Nem fürödnek, de lubickolnak az exkluzív élményben mindazok, akik a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal által szervezett zengő erdőfürdőkön vesznek részt, a Madarasi Hargita Kecskevész nevű részén.
Az érintetlen erdő fenséges katedrálisként fogadja be a komolyzenét, monumentális lucfenyők és bükkfák, hegyi juhar- és szil példányok biztosítják a remek akusztikát.
„Nagyon sokat utcazenéltem egyetemista koromban, és egy kicsit hasonlít ez ahhoz: ott is egy nyitott térben játszol. Ami azonban az utcazenélésnél nagyon hiányzik, az a csend. Itt pedig az van. És a csendben szólal meg mindig a legjobban a zene” – mondja még a koncert előtt Derzsi Dénes, székelyudvarhelyi gitárművész. Kolléganője, Sófalvi Emese a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, drámai erővel szólaltatja meg a hegedűt a mohás szikla tetején. „Nem a frakk teszi a klasszikus zenészt, de nem is minden zenész vállalja, hogy hangszerével kicaplasson a hegyoldalra, szúnyogok csípjék koncert közben, hangya másszon a hangszerébe” – magyarázza a csapat verbuválásának nehézségeit.
„Az erdőben sem lehet akármit játszani, úgyhogy olyan zeneműveket választottunk, amelyek jól szólnak, és amelyek ebben a szentélyben játszhatók. Olyan kollégákat választottam, akik érett művészek, nyitott művészek, és akikben megvolt a kellő játékosság arra, hogy egy teljesen alternatív koncerthelyszínt kipróbáljanak. Gyakorlatilag itt, a Hargita oldalában egy titkos klasszikus zenei színpadot avattunk fel” – mondja kedves mosolyával.
Kakasi Nóra a lombkoronák között beszűrődő napsugár-fényben bűvöli a fuvolát csendes alázattal. „Amikor Dénes, a kollégám a gitárnál ráadást játszott, behúnytam itt hátul a szemem, és az a csend, az a békesség a zenével – ilyet én még személy szerint nem tapasztaltam soha – nagyon inspiráló volt” – meséli a hivatásukért rajongó emberek csillogásával a szemében.
Érintetlen erdő, nyugalom és béke
A nyugalmazott erdőmérnök, Fodor Gyuri bácsi ezúttal nézőként van jelen. A Hargitán élte le az életét, de ilyen élményben még nem volt része.
„Az embert úgy áthatja, itt egészen másképp éli át ezt a klasszikus zenét.
Más a közeg, olyan élmény, amiben nekem még nem volt részem a hosszú pályafutásom alatt. Most már nyugodtan búcsúzhatok a szakmámtól, mert megkaptam a záró akkordokat itt” – mondja nevetve. „Olyan nyugodtság meg béke telepedett rám, hogy azt hiszem, hogy ez lesz a nyárnak az egyik legmeghatározóbb élménye. Nagyon tetszett a zenének a lágysága, ez az érintetlen természet, ahogy a szúnyogok itt körbejártak minket, az apró rezzenések a földön, itt úgy érzem, hogy igazán béke van” – vallja egy másik résztvevő.
A szervező Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány közösségi ügynek tartja a környezettudatos gondolkodásra nevelést is. A zengő erdőfürdő is kapcsolódik ehhez a törekvéshez. „Kb. hét éve kezdődött el az Élhető Udvarhely, a Tudatos Udvarhely, és mindenféle ilyen jellegű programjaink, a Kupakszív, a Kupakmozaik, a tudatos háztartásvezetést szorgalmazó foglalkozásaink, tehát elindult egy zöld vonal, és azt hiszem, ez erősödni fog, mert ebben a témában nagy a szükség, ugyanakkor kevés a szereplő” – magyarázza az alapítvány ügyvezető igazgatója, Csáki Rozália.
Az erdők a természet katedrálisai: a fák a tartóoszlopok, az ágak a boltívek
A zengő erdőfürdő ötletgazdája, Kádár Tibor Sándor a roppant száraz nyár apropóján azt mondja,
leginkább úgy vigyázhatunk a meglévő erdeinkre, ha minél inkább takarékoskodunk a vízzel.
„Hogyha úgy csináljuk az erdőgazdálkodást, ahogy az a nagy könyvben le van írva, akkor az garantálja számunkra nemcsak a fát, mint anyag, hanem az oxigént, a víz körforgalmát, és még sok egyéb olyan dolgot, amit talán nem is érzékelünk. Minél többet spórolunk, annál kevésbé helyezünk nyomást az erdőre. Ha nagyon sok vizet fogyasztunk el, azt a vizet valamilyen szinten az erdőtől, mint összesség-, mint ökoszisztémától vesszük el” – mondja a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal igencsak motivált erdésze.
Minőségi komolyzene és környezettudatos szemlélet, barokk és kortárs művek is békében megférnek egymás mellett a hargitai erdőben. A vokálozó madarak éneke pedig csak ráadás az üdítő erdei élményben. Aki pedig szívesen belehallgatna a zengő erdőfürdőbe, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány közösségi oldalát kövesse figyelemmel.
Fotó: Magyari Tekla
korábban írtuk
Unguri despre unguri: Magyarokról románoknak – emberközeli módon
Civil, hétköznapi emberek révén igyekszik megmutatni a román többségnek, milyen magyarként élni Erdélyben az Unguri despre unguri. Szilágyi Szabolcs és Kőmíves István podcastje egy kalotaszegi kőcsűrben készül, előbbivel beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)
