Márton Attila huszonötödik tanévét kezdi Bákó megyében. Magyar nyelvet oktat Lábnyikban, bölcsődés és óvodás gyermekek magyar tevékenységekre való eljuttatását szervezi Lészpeden. Egyike azon kevés erdélyi pedagógusnak, aki Moldvában alapított családot.
Hat lány apja, egy kalandpark megálmodója, a sízés szerelmese. Szélyes Levente történetében benne van a ’90-es évek barkácsolt számítógépes világa, a tudatos hazatérés külföldről, egy értékek mentén felépített cég, és egy nagycsalád logisztikája.
A sepsiszentgyörgyi Szilvássy Carola Ápoló- és Lakóotthon református lelkész-igazgatója, két felnőtt gyermek édesanyja. Tóth Anna vallja, számára a hit erő, a remény és lelkesedés forrása. És ő is pontosan ezt az erőt, reményt és lelkesedést sugározza.
„Először csak furcsa zsibbadás a lábakban. Aztán gyengeség. Végül mozdulatlanság. Az elme éber marad, de a test nem engedelmeskedik többé” – ekként vall betegségéről Molnár Attila a GBS – A lehetőségek útja című önéletrajzi vallomásában.
A barlangok mélyén és a hegyekben egyaránt otthonosan mozog, felkészültségének köszönhetően a vészhelyzetekben is gyors és pontos munkát végez Simon László, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője.
Gergely Ildikó több mint húsz éve dolgozik bölcsődében, azóta gyerekek százai rajonganak érte: délutánonként alig akarnak elszakadni tőle, és ha lehetne, sok apróság haza is vinné őt örökre. Az a fajta nő, akiből árad a szakmája szeretete.
Anyai nagyapja amatőr szinten hegedült, szülei több hangszeren is játszanak. Tódor Eszter a Lelkes Zenekar egyik hegedűse szerény határozottsággal utasítja el, hogy ő a kevés női prímások egyike, emlékeztetve, hogy ketten hegedülnek a zenekarban.
A Kolozsváron élő kutató a közép- és kora újkori magyar irodalom, a 16–17. századi áhítati és prédikációs irodalom, valamint a szentkultuszok és a történeti retorika nemzetközileg is elismert szakértője.
Sokoldalú tehetség: fogorvos, tetováló, kutató, de dolgozott DJ-ként, és graffitiket is készít. Talán ő sem tud határt szabni, hogy melyik a munkája és melyik a hobbija. Ledán Szendét sokan Dishyként ismerik, beceneve is valami ilyesmit hordoz: dögös.
Csíkos, felleges, rudas, macskanyomos – női székely ruhák szövésmintáit sorolja erdőfülei műhelyében Csog Jolán. Az erdővidéki viseletkészítőt egész Székelyföldről keresik, akik viseletre vágynak, de ottjártunkkor egy kiránduló csapat is betoppant.
A Jászai Mari-díjas Pálffy Tibor – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Hobó – humorral és öniróniával mesélt pályáról, időről, szerepekről, családról, elköteleződésről, az alkotás öröméről és fáradtságáról.
Dr. Salamon Rozália-Veronika nevéhez fűződik a csíkszentsimoni sörgyártás technológiai alapjainak lefektetése, és az első receptek kidolgozása. Innovatív sajtkutatásaival és a jövő élelmiszermérnökeinek mentorálásával formálja a hazai élelmiszeripart.
Fejér Szende gyermekkora óta rajong az égboltért. Nem lett csillagász, ám távcsöveket árul, és gyermekeknek, felnőtteknek mutatja meg a csillagokat. Szeretné, ha minél többen megtapasztalnák: ha felfelé nézünk egy egész univerzum tárul elénk.
Családja „amerikás” öröksége alapján kutatja szülőfaluja tengerentúli munkavállalóinak életét Török-Sándor Ibolya. A felgöngyölített történetek már megjelentek két, az egész magyar nyelvterületet felölelő kötetben, és készül egy homoródalmási kötet is.
Fazakas-Timaru Carina tizenévesként érkezett a Bákó megyei Pusztináról Csíkszeredába, ma pedig a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa és a Debreceni Egyetem doktorandusza. Bármerre járt a nagyvilágban, hű maradt csángómagyar identitásához.
Szívét-lelkét, tudása legjavát teszi az általa kigondolt és levezetett projektekhez és programokhoz. Ugron Hanna a Mathias Corvinus Collegium akadémiai csapatának munkatársa, civilben mókamester, aki energiájával és humorával betölti maga körül a teret.
Rokonságában az átlagosnál jóval magasabb az egy főre eső pedagógusok és művészek száma. Nem véletlen tehát, hogy a híres háromszéki Haszmann család leszármazottjaként, Virág Ágota is egy művészeti ágban, az újszülöttfotózásban találta meg hivatását.
Nyelvészként főként a társadalom és a nyelv kapcsolata érdekli dr. Biró Enikőt. A nyelvi tájkép változásain keresztül rajzolja meg a társadalmi folyamatokat, miközben a kultúrák iránti nyitottságát és a szakmai megújulás képességét is átadja hallgatóinak.
Az ötgyermekes csíkszeredai Kertész házaspár mindennapjait átszövi a hit, amit nem misztikumként, hanem a valóság részeként élnek meg. Mit jelent számukra a vallásosság a mindennapokban? – kíváncsivá tettek a közösségi felületeiken megosztott gondolataik.
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Működött a falai között adóhivatal, laktanya, használták a pincéjét fogdaként, túl van számos tulajdonoscserén, átalakításon. D. Balázs Ildikó és férje, András István tágas kert ölelte csíksomlyói háza ma már melegséget és nyugalmat árasztó otthon.
Van, aki a kilátókat keresi egy idegen városban, más híres vendéglőket vagy a legszebb strandot, én előbb-utóbb biztosan a piacon kötök ki. Van, ahol a piac a legolcsóbb hely, és van, ahol a legdrágább. Én csak élvezem a zsongást.
Megállsz a tükör előtt egy gyönyörű színű ruhában. Olyan árnyalat, amit már láttál másokon ragyogni. Olyan, amibe első pillantásra beleszerettél. És mégsem stimmel valami.
Szakáll vagy simára borotvált arc? A férfiak ápoltsága ma már jóval több egy gyors borotválkozásnál. Szász Ferenc-Barna borbéllyal a barbershopok reneszánszáról, a jó borotválkozásról és az ápolt szakáll titkairól beszélgettünk.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Van valami különös a szeptemberben. Ahogy hűvösebbé válnak a reggelek, előkerülnek a zárt cipők, a zakók és a „most aztán összeszedem magam” gondolatok. Mintha a nyár végével nekünk is kötelező lenne minden szempontból jobb változatunkká alakulni.
Gurzó Bernadette szín- és stílustanácsadóként vallja: nem hatalmas mennyiségű ruhára van szükségünk, hanem arra, hogy a szekrényünkben lévők harmóniában legyenek egymással, így bármit kapunk magunkra, stílusos lesz a megjelenésünk.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.