párkapcsolat

A párkapcsolat létrejöttéről, annak fennmaradási módjairól sok elmélet és modell létezik. Az egyik talán legismertebb modell Robert J. Sternberg szerelemháromszög-elmélete. Ez alapján a párkapcsolatokat három pillér tartja össze.

Abban a kultúrában, ahol az oltár előtt már egyszer kimondtuk, hogy szeretlek (s ha valami változna, majd szólunk) vajon milyen esélyekkel indulunk az ilyen jellegű „nehéz” beszélgetések békés kivitelezésére?

A legtöbb hosszú távú kapcsolatban előbb-utóbb csökken a libidó, máskor teljes mértékben eltűnik a szexuális élet. Pedig az aktív szexuális életnek – ahogyan arról a legutóbbi alkalommal írtam – számos pozitív egészségügyi és lelki hatása van.

Amióta divatossá vált a Házasság Hetét ünnepelni, volt néhány próbálkozásom arra nézve, hogy a saját és a gyülekezetemben élő házasságok minőségén egy leheletnyit javítsak. Egyházam nevében? Isten nevében? A magam nevében? – végül is egyre megy.

Sokan vannak, akik örömteli, kiegyensúlyozott életet élnek szex nélkül is, másokat viszont megviselhet a szexuális élet hiánya, ami megjelenhet házasságban, vagy egyedülállóként is.

Bár a szexuális nárcizmus és a nárcisztikus személyiségzavar egyes jellemzői hasonlóak, a két jelenséget nem szabad összekeverni. Megtörténhet, hogy az egyén szexuális nárcisztikus jellemzőkkel bír, mégsem diagnosztizálható személyiségzavarral.

Ha az imitált orgazmus kifejezést halljuk, kizárólag női viselkedést feltételezünk, pedig nem csak a nők, hanem a férfiak is tudják és szokták imitálni az orgazmust. Esetükben nyilván körülményesebb, de nem lehetetlen a csúcsra jutást eljátszani.

Érzelmi hűtlenségnek nevezzük, ha egy párkapcsolatban lévő személy mély érzelmi kötődést alakít ki mással, úgy, hogy ezt a partnere határátlépésnek, árulásnak érzi. Egy 2015-ös felmérés szerint az emberek 44 százaléka érzi megcsalásnak az érzelmi affért.

Mikromegcsalásnak azt a jelenséget nevezzük, amikor a partnerek egyike vagy másika olyan viselkedést tanúsít, ami a bizalom kismértékű megsértésével jár, miközben nem jelenik meg ennek során fizikális érintkezéssel kapcsolatos határátlépés.

A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.

A válások, szakítások majdnem leggyakoribb oka a hűtlenség. A jelenség mintha korunk járványa lenne, mindenki fut a saját vélt szabadsága után. Érték-e még a hűség, amiért érdemes megdolgozni?

Hány szerető elég? Egy? Sok? Egy is sok? Sok nem, csak egy kell, de az nagyon? Miért sóvárgunk olyan megátalkodottan a szerelemre, a mámorra? És miért csalunk?

A nyár a felszabadultabb hangulat mellett a jó találkozások ideje is. A napokban több ilyen élményem volt, s érdekes módon, ha nőkkel, ha férfiakkal beszélgettem, előbb-utóbb a párkapcsolatokhoz lyukadtunk ki.

A nagy korkülönbség, főként, ha az a nő „javára írható”, eléggé tabu téma még mindig. Megtudtuk azonban, hogy nem annyira a kor, sokkal inkább az érzelmi érettség a fontos a párkapcsolatokban.

Az édeshármas izgalmas akciónak tűnik addig, amíg csupán a fantáziavilágunkban van jelen. A képzeletünkben mi irányítjuk a szereplőket, akik teljes mértékben a mi vágyainkat követik, és semmilyen következménnyel nem kell számolnunk.

Kevés olyan európai nő él napjainkban a Földön, aki ne hallott volna Rómeó és Júlia szerelméről. Shakespeare-nek köszönhetően színpadi művé alakult ez az ókorban is ismeretes történet. Örök téma, hisz az életet teremtő szenvedélyről szól. A szerelemről.

Van egy ritka kórkép, ami egyszerre két embert érint, az is a neve, hogy „őrültség kettesben” (folie à deux). Egy kommunikált érzelmi betegség, és a páros mindkét tagja szenved tőle, úgy, hogy egymás téveszméit elhiszik vagy akár tovább is építik.

Utánajártunk, hogy szükségszerű-e a szenvedély, a tűz eltűnése a hosszú kapcsolatokból. Kiderült: mint minden a világban, a hálószobai légkör is változik. Az nem mindegy, hogy ezt hogyan értelmezzük, és mit kezdünk vele.