A túlzott szemérmesség megnehezíti a kiegyensúlyozott szexuális életet

Szexuálterápiás munkámban nyomon követem, ahogyan az emberek, akár párban, akár egyéni terápiában a szexualitásról, saját megéléseikről, igényeikről és szexuális nehézségeikről beszélnek. Kevesen tudnak felszabadultan, könnyeden kommunikálni erről a témáról: körülírják, dadognak, lesütik a tekintetüket vagy épp viccelődnek, izegnek-mozognak a fotelben, így próbálják palástolni zavarukat. Milyen folyamatok, értékrend működik a jelenség hátterében? Szemérmesség, gátlásosság vagy prűdség?

Fotó: illusztráció: Freepik

Aki szemérmes, annak viselkedésében megjelenik a visszafogottság, látszik rajta, hogy zavarba jön, ha mások előtt szexuális témákról beszélnie kell. Ugyanakkor közeli kapcsolataiban, elsősorban a párkapcsolatban fel tud szabadulni, mert a szemérmessége az értékrendjét tükrözi, az intimitásának a határait jelzi, nem táplálkozik szégyenérzetből vagy szexuális elfojtásból, így amikor annak helye van, le tudja vetkezni gátlásait, és át tudja magát adni a szenvedélynek. A szemérmes sejtelmesség, csábítóvá és vonzóvá is teheti az egyént a másik nem szemében. Az ilyen típusú emberek kliensként is eleinte feszélyezve érzik magukat, és nehezen nyílnak meg, de amint megerősödik a biztonságérzetük, el tudják mondani a panaszaikat, és felszabadultan részt tudnak venni a beszélgetésben.

A gátlásosság bizonyos sémái velünk születettek, személyiségünkből fakadóak, ezt egészíti ki és erre a vázra van később nagy hatással a kultúránk, a szülői minta és nevelés.

Sokan nőnek fel olyan családban, ahol a női szerep elvárt mintája az, hogy egy nőnek visszafogottnak kell lennie. Aki túl harsány, szexuálisan nyitott vagy egyszerűen csak kellő önbizalommal rendelkezik ezen a téren, azt vulgárisnak bélyegzik, a viselkedését elutasítják. Gátlásosságot a kortárs csoport által is tanulunk olykor, például a gyermekkori és kamaszkori gúnyolódások, mobbing akár a saját, akár a másik nemtől elszenvedett megaláztatások is ide tartoznak. Végül pedig a tapasztalataink, például korábbi párkapcsolati csalódás, kudarc, sikertelen vagy kellemetlen ismerkedés, elutasítás is vezethet nagyobb mértékű gátlásossághoz. Ezek a tapasztalatok önbizalmi problémákat okoznak, negatív testképet vagy a teljesítménnyel kapcsolatos félelmeket váltanak ki. A gátlásos ember szégyellős lehet akkor is, amikor partnerével a szexualitás témakörét szóban érintik, ez

megnehezíti a kommunikációt és a kiegyensúlyozott szexuális életet.

A prűd ember a fesztelenségre bizalmas helyzetben is képtelen, mert elítéli a nemiséghez kapcsolódó jelenségeket, irtózik a szexuális témáktól, könnyen felháborodik, ha ezek beszédtémává válnak. Gyakori, hogy valójában igényelné az intimitást és azt a szabadságot, hogy erről kommunikálhasson, de a felszínen harcosan elutasítja ennek lehetőségét, így a terápiában is nagyon nehezen halad előre.

Az ellentmondásnak a gyökere legtöbbször a gyermekkori neveltetésben keresendő. Ilyenkor többnyire a szexualitást elutasító, azt tabuként vagy egyenesen bűnként beállító neveltetés volt jellemző a családra, amiből könnyen kialakulhat a kisgyermekben elfojtás, mivel a korai kíváncsiságát a nemiséggel kapcsolatos témák iránt a szülő elutasítja. A gyermekben bűntudat keletkezik, saját testét – és a szexualitáshoz kapcsolódó testrészek kinézetét, működését – szégyellnivalónak, akár undorítónak, mocskosnak vagy bűnösnek tartja.

A tabusítás sokszor torz információkat eredményez, ezek szintén félelmet vagy viszolygást idéznek elő.

A vallási, egyházi iránymutatások, szabályok, tiltások sokszor vezetnek ilyenfajta ellentmondásos viselkedési mintázathoz és prűdséghez, ami ugyanakkor szexuális önbizalomhiányt, bűntudatot és erőteljes elfojtást idézhet elő. Természetesen nem minden vallásos ember válik prűddé, a legtöbb esetben az ilyen légkörben megélt bontakozó szexualitás inkább szemérmessé, olykor gátlásossá tesz, és ritkábban vált át prüdériává. Amennyiben házasságon belül is megmarad a neveltetésből adódó szégyenlősség vagy ennek extrémebb változatai,

érdemes a témában és a vallásos közegben is jártas szakember segítségét kérni, aki megérti és fel tudja oldani a gátlásokat.

A szexuális viselkedésben prűdségre vagy extrém gátlásosságra utal, ha valaki kizárólag sötétben, takaró alatt vagy nem teljesen meztelenül akar szeretkezni. Szintén jellemző, hogy egy pózhoz, többnyire a klasszikus, keveset mutató misszionárius pózhoz ragaszkodik. Szintén előfordulhat, hogy csak előre megbeszélt, állandóan visszatérő momentumban akar részt venni az együttlétben, például mindig egy bizonyos napszakban vagy a hét egy bizonyos napján. Ide tartozó szokás, ha a szexet a partnernek ki kell érdemelnie. A prűd partner nem nyitott az orális szexre vagy a kényeztetés, a játékosság, a fantázia egyéb módjainak kipróbálására.

Ritkán tud annyira felszabadulni és levetkőzni gátlásait, hogy eljusson az orgazmusig.

Szexuális korlátokra, ha úgy tetszik, gátlásokra bizonyos mértékig szüksége van az embernek, hiszen ez megvédi az intimitásának a határait. Ha azonban túlzott mértékű, akkor elhatárol másoktól, és nem teszi lehetővé a felszabadult, örömteli kötődés és szexualitás kialakulását. Aki felismeri viselkedésének életszerűtlenségét, tudatosan változtathat a működési mintázatokon. Ez a folyamat egyáltalán nem könnyű, de kellő önismerettel, némi gyakorlással és szükség esetén szakember segítségével van esély a gátlások oldására.

korábban írtuk

Szilveszter Andrea: Már nem idegen(test)
Szilveszter Andrea: Már nem idegen(test)

Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.