Szétnéztem egy bisztróban és több kisgyermekes családot láttam a szomszédos asztaloknál. Mennyire jó, hogy magukkal viszik a csemetéjüket, örvendeztem, hiszen így tanulják meg, hogyan érezheti jól magát az egész család egy kimozdulós estén. Vagy mégsem? Megakadt a szemem egy rendkívül csendes családon: apa és anya kezében telefon, az egy év alatti baba elé téve még egy telefon, sziporkázóan színes, vibráló figurákkal hipnotizálva a gyermeket. Pislogni is elfelejtett. Egy másik család baráti társasággal ült. Nem tartottak telefont a kezükben, viszont a három év körüli kisgyermekük előtt egy méretes tablet volt kitámasztva. Alig hittem a szememnek – a tableten a gyermek végtelenített YouTube-videón nézte, amint egy másik gyermek gyurmázik. GYURMÁZIK! Máig nem tudom megmagyarázni, miért nem vittek neki egy doboz gyurmát? Egy harmadik társaságban apa és anya felváltva sétáltak ki-be a túlpörgött totyogóval, akinek már sok volt az esti inger.
Nem könnyű műfaj a gyermeknevelés.
Nem ismerjük a gyenge pillanat történetét. Nem tudjuk, hogy erőn felül teljesítettek egész nap, és most elfogyott minden erejük. Ezt a cikket senki se vegye kritikának, hanem vegye segítségnek: hogyan mozdulhatunk ki kisgyermekkel úgy, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle, és közben épüljön a gyermek is?
A gyermekünk fontosabb, mint az idegenek véleménye
Nagyon gyakran hozunk mások ítélkezésétől való félelmünkben olyan döntéseket, melyekről tudjuk, hogy nem felelnek meg sem az értékrendünknek, sem a céljainknak. Megtesszük megfelelési kényszerből vagy szégyenből. Belegondoltál valaha, hogy mit tanítasz a viselkedéseddel a gyermekednek? Mit üzensz? Ezeket a kérdéseket gyakrabban kéne feltennünk magunknak, hogy az automatikus és rossz beidegződések helyett úgy viselkedjünk, ahogyan azt viszontvárjuk a gyermektől is később.
Szánjunk időt az előkészületekre – meg fog térülni!
Minél kisebb a babánk, annál könnyebb dolgunk lesz. Ha úgy időzítünk, hogy nyugodt időszakban mozduljunk ki, akkor kendőben, hordozóban, babakocsiban is nagyszerűen fogja érezni magát. Megkönnyíti a dolgunkat, ha még szopizik, hiszen bárhol, bármikor meg lehet őt szoptatni. Étteremben is! Romániában törvény védi a nyilvános szoptatást: 2021 nyarától pénzbírsággal büntethető az a magán- vagy jogi személy, aki egy legfeljebb 2 éves gyermeket szoptató édesanyát kitessékel, megzavar egy nyilvános helyen, vagy megtagadja a kiszolgálását.
Segít, ha csendesebb és nem túl zsúfolt helyet választunk, hogy a babát ne árasszuk el ingerekkel, amelyek feldolgozása az éjszakai nyugalmat is befolyásolhatja, sőt másnapra is juthat belőle. Segít, ha figyelembe vesszük a baba szükségleteit, és lehetőleg nem éhes, fáradt kisgyermektől várjuk, hogy türelmesen együttműködjön.
a tükörneuronok pillanatok alatt érzékelik anya izgalmát, aggodalmát vagy feszültségét, és az addig vidám és nyugodt baba egyszeriben nyugtalanná válik.
Nagyobbacska babánál, a saját nyugalmunkon kívül, már szükségünk lehet néhány figyelemelterelő eszközre, ami garantálja a jókedvet mindenki számára: nem hiányozhat a buborékfújó, sőt, ha lehet, két darab is, mert az első várhatóan ki lesz borítva. Kortól és igényektől függően bepakolhatunk néhány játékot, amit csak különleges alkalmakkor vetünk be: rágóka, leporelló, matricák, mágneses kirakó, matatókönyv stb. Lehet nálunk néhány lufi, amit felfújunk szükség esetén, és csak felügyelettel adjuk oda a kisgyermeknek. Néha meglepő, hogy a táskád kincseivel játszanak a legvidámabban: kulcscsomóval, sállal, sapkába rejtett bármivel. Később elengedhetetlen lesz kimozduláskor a színes ceruza és a notesz vagy papír. Miért ne vihetnénk magunkkal gyurmát vagy kisautót, ha leköti a gyermeket? Stratégiai meggondolásból választhatunk játszósarkos éttermet és foglalhatunk asztalt a közelében.
Amikor már a másfél év fölötti gyermekünk egyre inkább képes az egyezségekre, fontos őt bevonni a tervezésbe.
