„Iron what?” (vas mi?) – ironizál stílusosan Basilidesz László pólóján a felirat. Bazi, a „megszelídült vasember”, közel harminc éven át jégkorongozott profi szinten, tagja volt a román válogatottnak, és majdnem tíz évig játszott a Steaua alapjátékosaként. Mostanra azonban új életet kezdett: tetoválóművész és zenész, ugyanakkor nem mellesleg egy kétéves kislány apukája. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)
Fiatal, tehetséges és szerény. Dalszövegeket ír. Máté Magdolna nemrég csöppent bele a zene világába, és most lubickol a dallamok és dalszövegek között, már a siker angyala is megérintette. Zenekarának, az RKS-nek két dala is nyert 2020-ban a Legszebb Erdélyi Magyar Dal versenyen, ezek dalszövegét pedig ő írta. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)
Deák Gyula Levente szeptemberben kapta meg a magyar állam Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetését 27 éves munkája elismeréseként. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes vezetője, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke arra törekszik, hogy a néptánc a korral haladva találja meg méltó helyét az egyre átalakuló világunkban. (Cikkünk a Nőileg magazin 2017. novemberi lapszámában jelent meg.)
Népdalénekes, akinek a kisugárzása már akkor megragadott, amikor a márciusi lapszámunk Kopogtató rovatához férjével kalauzolt végig sepsiszentkirályi házukban. Ízig-vérig néptáncos, gyerekeket tanít hagyományainkra, életben tartja mindazt, ami gyerekkorában beléje ívódott.
Ötvenhárom éve, 1967. márciusában halt meg Kodály Zoltán, zenepedagógiája azonban ma is „A” magyar módszer. A világhírű zenetudós álmát, hogy a muzsika valóban mindenkié legyen, tizenöt éve próbálják valóra váltani a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Kar elhivatott vezetői, Kodállyal vallva, hogy amiként járni, énekelni is bárki megtanulhat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)
Egy aprócska vírus idén sokunk nyaralási terveit átírta. Van, akit a betegség miatti aggodalom, van, akit anyagi megfontolások késztetnek változtatásra, van, aki a szabadságát használta el a járvány ideje alatt. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)
Meggyőződéssel állítják ma is egyesek, hogy a világ tévedésben van: Elvis Presley, a Király igenis él! Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az Elvis-imádatnak kultusza van, a világon számtalan Elvis imitátor ténykedik és él meg az imidzsből. Tehát mondhatjuk azt, a Király tényleg halhatatlan. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)
Ady-szakértő kultúrantropológusként, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójaként ismerte meg Nagyvárad és a sajtó közvetítésével talán az egész Kárpát-medence. Aztán megismertük benne a rockzenészt, a képzőművészt, a családapát, és a mostani beszélgetésünkkor arra is fény derült, hogy mélyrehatóan foglalkozik a buddhizmussal, olyannyira, hogy ebből írja készülő doktori disszertációját. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)
Szabad szellem, temperamentumos egyéniség. Karcos, karakteres hangját 2006-ban ismertük meg egy tehetségkutató műsorban, pályája azóta is üstökösként ível fölfelé. Ha valakire magyar nyelvterületen azt mondjuk: sztár, Rúzsa Magdira mindenképpen! A pletykalapok el vannak foglalva a szája formájával, a menyasszonyi ruhájával, pedig annyi izgalmas téma van, amit feltétlenül meg kell beszélni vele. Jótékonykodik, gyerekmusicalt ír, és igen, komolyan, tényleg, főz! (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi
Mit jelent ma a rockerség? Ma is van lázadás benne? Erről beszélgettünk minap igazi ős-rockerekkel, miközben felelevenítettük a hetvenes évek legendás, máig elevenen ható rockbandáit is. Az időszakot, amikor százezrekhez üvöltött jellegzetes énekhangján Bon Scott vagy Ozzy, és egy-egy „korabeli” gitár- és billentyű-szóló ma is lúdbőrt varázsol a vájtfülűekre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)
Koszorus Krisztina, vagy ahogyan sokan ismerik, Koszika szókimondó lány, karakteres véleményét vállalja mindig, minden témában, minden helyzetben. Ő a Koszika & The HotShots zenekar frontembere, menedzsere, zeneszerzője, szövegírója egy személyben.
„Énekelni nem lehetett, de legalább kapáltunk” – összegzi a világjárvány pozitív hozadékait Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagya. „Kóruspróbát nem lehetett tartani a tavaszi hónapokban. Ez nagy hátrányt jelentett, de mi a hátrány előnyét kihasználtuk: ültettünk és tetőt fedtünk, épületeket javítottunk”. Merthogy nem csak a zene által szépíti városát a 140 tagú gyermekegyüttes, néhány éve kétkezi munkájával is: több tízezer fenyőt ültettek a Hargita kies oldalaiba, és szépen fejlődik a
Évszázadok óta ismert a zene nyugtató hatása – ám a zeneterápia ötlete csupán az 1900-as évek elején merült fel. Történt ugyanis Amerikában, hogy az első világháború után zenészek is utaztak a veterán kórházakkal. Több ezer katona előtt játszottak, akik között sokan sokkos állapotban voltak, traumát szenvedtek, de a zene hatására látványosan javult állapotuk, így a zeneterápiának gyorsan felismerték pozitív hatását. A kórházak ezután képzett zenészeket alkalmaztak más betegek számára is.
Elkötelezett környezetvédők, lokálpatrióták, önzetlen jótékonykodók. Saját bevallásuk szerint unalmasak. A 2013-ban Gyergyószentmiklóson alakult Bagossy Brothers Company frontemberével, Bagossy Norberttel és Tatár Attila zenekarvezetővel beszélgettünk.
Alig illesztette össze a szavakat, már dúdolta a gyerekdalokat, aztán az óvodában első hallásra visszaénekelte a dallamot, de jó móka volt közösen eltapsolni az ablakpárkányra hulló cseppek ritmusát is, komponálni a vihar után, majd látni, ahogy a zenei érzéke egyre fejlettebb lesz: tehetséggé duzzad.
A Moszkva Kávézóban ismerkedtek meg, majd a Moszkva téren találkoztak munkaügyben. Egy budapesti énekesnő és egy székelyudvarhelyi lány. Azóta együtt dolgoznak: Pásztor Anna színpadra álmodja az őrületet, Dénes Adél menedzserként pedig megvalósítja ezt.
Emlékszel, mennyire szerettél a barátaiddal csevegni a szünetekben, órán vagy a buszon? Vagy, amikor a család tárcsás telefonján csüngtél órákat? A fiatalok – generációtól függetlenül – szeretnek titkokat osztani és szívügyekről beszélgetni.
Egész éjszaka nyugtalanul alszom. Hajnalodik, s amíg az ébresztőt várom, végiggondolom, hogy mi az oka a nyugtalanságomnak. Meglepődöm, amikor rájövök, hogy a mesemondó versenyről van szó. Kislányom életének első mesemondó versenyéről.
Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. Ennek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.
Hazug-cumi. Amikor csecsemőkorban nincs idő, vagy nem alkalmas a helyzet a szoptatásra, akkor ezt kapja a gyermek: hazug-cumit. Ennek az elődje a pálinkába mártogatott kenyér volt. Nagyobb gyerekeknél az utódja a telefon lett.
Az autóban ülünk. Zuhog az eső. Körülöttünk mentők szirénáznak, a közlekedésrendészet sürgölődik, teszi a dolgát. Az ablakon utat törő esőcseppek illeszkedésében próbálok rendszerességet találni. Valami logikát vagy sorsszerűséget ebben az egészben.
Ha visszatekintünk eddigi életünkre, talán mindannyian be tudunk számolni fájdalmas kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor feltámad egy szorító, görcsös érzés, miszerint nem vagyunk elég szépek, okosak, menők, tehát szeretetre méltók.
A húsvéti történetben is – csakúgy, mint a karácsonyiban – a fő cselekmény végrehajtója egy nő. A betlehemi történetben Mária életet ad a kis Jézusnak, a húsvéti történetben magdalai Mária látja meg a feltámadott Jézust.
Munkám révén, akarva-akaratlan számos kisgyermekes szülő válásának kereszttüzébe kerülök. Az elején csak nevek, aztán ahogy egyre inkább beilleszkedem, megismerem a várost, elkezdenek arcok, személyek, történetek kapcsolódni hozzájuk.
Számomra márciusban kezdődik az év, az első csokor hóvirággal és a mellkasomra büszkén tűzött márciuskával. A levetett vastag kabáttal, a buján kacérkodó széllel, a még fukarkodó napsugarakkal, az első szeplőkkel az arcomon, a hónap megannyi ünnepével.
Drága Barátnőm! Ugye érzed, hogy ma neked bomlanak a virágok? Hidd el, hogy ma neked fütyüli rekedtre magát a rigó! Hallod? Kedvenc dalodat susogja a szellő. Tudom, nehéz elhinned, de tedd meg most az egyszer a kedvemért!
A protokoll nagykönyv szerint a megjelenésünk nem csupán fél-, hanem a teljes sikert jelentheti. Ezzel szemben, mifelénk a szürke összes árnyalatát viseljük, pedig van élet a fekete-fehér kombináción túl, még a protokoll szerint is.
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
Arany Prága – jutott eszembe a cseh főváros egyik jelzője, miközben emlékeimet próbáltam feleleveníteni. Pedig arany fényekben, napsütésben szűkölködött az a három nap, amit ott töltöttünk, de az élmény és emléke bennem valóban aranyértékű.
Vannak, akik úgy vélik, reggelire csak gyümölcsöt együnk, így jutunk a legtöbb energiához. Mások a bőséges reggelik mellett szólnak. Abban talán mindenki egyetért, hogy reggelizni valamit mindenképpen kellene, és ezalatt nem a bögre teát vagy kávét értik.
Földúton haladunk az erdő között, Székelyvarság Küküllő nevezetű részén. Már az odaút is sejteti, különleges helyen laknak vendéglátóink, Balog Ágoston és felesége, Katalin. És nem is csalódunk: nyugalomsziget a vadon sűrűjében.
A nyomtatott lap újraindulásának örömére gondoltunk egy merészet, s az elkövetkezőkben kis „magamutogatásba” kezdünk: betekintést engedünk kollégáink gardróbjába is. Egyúttal pedig arról faggatjuk egymást, hogy kinek mit jelent a stílus?
Szeretjük a ráérős reggeleket, amikor nem sietünk sehová. Ilyenkor lassan eszünk, kóstolgatunk, csipegetünk, kapcsolódunk egymáshoz és önmagunkhoz. Ezért van ilyen szempontból is kiemelt jelentőségük az ünnepeknek.