Címke: zene

Sárik Péter: A közönség fontosabb, mint a díjak

Az elmúlt két évtizedben több száz koncertet adott Erdélyben Sárik Péter. Időközben egyfajta második otthonná vált számára a mi közegünk, mi pedig csodáljuk őt virtuóz előadásmódjáért és azért a határtalan pozitív energiáért, ami árad belőle a színpadról.

Buttu Arni: A szabadságom elveszítésétől félek

Ifjabb Buttu Arnold a Palma Hills zenekar frontembere, igazi vagány srác. Azt azonban csak kevesebben tudják róla, hogy örökletes betegségben szenved, fokozatosan veszíti el látását, látássérült és nemlátó gyermekekkel és gyermekekért dolgozik.

Lélekből jövő zene: Anya és lányai

Először egy kép született meg a gondolataimban: ők hárman, egymást ölelve, mintegy védőbástyaként Mátka Virág körül. Aztán beszélgettünk is anyaságról, női mintákról és szerepekről, féltésről, cinkosságról. Ősbizalomról és elengedésről.

Villáminterjú Tóth Katival: Minden valóra vált

Tíz éve, a Nőileg első lapszámának bemutatóján adott koncertet, s azóta kissé eltűnt a látókörünkből és az erdélyi könnyűzenei életből. Tóth Kati szerint az „amerikai álom” nem olyan egyszerű, mint a filmekben, de ő rendületlenül hisz benne.

Az aranyvesszőt hordozó ember: Kallós Zoltán

Kezdetben volt az eszme. És a hit, amely nem kérdezősködött tervezhető jövő felől, csak gyűjtött, vásárolt, felhalmozott. Miközben soha nem hangoztatta: lesz múzeum. Mert tudta, hogy lesz. És lett. És lesz iskola, mindegy, hogy miből. Lett.

Orbán Ferenc: Amíg egy ember is eljön a koncertünkre, addig érdemes

Családias hangulatot teremtenek, ahol csak egy akkordot is pendítenek, nem tömegkultúra az Evilági együttes zenéje. A muzsikált versnek mégis van létjogosultsága, amíg egyetlen ember is részt vesz a koncertjeiken, zenélnek. Orbán Ferenc, az Evilági frontembere „kávézott” velünk virtuálisan, noha egy offline borozás sokkal jobban illene a bordalokat is éneklő zenészhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Luiza Zan: A színpad az én Facebookom

Élt a pezsgő Amerikában, Bukarest pedig a szerelme volt: azt hitte, soha nem hagyja el a román fővárost. Most Sepsiszentgyörgy mellett lakik egy kis faluban, kutyája, macskája van, nagyobbik lányával hajnalonként a napfelkeltét csodálják, a kicsivel délután a tehenek kolompját hallgatják. Luiza Zan, Románia egyik legnépszerűbb jazz-énekesnője – bár soha nem gondolta volna – ízig-vérig vidéki lett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Balla Zsuzsánna: Mindig vágyódom haza

Zongoraművész és zongoratanár, a Detroit-i római katolikus templom orgonistája és zenei vezetője, az észak-amerikai magyar közösségek aktív tagja, rendezvényeik szervezője. A marosvásárhelyi Balla Zsuzsánna a diaszpóra magyarságáért végzett munkássága elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést is elnyerte, férjével és két gyermekével a Michigan állambeli Ypsilantiban él. Villáminterjú két kontinens között, ímélben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Zeng a magasság: egy titkos klasszikus zenei színpad a Hargita oldalában

Képzelj el egy árnyas erdőt, ahol langy fuvallat lengedez, csaknem tíz fokkal van hűvösebb, mint lent, a hegy alatt. Gondold oda a kristálytiszta forrásvíz csendes csobogását, a bársonyos mohákkal benőtt, hideg sziklatömböt, városból jött embernek dermesztően új a csend. Csak a fák levelei suttognak egymásnak, madarak jelzik a jöttünk, a falevelek árnyai némán táncolnak a méretes bükkfák, hegyi juharok és szilfák törzsén. Az egyik sziklán megpendül egy gitár, nyomban követi a fuvola, drámaian hat a heged

Dancs Zsolt: A lépcsőfokokat meg kell mászni

Talán nincs olyan magyar fellépő, akivel ne lenne valamilyen kapcsolata, ha Dancs Zsoli szervez koncertet, azt precizitás és minőség jellemzi. Nincs neki túl nagy falat, és elég nagy a fejszéje, hogy a legmerészebb szervezési feladatba is bele merjen vágni. Koncert- és programszervező a Szent György Napok és a Székely Vágta csapatában, 2020 óta pedig az István, a király Székelyföldi Nagyprodukció producere. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)

A 4S Street „Csabikája”: Szeretem a rendet – a fejemben is

Mihály Csaba – vagy ahogy Gyergyóban ismerik: Csabika – az év zenekaraként Petőfi zenei díjjal jutalmazott 4S Street billentyűse, dalszövegírója, ugyanakkor az Andantino Zenei Műhely alapítója, oktatója. Bár zenekarával halmozzák a sikereket, ritkán helyezi előtérbe magát, sokkal fontosabbnak tartja a csapata arculatát, mint az egyéni brand építését. Mi azonban előcsalogattuk a billentyűk fekete-fehér árnyékából, hogy megtudjuk, ki lapul a hangszer mögött. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszám

Ravasz Gyöngyike: A gyermek annál jobb lesz, minél jobban szeretjük

Biztos és biztonságot nyújtó háttérszélként tekint önmagára, aki az iskolában pedagógusként, a családjában édesanyaként és társként szeret és segít. Ravasz Gyöngyike személyében egy kedves, melegszívű pedagógust ismerhettünk meg, egy friss és fiatalos megjelenésű, négygyermekes édesanyát, akinek egyszerűen jó a társaságában lenni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.