Máthé Melinda nem végzi, inkább éli a munkáját. A hivatását. Pedig – mint mondja – eredetileg lelkésznek készült. Szerzőnket, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Középiskola magyar nyelv és irodalom tanárát kérdeztük.
Maratont fut, kisgépes pilótaengedélyre készül, és bár Budapest lett az otthona, Székelyudvarhelyen a legboldogabb. Ambrus István, a TV2 Híradó műsorvezetője családról, barátságról, kihagyott lehetőségekről és nagy álmokról mesél.
Neve az elmúlt években összefonódott a Maros parti város családi fesztiváljával. Tíz éve erősíti ugyanis a Vásárhelyi Forgatag szervezőcsapatát, tavaly óta főszervezőként. Villámkérdéseinkre ezúttal Bálint Erika válaszolt.
Első júliusi villáminterjúnk alanya a híres abránfalvi székely primor család leszármazottja, a Solymáron élő, Erdélyben főként karitatív tevékenységéről ismert Ugron Béla.
Volt a Figura Színház művészeti titkára, állt színpadon is, és számos fesztivál szervezését tudhatja maga mögött – Anya-nyelv sorozatunk szerzője, Fodor Györgyi két kislány édesanyja, és a Vargyas-völgyi RIKA outdoor camp egyik megálmodója-szervezője.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Gyermekként, egy gokartbaleset miatt került kerekesszékbe, húsz éve a fiatalok keresztény életre nevelésével és a fogyatékkal élők támogatásával foglalkozó szentegyházi Szent Gellért Alapítvány munkatársa. Ezúttal Ilyés Kinga válaszolt villámkérdéseinkre.
Csíkmadaras Mária tanító nénije a falu helytörténeti és néprajzi kincseinek gyűjtője-őrzője, több könyv szerzője, a madarasi népviseletekbe öltöztetett babák alkotta gyűjtemény megálmodója és kivitelezője válaszolt ezúttal Marcel Proust kérdéseire.
Volt pedagógus, újságíró, többek közt a Nőileg munkatársa. Egykori felelős szerkesztőnk pár éve ismét nagyot váltott: kozmetikai lézerspecialistaként távolítja el például az elrontott tetoválásokat. Ezúttal Barabás Blanka válaszolt a Proust-i kérdésekre.
A fogyatékkal élőket és hátrányos helyzetű családokat segítő HIFA-Románia Egyesület igazgatója, pszichológus, kétgyermekes anya. Tizenkettedik kötete múlt év végén jelent meg, mint egy korábbi beszélgetésben mondta: a könyvei által ő is gyógyul.
A székelyudvarhelyi származású, Budapesten élő László Szende Katalin két vállalkozás vezetője. Ezúttal – a Proust-féle kérdéssor mentén – a fiatal vállalkozónő értékrendjére voltunk kíváncsiak.
Sokan még a 2014-es Fölszállott a pávából ismerik Nagy Noémi Krisztát. A televíziós tehetségkutató műsor balánbányai énekes szólistája néhány éve Kolozsvárról hazaköltözött Székelyföldre, az Olt forrása közelében él és dolgozik.
Tiboldi Bea az idén tizenöt éves Csíki Anyák Egyesületének alapítója és elnöke, máig egyik mozgatórugója a civil szervezet tevékenységének. Egy lány és két fiú édesanyja. Ezúttal őt kérdeztük, Marcel Proust „közreműködésével”.
Ha van, akire maximálisan talál a nonkonformista jelző, Márton Erikára biztosan. Lüktető a székelyudvarhelyi látványtervező egész lénye és világa, szókimondása, tüzes jelleme pedig úgy világlik ki a képmutató tömegekből, mint az elmaradhatatlan rúzsa.
Ritka, de nem lehetetlen, hogy valaki fiatalon megtalálja hivatását. Kitűnő példa erre András Katalin, aki huszonnégy évesen saját táncstúdióval büszkélkedhet, és céltudatossága, motiváltsága példaértékű. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Tetoválóművész, influenszer, az utazás szerelmese. Csíkszeredai születésűként természetes közegét a hegyek jelentik, de a tenger után is vágyódik. Több ezren követik mindennapjait a közösségi médiában, most nekünk enged bepillantást az értékrendjébe.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy miként indul egy televíziós műsorvezető reggele? Vagy éppen arra, hogy milyen tulajdonságot értékel leginkább egy férfiban? Zsigmond-Magyari Izabella, az Erdély Tv műsorvezetője válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Hogyan indul egy kortárs költő reggele, mi jelenti számára a tökéletes boldogságot, és kik a hétköznapi hősei – André Ferenc csíkszeredai költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és szlemmer válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Ladó Hunor tanulmányai, majd külföldi és marosvásárhelyi munkavállalás után Homoródremetén talált otthonra feleségével és lányaival. Itt termeli meg kertjében és gyűjti be a falut övező réteken az alapanyagot színpompás és ízben gazdag salátakeverékeihez.
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Van valami különös a szeptemberben. Ahogy hűvösebbé válnak a reggelek, előkerülnek a zárt cipők, a zakók és a „most aztán összeszedem magam” gondolatok. Mintha a nyár végével nekünk is kötelező lenne minden szempontból jobb változatunkká alakulni.
Gurzó Bernadette szín- és stílustanácsadóként vallja: nem hatalmas mennyiségű ruhára van szükségünk, hanem arra, hogy a szekrényünkben lévők harmóniában legyenek egymással, így bármit kapunk magunkra, stílusos lesz a megjelenésünk.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.
Négy éve vágtunk neki az első kempinges Balkán-túránknak. Akkor még mi sem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk. A légkondicionált hotelszobát autóra, a kényelmes ágyat egy improvizált fekhelyre, a saját fürdőszobát pedig kempingmosdóra cseréltük.
Fiatal, energikus, céltudatos – így jellemezhetjük röviden Varga Emőkét, Székelyudvarhely legfiatalabb háziorvosát. Gardróbja egyszerre tükröz visszafogott eleganciát, praktikumot és vidám, egyéni stílust.
A szemöldök az arc egyik legmeghatározóbb részlete: szigorúbbá, szomorúbbá vagy üdébbé teheti a tekintetet. Bodó Hortenzia sminktetoválóval arról beszélgettünk a Kencében, hogyan találjuk meg a hozzánk illő formát, és mit kerüljünk el.
Az erdő-mezőjárás kiégésmegelőző kiszakadás a városi létből, remekül csendesíti a mókuskerék-stresszet. A kíméletesen gyűjtött növények feldolgozása, a közös főzés pedig jó alkalom egymás alaposabb megismerésére, kapcsolódásra, közelebb engedésre.