• Fotó: Mihály László
A fiatal csíkszeredai házaspár otthonteremtésében meghatározó szerepet játszott egy régi csűr lila ajtaja. Nevetve mesélik, ez ragadta meg elsőre Noémi figyelmét, a lila ajtó pedig sokat nyomott a latban, amikor az eladásra kínált ingatlant végül megvásárolták. A Csíkszeredához tartozó városrészen, Zsögödben járunk, itt vásárolt házat Noémi és Csaba, amit később felújítottak, majd 2024 tavaszán be is költöztek.
„Az utolsó dobozt vasárnap pakoltuk ki, és hétfőn megszületett Vince. Érezte, hogy minden a helyére került, és megérkezett” – mondják nevetve.
Mintegy két évig keresték a megfelelő ingatlant – derül ki már a beszélgetés elején –, és amikor már-már feladták volna a keresést, egy online hirdetési oldalon bukkantak rá a házra. Mivel egy tervező barátjuk megerősítette, hogy a ház statikailag rendben van, belevágtak a felújításba.
Lila ajtó és családi emlékek
„Bejöttünk az udvarra, leültem a tornácra, és mondtam, hogy megérkeztünk. Az udvaron van egy csűr lilára festett ajtóval, és én abba beleszerettem. Amíg a ház felújítása zajlott, a csűrt kitakarítottuk, fényfüzérekkel díszítettük, berendeztük, és például ott tartottuk Virág születésnapját. Most, hogy már beköltöztünk, sok mindent ott tárolunk, de még rengeteg tervünk van vele” – mondja Noémi, és kezembe ad egy fényképalbumot is, amelyben pontosan dokumentálva vannak a felújítás fontosabb fázisai. A fotók visszaadják a kalákák vidám hangulatát, sőt, az a bizonyos ajtó is meg van örökítve.
Az egyszintes, galériával ellátott lakásban egy térben van a nappali a konyhával, és ahogy az lenni szokott, itt van a ház lelke. A széles asztal mellé rendszeresen ülnek baráti társaságok, kollégák. A ház hosszan nyúlik hátra az udvarban, mondhatni vagon típusú.
Jól látszik – mutatja Csaba –, hogy időnként meg-megtoldották egy-egy szobával.
Itt követi egymást Virág szobája, a fürdőszoba, majd a szülők hálószobája, fürdőszobával ellátva. A mai folyosó helyén egykor kamra volt, a négyéves Virág szobája pedig régen fürdőszoba. A nappali hangulatát egy kandalló teszi teljessé.
A tervezés édes pillanatai
Az esküvőjüket nem szervezné újra – jegyzi meg mosolyogva Noémi –, de egy házfelújításba újra belevágna, a tervezés, a készülődés folyamata annyira szép emlék számára. A felújítás során – árulja el Csaba – az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy új otthonuk tágas és világos legyen.
A lakás öt, egymást követő helységből állt, kis méretű ablakokkal. Tervező barátjuk javaslatára, lebontották az álmennyezetet, amivel tágasabbá vált a tér,
a nagyobb ablakoknak köszönhetően sokkal világosabb lett a lakás, a régi gerendák pedig ma is láthatók, különleges karaktert adva a térnek.
És tulajdonképpen így született meg a galéria ötlete is, bár eredetileg nem volt tervben. Jelenleg bekuckózásra, elvonulásra a legalkalmasabb, a háziak egyik kedvenc helyévé vált. A későbbiekben majd gyermekszobákat alakítanak ki itt – mesélik. Mint hangsúlyozzák, az, hogy ma álmaik otthonában élhetnek, nagymértékben köszönhető a felújítási, átalakítási munkálatokat végző csapat szakértelmének, valamint a terek kialakításában segítő belsőtervezőnek.
Dédi takarója, nagyamama ládája
Felújított régi bútorok, bútorturkálókban talált kincsek, helyi kézművesek által készített kiegészítők, és sok-sok emlék is helyett kapott Noémiék otthonában. A sokat emlegetett, lila ajtós csűrben is bukkantak kincsekre – meséli Noémi lelkesen –, olyan bútordarabokra, amelyeket maga újított fel, és ma már megtalálták helyüket az új házban.
Arra törekedtek, hogy az őket körülvevő tárgyaknak történetük legyen. A galériában az ágyat Noémi dédanyjának takarója díszíti, mellette pedig ott áll a régi kazettás magnó, amely egykor édesapjáé volt.
Nagy becsben van az a régi konyhai tároló láda, amelyen hajadanán Csaba nagymamája egy-egy fáradt nap után megpihent, ma szerszámokat tart benne az unokája.
A család büszkesége egy féltve őrzött sakktábla is, amelyet Csaba nagytatája faragott, és amely nemcsak édesapja emlékét idézi, hanem Csaba sakk iránti szeretetéről is mesél. Többgenerációs családi történetek egy térben.
Álomotthon születik
„Az első pillanattól azt éreztem, hogy megérkeztem, ez az otthonom” – meséli Noémi, aki leginkább a nappaliban érzi otthon magát, de a galéria is a szíve csücske. Az udvaron már a kezdetektől fogva van veteményes, amely a család mindennapjainak része.
És nemcsak a ház az, ami a lelküket boldogsággal tölti el, hanem a környék is: a templom közelsége, a templomudvar, ahol a gyermekek játszhatnak, valamint a segítőkész szomszédok.
„A technikai részletekre való figyelés, a logisztika, az alapos dokumentálódás, amit Csaba végzett, szavakba nem is önthető. Mérhetetlenül büszke vagyok rá, enélkül az álomotthon nem jöhetett volna létre” – búcsúzik Noémi.
korábban írtuk
Tudós nők – Dr. Biró Enikő: Az élmények megélése a siker maga
Nyelvészként főként a társadalom és a nyelv kapcsolata érdekli dr. Biró Enikőt. A nyelvi tájkép változásain keresztül rajzolja meg a társadalmi folyamatokat, miközben a kultúrák iránti nyitottságát és a szakmai megújulás képességét is átadja hallgatóinak.
