„Először csak furcsa zsibbadás a lábakban. Aztán gyengeség. Végül mozdulatlanság. Az elme éber marad, de a test nem engedelmeskedik többé” – ekként vall betegségéről Molnár Attila a GBS – A lehetőségek útja című önéletrajzi vallomásában.
A barlangok mélyén és a hegyekben egyaránt otthonosan mozog, felkészültségének köszönhetően a vészhelyzetekben is gyors és pontos munkát végez Simon László, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője.
Gergely Ildikó több mint húsz éve dolgozik bölcsődében, azóta gyerekek százai rajonganak érte: délutánonként alig akarnak elszakadni tőle, és ha lehetne, sok apróság haza is vinné őt örökre. Az a fajta nő, akiből árad a szakmája szeretete.
Anyai nagyapja amatőr szinten hegedült, szülei több hangszeren is játszanak. Tódor Eszter a Lelkes Zenekar egyik hegedűse szerény határozottsággal utasítja el, hogy ő a kevés női prímások egyike, emlékeztetve, hogy ketten hegedülnek a zenekarban.
A Kolozsváron élő kutató a közép- és kora újkori magyar irodalom, a 16–17. századi áhítati és prédikációs irodalom, valamint a szentkultuszok és a történeti retorika nemzetközileg is elismert szakértője.
Sokoldalú tehetség: fogorvos, tetováló, kutató, de dolgozott DJ-ként, és graffitiket is készít. Talán ő sem tud határt szabni, hogy melyik a munkája és melyik a hobbija. Ledán Szendét sokan Dishyként ismerik, beceneve is valami ilyesmit hordoz: dögös.
Csíkos, felleges, rudas, macskanyomos – női székely ruhák szövésmintáit sorolja erdőfülei műhelyében Csog Jolán. Az erdővidéki viseletkészítőt egész Székelyföldről keresik, akik viseletre vágynak, de ottjártunkkor egy kiránduló csapat is betoppant.
A Jászai Mari-díjas Pálffy Tibor – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Hobó – humorral és öniróniával mesélt pályáról, időről, szerepekről, családról, elköteleződésről, az alkotás öröméről és fáradtságáról.
Dr. Salamon Rozália-Veronika nevéhez fűződik a csíkszentsimoni sörgyártás technológiai alapjainak lefektetése, és az első receptek kidolgozása. Innovatív sajtkutatásaival és a jövő élelmiszermérnökeinek mentorálásával formálja a hazai élelmiszeripart.
Fejér Szende gyermekkora óta rajong az égboltért. Nem lett csillagász, ám távcsöveket árul, és gyermekeknek, felnőtteknek mutatja meg a csillagokat. Szeretné, ha minél többen megtapasztalnák: ha felfelé nézünk egy egész univerzum tárul elénk.
Családja „amerikás” öröksége alapján kutatja szülőfaluja tengerentúli munkavállalóinak életét Török-Sándor Ibolya. A felgöngyölített történetek már megjelentek két, az egész magyar nyelvterületet felölelő kötetben, és készül egy homoródalmási kötet is.
Fazakas-Timaru Carina tizenévesként érkezett a Bákó megyei Pusztináról Csíkszeredába, ma pedig a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa és a Debreceni Egyetem doktorandusza. Bármerre járt a nagyvilágban, hű maradt csángómagyar identitásához.
Szívét-lelkét, tudása legjavát teszi az általa kigondolt és levezetett projektekhez és programokhoz. Ugron Hanna a Mathias Corvinus Collegium akadémiai csapatának munkatársa, civilben mókamester, aki energiájával és humorával betölti maga körül a teret.
Rokonságában az átlagosnál jóval magasabb az egy főre eső pedagógusok és művészek száma. Nem véletlen tehát, hogy a híres háromszéki Haszmann család leszármazottjaként, Virág Ágota is egy művészeti ágban, az újszülöttfotózásban találta meg hivatását.
Nyelvészként főként a társadalom és a nyelv kapcsolata érdekli dr. Biró Enikőt. A nyelvi tájkép változásain keresztül rajzolja meg a társadalmi folyamatokat, miközben a kultúrák iránti nyitottságát és a szakmai megújulás képességét is átadja hallgatóinak.
A nagykárolyi Dragos Karin azon kevés romániai magyar tartalomgyártók egyike, akinek százezer fölötti a követői tábora. Tartalmai hitelesek, megnyerőek, manapság azonban egyetlen dolog mozgatja igazán a világát: másfél éves kisfia.
A Csíkszeredában élő Molnár Szabolcs a Kárpát-medence zenei kultúrájának őrzője, a térség egyik meghatározó prímása. Olyan értékek mentén épít közösséget és neveli feleségével négy gyermekét, amelyekben helyet kap a hit, az alázat és a tisztelet.
Derűlátó, pozitív, optimista – az első mondataiban hangzik el a három jelző, melyet nemcsak ő gondol magáról, de ez is sugárzik belőle. Péterfi Ágnes unitárius lelkész és közösségi vezető Sepsiszentgyörgyön, aki mindenben és mindenkiben a jót keresi.
Hiába vagyunk jók a munkánkban, ha senki nem tud róla. De hogyan mutassuk meg az értékeinket dicsekvés nélkül? Az énmárkánkat a tudásunk, a fellépésünk és az is formálja, hogyan figyelünk másokra, vagy éppen hogyan mondunk nemet.
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Megállsz a tükör előtt egy gyönyörű színű ruhában. Olyan árnyalat, amit már láttál másokon ragyogni. Olyan, amibe első pillantásra beleszerettél. És mégsem stimmel valami.
Szakáll vagy simára borotvált arc? A férfiak ápoltsága ma már jóval több egy gyors borotválkozásnál. Szász Ferenc-Barna borbéllyal a barbershopok reneszánszáról, a jó borotválkozásról és az ápolt szakáll titkairól beszélgettünk.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Van valami különös a szeptemberben. Ahogy hűvösebbé válnak a reggelek, előkerülnek a zárt cipők, a zakók és a „most aztán összeszedem magam” gondolatok. Mintha a nyár végével nekünk is kötelező lenne minden szempontból jobb változatunkká alakulni.
Gurzó Bernadette szín- és stílustanácsadóként vallja: nem hatalmas mennyiségű ruhára van szükségünk, hanem arra, hogy a szekrényünkben lévők harmóniában legyenek egymással, így bármit kapunk magunkra, stílusos lesz a megjelenésünk.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.
Négy éve vágtunk neki az első kempinges Balkán-túránknak. Akkor még mi sem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk. A légkondicionált hotelszobát autóra, a kényelmes ágyat egy improvizált fekhelyre, a saját fürdőszobát pedig kempingmosdóra cseréltük.
Fiatal, energikus, céltudatos – így jellemezhetjük röviden Varga Emőkét, Székelyudvarhely legfiatalabb háziorvosát. Gardróbja egyszerre tükröz visszafogott eleganciát, praktikumot és vidám, egyéni stílust.