölcs! Az eper, az szerelem. Első szerelem.

Együnk az agyunkért!

Manapság, amikor feldolgozhatatlan mennyiségű információval találkozunk, szinte mindannyiunk életében jelen van a stressz és a (mentális) fáradtság, különösen fontos, hogy odafigyeljünk arra, mivel befolyásolhatjuk jó irányba az agyunk működését. Ezúttal az iskolában néztük meg, mit érdemes gyakrabban fogyasztani ahhoz, hogy a jelenben és a távolabbi jövőben is jól működjünk mentálisan.

Mentés másként – avagy a maradékok új élete

Az évek során egyre fontosabbá vált számomra úgy vásárolni, főzni, hogy lehetőleg ne dobjunk ki maradékot. Az ételpazarlásnak hatalmas környezeti lábnyoma van világszerte, ezért nem csak a családi konyhák és költségvetések problémája ez. Tulajdonképpen gyermekeink, unokáink jövőjével játszunk, amikor ész nélkül vásárolunk- és dobunk ki ételeket. Pedig a megoldás nem olyan bonyolult, és anyagilag is jól járunk vele.

Bármi is volt, ezentúl minden jobb lesz: másképp süt a nap – az asztalunkra is

Talán nincs olyan ember, aki a hosszú tél után ne várná a tavaszt. Legyünk bár télimádók, a szürkeség, a fény hiánya, a hideg általában felemészti belső tartalékainkat. Egy nap azonban észrevesszük, hogy másképp süt a nap. Olyan tavasziasan. Mindez arra sarkall, hogy többet legyünk a szabadban. A természet, a napfény, a madárcsicsergés és az ébredező természet megfigyelése pedig maga után vonja a jobb hangulatot. Tegyük hát töltőre a lelkünket! De hogyan?

Családi minták – tetteinkkel őrzött lelki hagyományaink

Aprócska kisfiú megy előttem az úton az édesapjával. A gyermeket gyakran látom az utcán, ahogy vállait behúzva, szemét lesütve ballag valahová, lomha léptekkel. Milyen gondterhelt – állapítom meg mindig, de ahogy most elnézem az édesapját, az is szembeötlő, hogy mennyire hasonló a járásuk, a testtartásuk. Bár fizikailag nem is olyan nagy a hasonlóság, a gyerek mozdulataiból az apa miniatűr másolata köszön vissza. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Megtartó gyökereink: üljünk le legalább naponta egyszer a családi asztalhoz

Ez a tél a megszorítások tele pénzügyi szempontból. Sok család az élelmezésre szánt keretből vesz el a fűtésköltség javára. Ilyenkor mindig nagy kérdés, hogyan főzzünk úgy, hogy ne lemondásnak, hanem inkább kreativitásunk kibontakozásának éljük meg a konyhában töltött időt. Erre az az egyik javaslatom, hogy az egyszerű, olcsó, de hasznos alapanyagokat, például a gyökérzöldségeket készítsük el különlegesebb módon.

Érezd a ritmust! – A mai ember egyik nagy problémája az önmagától való elidegenedés

Életünk minden pillanata ritmusokba ágyazott. Már az anyaméhben érezzük édesanyánk szívverésének ritmusát. Ez az ismerős hangmintázat nyugalommal tölt el életünk korai éveiben, de a későbbiekben is szívesen hallgatunk olyan zenét, amelynek ritmusa a nyugalmi szívritmushoz hasonló.

Gyermekünk jövője az étkeztetésén is múlik – A finn menzákon innen, a szalámis szendvicsen túl…

Gyermekpszichológusként szívügyem a gyermekek jólléte. Bárhol járok a világban, éles szemmel figyelem a jó és rossz gyakorlatokat egyaránt. Gasztrobloggerként meggyőződésem, hogy a testi-lelki jóllét egyik alapfeltétele a megfelelő táplálkozás. Hiszem, hogy ez részben az egészséges, változatos alapanyagokon, elkészítési módokon múlik. Másrészt viszont legalább ennyire fontosak az étkezés körülményei: a fizikai és emberi környezet, valamint az étkezésre szánt idő.

Az én anyukám egy panda

Egy óvodás kisfiú évekkel ezelőtt egy hatalmas pandát rajzolt a családrajzra. Ő az én anyukám – magyarázta nekem meggyőződéssel. Látod? Ő egy panda! Látom, igen. És miért pont panda? – kérdeztem. Hát, mert ő tényleg egy panda. És elmesélte, hogy az anyukája az ő születése után nem sokkal egy távoli országba ment dolgozni. Azóta nem is járt haza. Néha felhívja őket Messengeren, és a képe helyén egy panda képe van. Hát ezért nem tud hazajönni. Mert pandává változott. Néha mondja ugyan, hogy haza fog jönni,

Ártalmas és jótékony gyermekkori élmények

Pszichológusként sokszor felteszik nekem azt a kérdést, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy gyermek felnőve lelkileg egészséges lesz-e. Hogy van az, hogy egyes gyerekek, bár komoly traumákat éltek át, lelkileg megerősödve, hittel és bizalommal tekintenek mégis a jövőbe? Míg mások, látszólag kevesebb sérülést is egy életen át komoly súlyként hordoznak magukban. Sokan közülük fizikailag is belerokkannak.

Csehország: várak, sörök és jó emberek

Ha azt mondom, hogy Csehország és utazás, elsőre általában a finom sör és a csodálatos főváros, Prága ugrik be a legtöbb embernek. Tavaly nyáron mi a vidéket, a kisvárosokat céloztuk meg.

Lappföld: ahol még a természet a kormányos

Lappföld az utóbbi néhány évtizedben közkedvelt téli célpontjává vált az ázsiai, angol, holland, spanyol és német turistáknak. Nem is csoda, hiszen a tél már csak itt üt tartósan tanyát egész Európában.