– Tisztáznád, hogy a nem élsportolók esetében mi a gyógytorna, manuálterápia fontossága?
– Nemcsak sportolóknak fontos a gyógytorna és a manuálterápia, sőt, tovább megyek: nem csak akkor fontos, amikor már sérülés történt vagy fájdalom alakult ki. Az emberek szinte bármit megtesznek azért, hogy a fájdalom megszűnjön, de jóval kevesebbet azért, hogy ki se alakuljon. Az élsportolók általában jó formában vannak, figyelnek a testükre, mégis előfordulnak sérülések és fájdalmak. Ha ehhez képest egy mozgásszegény életmódot folytató emberre gondolunk, könnyen belátható, hogy nála még nagyobb jelentősége van a megelőzésnek.
Ez valójában minimális erőfeszítés, mégis hosszú távon hatalmas különbséget jelenthet. Sokan úgy érzik, nincs ennyi idejük magukra, bár a telefon képernyőideje gyakran mást mutat. Egy mondat ami a mottómmá vált a utóbbi években és mélyen azonosulni is tudok vele: Tedd meg magadért a minimumot!
– Miért fontos, hogy tudatosan mozgassuk a testünket? Melyek a leggyakrabban előforduló hibák vagy szokások a hétköznapi életben, ami sérüléshez vezet?
– A mozgás fontossága a tudatosságban és a következetességben rejlik. Egy rendszeres, tudatosan és az egyéni igényekhez igazítva felépített mozgásrutin olyan testtudatot és magabiztosságot adhat, amelynek köszönhetően könnyebben és nagyobb biztonságérzettel végezhetjük a mindennapi tevékenységeinket. Gyakran találkozom azzal, hogy valaki nem mer lehajolni, mert attól tart, hogy „becsípődik” a dereka. Pedig a hajlás a gerinc és a test egyik legalapvetőbb mozgása, amelyet normális körülmények között gond nélkül képesek vagyunk elvégezni. Sok esetben nem maga a mozdulat a probléma, hanem az, hogy a szervezet nincs hozzászokva vagy megfelelően felkészítve az ilyen alapvető mozgásokra. A leggyakoribb hiba talán nem is egy konkrét rossz mozdulat, hanem az, hogy egyre kevesebbet mozgunk, miközben a testünktől továbbra is elvárjuk, hogy minden helyzetben jól működjön.
– Miért van az, hogy sokunknál már a 30-as éveinkben megjelennek a különböző fájdalmak, beszűkül a mozgástartomány? Mit tehetünk ellene?
– Napjainkban nem ritka, hogy már a 20-as vagy 30-as éveikben járó embereknél különböző mozgásszervi panaszok jelentkeznek. Általánosságban három olyan tényezőt emelnék ki, amelyekkel a leggyakrabban találkozom: a mozgásszegény életmódot, a hosszan tartó ülőmunkát és azokat a munkaköröket, amelyek egyoldalú terheléssel járnak. Emellett természetesen a nehéz fizikai munka is hozzájárulhat bizonyos panaszok kialakulásához, különösen akkor, ha a terhelés mértéke meghaladja a szervezet alkalmazkodóképességét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy
A legtöbb ember számára a rendszeres testmozgás jelenti a legjobb megelőzést, különösen azok a mozgásformák, amelyek során nemcsak a saját testsúlyunkkal dolgozunk, hanem valamilyen ellenállással is találkozunk. Az izmoknak, az ízületeknek és a kötőszöveteknek ugyanis szükségük van megfelelő terhelésre ahhoz, hogy hosszú távon is megőrizzék erejüket, mozgékonyságukat és funkciójukat.
– Említed az egyik videóban, hogy nem feltétlenül igaz, hogy nem szabad hajolni. Így az is igaz, hogy emelni is lehet. Hogyan végezzük ezeket a mozgásokat helyesen?
– Ahogyan korábban is említettem, a hajlás a gerinc egyik alapvető mozgása, ugyanúgy, mint a homorítás vagy a rotáció. Ezekre a mozgásokra fel kell készíteni a testet. Éppen ezért sok esetben nem maga a hajlás vagy az emelés a probléma, hanem a fizikai felkészültség hiánya. Olyan ez, mint amikor van egy autónk, de alig van benne üzemanyag. Attól még ugyanaz az autó, képes közlekedni, de nem várhatjuk el tőle, hogy gond nélkül hosszú utakat tegyen meg. A rendszeres mozgás és edzés tölti fel a „tankot”, így a testünk sokkal könnyebben és magabiztosabban birkózik meg a mindennapi feladatokkal, legyen szó hajlásról, emelésről vagy bármilyen más mozgásról.
– Milyen mértékben tudja befolyásolni a munkánk a mozgásunkat, egészségünket?
– A munkánk jelentős hatással van az életünkre, mind a fizikai, mind a mentális egészségünkre. Ami a fizikai állapotunkat illeti, a kulcsszó az egyensúly. Ha valaki például napi 8-10 órát ül a munkája során, nem ideális, ha a nap hátralévő részét is mozgásszegényen tölti.
Legyen szó egy rövid otthoni gyakorlatsorról, rendszeres sétáról vagy edzőtermi edzésről, fontos valamilyen kiegészítő mozgásformát beiktatni a mindennapokba. Pontosan ezért indítottam el a Mi a szakmád? című sorozatot is: hogy szakmákra szabott, egyszerű és gyakorlatias tippeket adjak, amelyek segíthetnek egy egészségesebb, aktívabb és hosszú távon lehetőleg fájdalommentesebb élet kialakításában.
– Nagyon sokan ülő munkát végzünk. Itt mire kell figyelni? Mi a vélemények a különböző ergonomikus székek, labdák, gyaloglópad használatáról?
– Valóban egyre többen végeznek ülőmunkát, és ezzel párhuzamosan egyre több eszköz és megoldás jelenik meg, amelyek segíthetnek kényelmesebbé vagy változatosabbá tenni a munkakörnyezetet. Úgy gondolom, hogy ebben nincs egyetlen mindenkire érvényes megoldás, hiszen ami az egyik embernek beválik, az a másiknak nem feltétlenül lesz ideális. Legyen szó ergonomikus székről, fitlabdáról, speciális egérről vagy akár gyaloglópad használatáról, ezek mind hasznos eszközök lehetnek bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy önmagában egyik sem helyettesíti a rendszeres mozgást. Valljuk be, szinte lehetetlen napi 8–12 órán keresztül folyamatosan „helyesen” ülni. Sokkal
Számomra az egyik legpraktikusabb megoldás az állítható magasságú íróasztal, amely lehetővé teszi, hogy ülő és álló helyzet között váltogassuk a munkavégzést. Nem azért, mert az állás tökéletesebb az ülésnél, hanem azért, mert változatosságot visz a napunkba. Végső soron ugyanis nem a tökéletes testhelyzet a cél, hanem az, hogy ne töltsünk órákat ugyanabban a pozícióban.
– Sokan úgy gondolják, hogy a fizikai munkát végzők egészségesebbek, mert többet mozognak. Te hogyan látod? Az állómunkának milyen veszélyei vannak?
– A fizikai munkát végzők esetében a legtöbb mozgásszervi probléma túlterheltségből fakad. Bár mindenképp egy változatosabb a mozgás, mint egy irodai vagy szépségipari dolgozóé, ennek is megvannak a hiányosságai. Sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy „Én eleget jövök-megyek, teszek-veszek egész nap, mozgok elégett, mégis fáj”. Az igazság az, hogy ezek az emberek valóban fárasztó munkát végeznek, de azok a mozgások legtöbbször ismétlődők, és sok esetben egyoldalú terheléssel járnak. Ehhez képest egy testedzés az egész testet igénybe veszi és elkerülhetőek bizonyos terhelési asszimetriák.
– Van olyan, 3-4 gyakorlat, amit minden nap, akár reggel el kellene végezni mindenkinek azért, hogy hosszú távon könnyebb legyen a mozgás?
– Bár nincs olyan gyakorlatsor, amely minden ember számára egyformán ideális lenne, vannak olyan mozgásformák, amelyek a legtöbbünk számára hasznosak lehetnek: ilyen a gerinc rendszeres átmozgatása, amely segíthet megőrizni a hát és a nyak mozgékonyságát, a csípő mobilizálása, amely ellensúlyozhatja a sok ülés hatásait, a guggolás gyakorlása, amely az erőt, az egyensúlyt és a mindennapi mozgásokhoz szükséges funkciókat fejleszti, valamint
A legfontosabb azonban nem az, hogy pontosan milyen gyakorlatokat végzünk, hanem hogy a mozgás a mindennapjaink természetes részévé váljon, hiszen hosszú távon a rendszeresség többet számít, mint a tökéletes gyakorlatsor.
A székelyudvarhelyi Tifán István tartalmait a Therapisti felhasználó alatt lehet követni a közösségi médiában.
korábban írtuk
Költözés válás után – Hol a (jogi) határ?
Megér egy külön „misét” az a gyakori élethelyzet is, amikor az elvált szülő külföldre költözik, és viszi/vinné magával a gyerek(ek)et is. Hogyan segíthetjük elő egy békés megállapodás létrejöttét a másik szülővel? Erről kérdeztük Lukácsi Katalin ügyvédet.
