Bár az ő neve nem Erzsébet, de egy különleges, küldetésszerű álom hatására 2011-ben elkezdte közösségbe szervezni szülőfaluja Erzsébeteit, Erzsikéit, Zsókáit és Böskéit. Akkor hatvannégy Erzsébetet írt össze a faluban, és közülük harmincnégyen megalapították a kórust és az egyesületet, jelenleg negyven taggal működnek – foglalja össze közösségük történetét a Nőilegnek Bálint Piroska nyugdíjas tanítónő.
Így vált az Európa patrónájaként is tisztelt szent példáját követő jótékonykodás mellett az Erzsébet név, és más, hagyományos magyar női keresztnevek népszerűsítése, az édesanyák e téren való ösztönzése a fő célkitűzésükké.
II. András és a Bánk Bán Gertrudisaként ismert Meráni Gertrúd lánya a mai Felvidéken született, és a kor szokása szerint nagyon fiatalon, mindössze tizennégy évesen lett IV. Lajos tartománygróf felesége. A későbbi IV. Béla király húga gyermekként is kitűnt társai közül egyszerűségével, jócselekedeteivel. Fiatalon elkezdte a vezeklő életmódot is: vezeklőövet hordott, böjtölt, jótékonykodott: kórházat, árvaházat hozott létre. Ez utóbbihoz kapcsolódik az Erzsébet-csodaként ismert történet is. Férje halála után is folytatta tevékenységét, amit Lajos rokonai nem mindig néztek jó szemmel. Egyszer egyik sógora „rajtakapta”, ahogy kötényében kenyeret rejtegetett a nélkülözőknek. Hogy a szidást elkerülje, azt mondta, rózsákat visz. Amikor kételkedő Henrik kérésére szétnyitotta kötényét, abban valóban rózsák voltak – eleveníti fel a legendát a Szent Erzsébet Egyesület létrehozója és lelke.
Erdély-szerte sokfelé jártak, például Szászvárosban, Kolozsváron, Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson – sorolja –, és eljutottak példaképük szülőföldjére, Sárospatakra és Kassára is. Ilyenkor az adott településen rész vesznek egy szentmisén is, amelynek végén egy kis „műsorral” ajándékozzák meg híveket.
„Van abban valami megható, amikor negyven nő kiáll a szentmise végén a gyülekezet elé, és Szent Erzsébet-népénekeket énekel, és Erzsikénk – aki a közösségünknek köszönheti nevét, tizenegy éves már – szaval Szent Erzsébetről. Ezt követően elindulunk a templomból kifelé, és cipóval, rózsával lepjük meg a jelenlévőket. Gyakran sírnak, de mi is könnyezünk” – meséli Balázs Piroska, akitől azt is megtudjuk,
Személyes vágya, hogy egyszer eljusson Marburgba, Szent Erzsébet sírjához – árulja el a közösség és kórus vezetője. A Rajna vidéki kisvárosban a sírja fölött épült, gyönyörű gótikus templom viseli nevét, ugyanis Németországban is tisztelet övezi a fiatalon, huszonnégy évesen elhunyt és halála után alig négy évvel szentté avatott magyar királylányt, akit ott Türingiai Erzsébetként ismernek.
korábban írtuk
Brendus Réka: Megőrizni a hitet, a derűt
Brendus Réka személyében az Embert kerestem a magas beosztású vezető mögött, s a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi ügyekért felelős főosztályvezetője ezúttal sem hagyta, hogy csalódjak.
