Míg a szexuális nárcizmus kifejezetten a szexuális életben mutatott diszfunkcionalitás és viselkedési mintázat, addig a nárcisztikus személyiségzavar egy mentális betegség.
Az ilyen jellegű vonásokkal rendelkező emberek túlzó elképzelésekkel rendelkeznek sármjukkal kapcsolatban, és az együttlétek során csak a saját szexuális elégedettségükkel törődnek. A szexuális nárcizmussal élők kétharmada férfi, de a közhiedelemmel és talán az általános tapasztalatainkkal szemben, a nők körében is előfordul ez a működésmód. A nemi különbség abból adódik, hogy a férfiaknak általában fontosabb a szexuális teljesítmény és az ebből felépülő önbizalom, míg a nőknél a szexualitásnak egyéb vetületei jelentősebbek.
Megtörténhet, hogy az egyén szexuális nárcisztikus jellemzőkkel bír, mégsem diagnosztizálható személyiségzavarral. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a szexuális nárcizmus szorosan összefügg a szexuális agresszióra való hajlammal, a szexuális erőszakkal és a kikényszerített szexuális együttléttel. Ugyanakkor a nárcisztikus személyiségzavarral küzdő embereknél ez a fajta összefüggés nem igazolt.
Többféle viselkedésmintázat és személyiségjegy segíthet felismerni, hogy szexuális nárcisztikus személlyel kerültünk kapcsolatba. Az egyik ilyen jellemző a szexuális feljogosítottság érzése, ami abban nyilvánul meg, hogy
Ehhez szorosan kapcsolódik a felsőbbrendűség érzése, ami megnyilvánul mind abban, ahogyan önmagukat a szexualitás terén definiálják (tehát, hogy jobb a szexuális teljesítményük másokhoz képest), mind pedig abban, hogy domináns helyzetet alakítanak ki a partnerükkel szemben.
Egy másik viselkedési mintázat a szexuális kizsákmányolás. Ennek alapjait a szexuális nárcisztikus személy manipulációval alapozza meg, de szükség esetén ki is kényszerítheti az együttlétet. A szexuális empátia hiánya nagyon gyakori jellemző, ami kifejezetten megnehezíti az egymásra hangolódást, a másik igényeinek a figyelembevételét. Ha mégis odaadóan viselkedik az ágyban, azt többnyire nem a partner igényei iránti tiszteletből vagy szeretetből teszi, hanem azért, hogy általa újabb megerősítést kapjon saját teljesítményét illetően, és jó szeretőként élhesse meg magát. Továbbá jellemző, hogy
Ez a nem realisztikus elképzelés a saját vonzerejével kapcsolatban sokszor vezet párkapcsolati konfliktushoz, mert míg ő önmagát tökéletes szeretőnek látja, a másik igényei teljes mértékben háttérbe szorulnak, és amint ennek mégis hangot mer adni a partner, komoly ellenállást, sértődöttséget tapasztalhat. A szexuális nárcizmus esetén az egyén gyakran cseréli partnereit, és magas a vágykielégítés igénye benne, amit hosszabb távú párkapcsolatban sem tud leküzdeni, így a hűtlenség nagyobb arányban jelenik meg ilyen esetekben, mint az átlagos populációban.
Ez a magatartás többnyire a becserkészés idejére vagy legkésőbb az első elutasításig vagy kritikáig tart. Ezt követően kerülnek elő a tarsolyából a fentebb felsorolt, sokkal kevésbé vonzó jellemzők. Az ilyen embereknél magas a szexuális agresszióra való irányultság, ami az elutasítás, a kudarcok megélése esetén fokozódik.
A szexuális nárcisztikus nehezen vagy egyáltalán nem képes hosszú távú kapcsolatokat kialakítani, részben az állandó újdonság és szexuális önbizalomkeresés miatt, részben az empátia hiánya miatt. Emellett a hatalmas érzékenység a kritika elfogadására és a visszautasítással kapcsolatos ellenállása ellehetetlenítik számára a kiegyensúlyozott párkapcsolatban való részvételt.
Sok esetben kifejezetten támadóvá válhat, ha szembesíteni próbáljuk a hibáival, ezeket jellemzően másra hárítja.
Ha a partnerünkre jellemzők ezek a jegyek, és úgy érezzük, hogy veszélyben vagyunk, érdemes egy menekülési tervet kigondolni, a félelmeinket megosztani egy bizalmassal, és az ő segítségét kérni. Ha a konkrét veszélyeztetettséget nem is érezzük, de feltűnően sok jellemzőt ismerünk fel a fentiek közül, érdemes hozzátartozóként terápiás segítséget, támogató szakemberi közeget keresni, aki segíthet a párkapcsolat rendezésében, vagy támogathat a kilépésben.
A terápia segíthet abban is, hogy erősödjön az egyén önbizalma, és egészségesebb kapcsolatokat tudjon kialakítani. Erre azért lehet szükség, mert bár a szexuális nárcisztikus ember első látásra vonzóan és magabiztosan viselkedik, és önmagával is megpróbálja elhitetni, hogy ez a valós énje, viselkedésének hátterében alacsony önbizalom, sérülékenység és bizalmatlanság van. Ha bármilyen fenyegetettséget él meg, például szembesítés vagy elutasítás formájában, azonnal bekapcsolnak a védekezés eszközei, amelyek többnyire erőteljesek, agresszívek.
A témával kapcsolatban ennek ellenére kevés kutatásról tudunk, mivel ritka azon nárcisztikusok száma, akik nyitottak a változásra, így a terápiás hatékonyságvizsgálatok nem rendelkeznek kellő adattal a sikeres terápiás folyamatokat illetően.
korábban írtuk
Lukácsi Katalin: Jogunk van másképp csinálni
Sok esetben viszonylag könnyen megy, hogy éljünk saját jogainkkal, az azonban kihívás, hogy elismerjük a másokét, és még tiszteletben is tartsuk azokat. Pedig mások jogainak tiszteletben tartása akár garanciája lehet annak, hogy ugyanazt kapjuk.