A dalok tartják össze immár több mint húsz éve Erdély egyik legrégebbi zenekarát, a szászrégeni Titán együttest. Szabó Előd a kezdetektől maga írja a dalok zenéjét és szövegét. Idén új albummal jelentkeznek, amely szerintük az eddigi legjobb lesz.
Szót érdemel, hogy a Kolozsvári Magyar Opera elnyerte az ország legjobb operaévadáért járó kitüntetést.
Nő, énekesnő, édesanya, közönségszervező, fesztiválszervező – eképpen határozza meg magát a Csíkszeredában élő Szilágyi Nóra. Édesanya, aki egyedül neveli gyermekét. A Csíki Játékszín közönségszervezője, a Csíki Jazz Fesztivál megálmodója, éltetője.
A Kárpát-medence legkiválóbb hegedűművészei közé sorolják, aki változatlan szenvedéllyel játszott a hangversenytermekben, templomokban vagy baráti társaságban. Mindig magával hordta a hegedűjét, és ha lehetőség adódott, használta is.
A Rádió GaGa sepsiszentgyörgyi műsorvezetőjének tevékenysége olyannyira sokoldalú, hogy nehéz is lenne röviden összefoglalni. Az olvasás, a zene, a közösségépítés mellett azonban legfontosabb számára a család, vallja.
A családi legendárium szerint 10 hónaposan, a rácsos kiságyba kapaszkodva már zenére táncoltam. Nagyon muzikális családban nőttem fel, mindenki játszott hangszeren, a néptánc a fiatalságom erős háttérországát adta.
Több ezer népi dallamot gyűjtött össze, előtte hasonlót csak Bartók Béla, a folklórkutatás egyik legkiválóbb képviselője ért el. És Jagamas János népzenekutató, Erdély századosa.
Ma már nem lepődnek meg a férfiak sem azon, ha egy nő keveri a dallamokat – ezt erősíti meg a szentkatolnai származású Cora Zsófia – művésznevén Sophilia – is, a fiatal lemezlovas, aki kommunikációs szakmája mellett az éjszakában éli ki kreativitását.
Idegenben, még ha az „csak” az édesanyánk, Budapest, keresi az ember a földit, szemmel, füllel, szívvel. Lehet-e az embernek két hazája? Mekkora dolog, ha a diák megtanulja hallani a csöndet? Erről is beszélgettünk Gáspár Kata Ágnes zongoratanárnővel.
Először egy kép született meg a gondolataimban: ők hárman, egymást ölelve, mintegy védőbástyaként Mátka Virág körül. Aztán beszélgettünk is anyaságról, női mintákról és szerepekről, féltésről, cinkosságról. Ősbizalomról és elengedésről.
Ez a nyár is bővelkedik jobbnál jobb fesztiválokban, Erdély nagy- és kisvárosai sorra zárkóznak fel minőségi programokkal, így felejthetetlen élményeket gyűjthetünk be az év legforróbb napjain.
Egy zenei óriás árnyékából kinőve lett a világhírű Madrigal kamarakórus karnagya. A szinte népmesei bravúrt véghez vivő sepsiszentgyörgyi származású Ungureanu Szabó Anna zenészei számára egyszerre igyekszik anya, főnök és biztonsági szelep lenni.
Kezdetben volt az eszme. És a hit, amely nem kérdezősködött tervezhető jövő felől, csak gyűjtött, vásárolt, felhalmozott. Miközben soha nem hangoztatta: lesz múzeum. Mert tudta, hogy lesz. És lett. És lesz iskola, mindegy, hogy miből. Lett.
Családias hangulatot teremtenek, ahol csak egy akkordot is pendítenek, nem tömegkultúra az Evilági együttes zenéje. A muzsikált versnek mégis van létjogosultsága, amíg egyetlen ember is részt vesz a koncertjeiken, zenélnek. Orbán Ferenc, az Evilági frontembere „kávézott” velünk virtuálisan, noha egy offline borozás sokkal jobban illene a bordalokat is éneklő zenészhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)
Élt a pezsgő Amerikában, Bukarest pedig a szerelme volt: azt hitte, soha nem hagyja el a román fővárost. Most Sepsiszentgyörgy mellett lakik egy kis faluban, kutyája, macskája van, nagyobbik lányával hajnalonként a napfelkeltét csodálják, a kicsivel délután a tehenek kolompját hallgatják. Luiza Zan, Románia egyik legnépszerűbb jazz-énekesnője – bár soha nem gondolta volna – ízig-vérig vidéki lett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)
Zongoraművész és zongoratanár, a detroiti római katolikus templom orgonistája és zenei vezetője. A marosvásárhelyi Balla Zsuzsánna a diaszpóra magyarságáért végzett munkássága elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést is elnyerte.
Képzelj el egy árnyas erdőt, ahol langy fuvallat lengedez, csaknem tíz fokkal van hűvösebb, mint lent, a hegy alatt. Gondold oda a kristálytiszta forrásvíz csendes csobogását, a bársonyos mohákkal benőtt, hideg sziklatömböt, városból jött embernek dermesztően új a csend. Csak a fák levelei suttognak egymásnak, madarak jelzik a jöttünk, a falevelek árnyai némán táncolnak a méretes bükkfák, hegyi juharok és szilfák törzsén. Az egyik sziklán megpendül egy gitár, nyomban követi a fuvola, drámaian hat a heged
Talán nincs olyan magyar fellépő, akivel ne lenne valamilyen kapcsolata, ha Dancs Zsoli szervez koncertet, azt precizitás és minőség jellemzi. Nincs neki túl nagy falat, és elég nagy a fejszéje, hogy a legmerészebb szervezési feladatba is bele merjen vágni. Koncert- és programszervező a Szent György Napok és a Székely Vágta csapatában, 2020 óta pedig az István, a király Székelyföldi Nagyprodukció producere. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)
Elekes István építőmérnökből lett szociológus, közösségfejlesztő és tréner, háromgyermekes édesapa. Igazi mozgatórugója a gyergyói civil életnek, jelenleg korunk egyik legtöbb kérdést felvető tünetével, a kiégéssel és annak megelőzésével foglalkozik.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Pap Kriszta sokszor kipróbálta magát modellként, de ez szinte soha nem az ő ötlete volt. Nagyon szereti kitalálni azonban, hogy mit szeretne viszontlátni a róla készült felvételeken: legyen az a saját kismamafotózása, vagy épp ez a mostani fotózás.
Más élményt nyújt egy ital, ha madárcsicsergés közepette vagy egy zajos bevásárlóközpontban fogyasztjuk. Egy jó társasággal vagy a szerelmünkkel egy hűs teraszon, lassan elkortyolt ital a nyár egyik legszebb pillanata lehet.
A nyár a szabadság, a vízpartok és a hosszú esték évszaka. Ilyenkor a bőrünkre kenjük a fényvédőt (!), figyelünk a megfelelő folyadékbevitelre, és igyekszünk elkerülni a leégést. A hajunkról azonban sokszor megfeledkezünk.
Gyermekkori emlékeim egyik legkedvesebbike, amikor a szüleim nyár elején hazaállítottak egy maroknyi frissen szedett eperrel. Vagy zöldborsóval. Sáros újkrumplival a mezőről. Az elsőket megkóstolni, illatukat beszívni ötcsillagos élmény volt.
Nőies, határozott és harmonikus – így jellemzi saját stílusát Csillag-Simon Gabriella marketinges és rendezvényszervező. Inspirálják a vagány nők, az elsők a déd-, majd nagymamája és az édesanyja voltak. Jelenleg gardróbjára a munkája hat a legerősebben.
Az erdő-mezőjárás kiégésmegelőző kiszakadás a városi létből, remekül csendesíti a mókuskerék-stresszet. A kíméletesen gyűjtött növények feldolgozása, a közös főzés pedig jó alkalom egymás alaposabb megismerésére, kapcsolódásra, közelebb engedésre.
A rendezvényszezonban sok olyan nő is előveszi a sminkkészletét, aki a hétköznapokban alig vagy egyáltalán nem festi magát. A tartós alkalmi smink a bőr előkészítésén és a helyes technikákon is múlik, hangsúlyozza Burján Krisztina kozmetikus-sminkes.
Nyáreste van. A nap már éppen lemenőben, a kert csendjét sürgés-forgás, edények csörömpölése, nevetés veri fel. Nemsokára füst száll fel, majd az összetéveszthetetlen illat, amely lassan betölti a teret. Megérkeztünk. Az élet valódi ritmusához.
Nem opcionális, nem is szezonális, és nem luxus – alapvető egészségvédelmi eszköz a fényvédő kence. A bőrgyógyászok és a modern orvostudomány egyértelműen állítják: a rendszeres fényvédelem az egyik legfontosabb dolog, amit a bőrünkért tehetünk.