– Hogyan indul a reggeled?
– Ha dolgozom, gyors kávé, gyors készülődés, rúzs fel – az alap a napi erőhöz, aztán ki az ajtón. Kb. 10-re bent vagyok a színházban. Ha nem dolgozom, a világ legráérősebb kávéját iszom az ágyban, akár délig, vagy azon is túl... Nincs miatta egy deka bűntudatom sem.
– Melyik tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban?
– Erre a kérdésre villámgyors válaszom van, nem is kell gondolkodjak. Egyértelműen az őszinteséget.
Nem bírom, ha találgatnom kell egy férfi gondolatait, kerülgetni a forró kását, zéró türelmem van hozzá.
– Melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?
– Jó üzleti érzék, átlátni a tőzsde ügyeket, egyáltalán jobban rálátni a világ működésére.
– Mi a mottód?
– Nincs, és nem is volt.
– Mi a legjellemzőbb tulajdonságod?
– Elég szókimondó vagyok. Nem szégyellem kimondani a legnagyobb hülyeségeket sem. Tudatában vagyok annak, hogy sokszor kellene cenzúráznom magam. Hogy fogom-e? Háát…
– Mi a legbecsesebb kincsed?
– A kutyáim. Most és mindörökké.
– Mi a kedvenc elfoglaltságod?
– Talán akkor tudok a legjobban kikapcsolni, ha rá tudom venni magam, hogy valamit fessek vagy rajzoljak. De ez ritka, mint a fehér holló, mert mindig túlagyalom, hogy mi legyen a téma, és rágörcsölök.
kizárok mindent, és érzésben visszajön az a gyermekkori béke.
– Mit bánsz a legjobban?
– Hűha, ez a kérdés zavarbaejtő, de jó. Bánom, amikor nem hallgattam a megérzéseimre, az apró vagy égbekiáltó jelekre életemnek egy bizonyos szakaszában. Hölgyeim, a megérzéseink nem hülyeségek. Legyen az szerelemmel vagy munkával kapcsolatos, én megtanultam, hogy adjak teret nekik és hallgassak rájuk.
– Milyennek képzeled a tökéletes boldogságot?
– Soha nem képzelődtem ilyesmiről, és most sem sikerül. Tökéletes boldogságban az ember nem kattanna meg? Boldogság van, igen… Nagyon nagy boldogság is. De létezhetetlen, hogy legyen tökéletes boldogság. Szerintem ha létezik ember, aki ezt így megéli, hogy ő tökéletesen boldog, nagyon idegesítő lehet.
– Kik a hőseid a való életben?
– A barátaim, akiket beengedtem az életembe. Mindegyikőjükre felnézek valamiért. Nem mondok neveket, de te, festett vörös, akinek legalább 3 munkahelye van, és mégis lüktet benned az élet, és nagyon bolond vagy... Te, akinek 3 gyereke van, és mégis úgy érzem, hogy ugyanaz vagy, mint akit tiniként megismertem. Könnyed és vagány. Hogy csinálod?... Te, aki édesanyádat rendezed, a munkádat maximális profizmussal végzed, és ezen kívül mindenkire odafigyelsz. A legfigyelmesebb ember vagy, akit valaha ismertem… Te, aki egyedül neveled a gyerekedet. Tudom, nem könnyű, de ennek ellenére a humorod megmaradt, és zseniális. Írhatnám, hogy nagyon kolontos vagy, és én azt nagyon-nagyon szeretem… És végezetül te, akivel a kutyák iránti szeretet kötött össze. Inspiráló, amilyen tisztán, allűrök nélkül eléd az életed.
korábban írtuk
Nem a sercegés a lemezhallgatás igazi „fílingje”
Aki Szabó Károlyt, a székelyudvarhelyi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegének vezetőjét ismeri, tudja, ha nekifog valaminek, azt teljes erőbedobással teszi. Legyen szó filmkészítésről, a Filmtettfeszt szervezéséről vagy éppen lemezklub-alapításról.
