Kul-túra: Építészeti gyöngyszemek itthonról

Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Erdély építészeti öröksége igencsak változatos, látványos, és számos egyedi értéket rejt magában. Ha akarunk, stílusok között is utazhatunk, és igen, Európa-szinten is különleges építészeti, művészeti emlékekkel találkozhatunk. A fiatal művészettörténészt, Dimény-Varga Fannit kértük fel, ajánljon néhányat az érdemtelenül kevésbé ismert látványosságokból. (Cikkünk a Nőileg magazin 2024. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Fotó: Dénes Botond

A kisdisznódi Szent Mihály templom (Szeben megye) – romanika

Erdély román-kori építészetéről kevés eredeti állapotában fennmaradt műemlék tanúskodik. Különösen az egyházi építészetre jellemző, hogy az Árpád-korban épült templomokat a századok során több alkalommal átalakították, így a kora középkori stílus csupán egy-egy faragványon, ablakkereten maradt meg. A román stílus legszebb hazai emlékei közé tartoznak az ákosi református és a harinai evangélikus templomok, egy kevéssé ismert műemlék azonban Kisdisznód erődített templomegyüttese. A királyi területen épült háromhajós bazilika egyértelműen nyugati hatásokra utal, ugyanakkor bizonyos, hogy egy helyi műhely építette.

•  Fotó: Magyari Hunor

Fotó: Magyari Hunor

Mint ahogy a középkori templomokat általában, a Szent Mihály templomot is falképek díszíthették egykoron, ezek nyomai mai napig láthatók. A templomot szintén 13. századi eredetű fal veszi körül.

Székelydálya református temploma (Hargita megye) – gótika és reneszánsz

Egyre nagyobb figyelmet kapnak Székelyföld templomai is, különösen a székelyderzsi unitárius templom UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánítása, valamint az utóbbi évtizedekben felfedezett falképeknek köszönhetően. A székelydályai református templom egyelőre még a kevésbé ismert műemlékei közé tartozik a régiónak, holott több figyelemre méltó részlettel is rendelkezik. A templom legrégebbi része az Árpád-kori hajó, amelynek falán 14. századi freskótöredékeket láthatunk, Szent Györgyöt és Szent László legendáját is ábrázolják. A 16. századi szentély gótikus boltozattal rendelkezik, melynek bordái közt megfigyelhető reneszánsz stílusú festését egész Közép-Európában egyedülállónak tartják. A mintázatok között látható nyolc címer szintén kiemelkedő történeti emlék. A magyar királyi, a régi székely és a donátorra utaló címerek mellett több szász utalást találunk (pl. szász városok címerei), amelyek vélhetően a freskók készítőire utalnak.

•  Fotó: Magyari Hunor

Fotó: Magyari Hunor

A templomhajó 17. századi festett kazettás mennyezete szintén figyelemre méltó, virágmotívumaival és mitikus lényeket (pl. sárkány) ábrázoló díszítésével.

Szent Mihály-hegyi templom (Kovászna megye) – barokk

Lemhény és Kézdialmás határában található a Szent Mihály-hegyi római katolikus templom, amely a felső-háromszéki barokk építészet talán legszebb példája, noha előzménye egy 15. századi gótikus templom lehetett. A barokk egyházi építészetről – különösen Székelyföldön – ritkán esik szó, sokkal nagyobb figyelem irányul Háromszéken is például a gelencei Szent Imre-templomra, holott a Szent Mihály-hegyi templom is méltó emléke korának. A jelenlegi állapot egy 18. századi átépítést tükröz, de a templom körüli várfal és kaputorony a 16-17. században épülhetett.

•  Fotó: Dénes Botond

Fotó: Dénes Botond

A főhomlokzat jellegzetes volutás oromdíszei illeszkednek a régió korabeli építészetéhez (például az udvarházak formáihoz), a fiókos dongaboltozat stukkódíszei, a szószék és az oltárok pedig egységes barokk látványt kölcsönöznek a hajónak. A temetőkert legrégebbi sírköve 1514-ből való, a különálló harangtorony három harangja közül a legkorábbit reneszánsz motívumok díszítik.

Válaszúti Bánffy-kastély (Kolozs megye) – historizmus

A bonchidai Bánffy-kastélyt nem kell bemutatni az erdélyi közönségnek, évtizedek óta szerepel a köztudatban az ott zajló kutatásoknak és rendezvényeknek köszönhetően. Egészen az utóbbi évekig mondhatni elfeledett volt az alig néhány kilométerrel arrébb található válaszúti Bánffy-kastély, amelynek felújítási munkálatai tavaly fejeződtek be. A historizáló kastély a 19. században épült, gróf Bánffy Ádám idejében. Az erdélyi művelődéstörténet figyelemre méltó alakja 1870 után alakította át a válaszúti kastélyt, az emeleti nagyteremben pedig berendezte műtermét.

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A berendezés különleges és egyedi az erdélyi emlékanyagban, ugyanis a díszítés nagy részét maga a báró tervezte és készítette, elsősorban a neoreneszánsz stílusú faburkolatokat, faragványokat, de tehetséges volt az agyag megmunkálásában is. Ő készítette a kastély méltán híres cserépkályháit is, amelyek közül a honfoglalás jeleneteit ábrázoló darab párja a gödöllői Grassalkovich-kastélyban található.

korábban írtuk

Várday Zsolt: „Non-konform gyerek voltam, mindig szembe pisiltem a széllel”
Várday Zsolt: „Non-konform gyerek voltam, mindig szembe pisiltem a széllel”

Gyermeki kíváncsisággal veti magát mindenbe, az összefüggéseket kereső emberek széles látókörével mesél zenéről és piláteszről, Nápolyról vagy legózásról. Várday Zsolt építésszel ültünk ki a székelyudvarhelyi „Patkó” sarkába, ráérősen szemlézve, mi mindent köszönhet építészeti irodájuknak az iskolaváros. A Vasszékely-díjjal is elismert építész higgadt derűje roppant energizáló. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)