Életírta

A Jászai Mari-díjas Pálffy Tibor – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Hobó – humorral és öniróniával mesélt pályáról, időről, szerepekről, családról, elköteleződésről, az alkotás öröméről és fáradtságáról.

Dr. Salamon Rozália-Veronika nevéhez fűződik a csíkszentsimoni sörgyártás technológiai alapjainak lefektetése, és az első receptek kidolgozása. Innovatív sajtkutatásaival és a jövő élelmiszermérnökeinek mentorálásával formálja a hazai élelmiszeripart.

Fejér Szende gyermekkora óta rajong az égboltért. Nem lett csillagász, ám távcsöveket árul, és gyermekeknek, felnőtteknek mutatja meg a csillagokat. Szeretné, ha minél többen megtapasztalnák: ha felfelé nézünk egy egész univerzum tárul elénk.

Családja „amerikás” öröksége alapján kutatja szülőfaluja tengerentúli munkavállalóinak életét Török-Sándor Ibolya. A felgöngyölített történetek már megjelentek két, az egész magyar nyelvterületet felölelő kötetben, és készül egy homoródalmási kötet is.

Fazakas-Timaru Carina tizenévesként érkezett a Bákó megyei Pusztináról Csíkszeredába, ma pedig a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa és a Debreceni Egyetem doktorandusza. Bármerre járt a nagyvilágban, hű maradt csángómagyar identitásához.

Szívét-lelkét, tudása legjavát teszi az általa kigondolt és levezetett projektekhez és programokhoz. Ugron Hanna a Mathias Corvinus Collegium akadémiai csapatának munkatársa, civilben mókamester, aki energiájával és humorával betölti maga körül a teret.

Rokonságában az átlagosnál jóval magasabb az egy főre eső pedagógusok és művészek száma. Nem véletlen tehát, hogy a híres háromszéki Haszmann család leszármazottjaként, Virág Ágota is egy művészeti ágban, az újszülöttfotózásban találta meg hivatását.

Nyelvészként főként a társadalom és a nyelv kapcsolata érdekli dr. Biró Enikőt. A nyelvi tájkép változásain keresztül rajzolja meg a társadalmi folyamatokat, miközben a kultúrák iránti nyitottságát és a szakmai megújulás képességét is átadja hallgatóinak.

A nagykárolyi Dragos Karin azon kevés romániai magyar tartalomgyártók egyike, akinek százezer fölötti a követői tábora. Tartalmai hitelesek, megnyerőek, manapság azonban egyetlen dolog mozgatja igazán a világát: másfél éves kisfia.

A Csíkszeredában élő Molnár Szabolcs a Kárpát-medence zenei kultúrájának őrzője, a térség egyik meghatározó prímása. Olyan értékek mentén épít közösséget és neveli feleségével négy gyermekét, amelyekben helyet kap a hit, az alázat és a tisztelet.

Derűlátó, pozitív, optimista – az első mondataiban hangzik el a három jelző, melyet nemcsak ő gondol magáról, de ez is sugárzik belőle. Péterfi Ágnes unitárius lelkész és közösségi vezető Sepsiszentgyörgyön, aki mindenben és mindenkiben a jót keresi.

Kányádi Orsolyából árad a derű, a jóság, a harmónia, és jó vele találkozni egy szürke keddi napon is, vagy vele ébredni a Marosvásárhelyi Rádió reggeli műsorában. Hiszi, hogy a művészet képes valami nagyon lényegit adni az embernek.

Salamon Éva ma már tudja, hímestojás-írónak született. Küldetésének érzi, hogy ezt az ősi hagyományt tovább éltesse, átörökítse a következő nemzedékeknek. Éva szerint a tojásírás nem csak díszítés, hanem üzenet is: az élet törékeny, de szép is.

Dr. Szabó Petra a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docenseként a matematika és a közgazdaságtan határterületén kutat és tanít, emellett a vállalkozói aktivitást vizsgálja egy nemzetközi kutatási projektben.

Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, kutató és kulturális menedzser, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője számára a magyar kultúra nem csupán hivatás, hanem maga az élet.

Életében összesen tíz e-mailt írt, ebből kettő megalapozta a karrierjét: a kézdivásárhelyi Fetés Norbert, korábbi élsportoló márciusban saját pizzázót nyit miután nemrégiben Koppenhágában, majd Kyotóban tanulta ki a szakmát.

A nőnap apropóján arra kértük szerzőinket, meséljék el nekünk: ki volt a leginkább meghatározó nő az életükben? A személyes vallomásokból inspiráló összegzés született: milyen értékek fontosak nőként ma is számunkra, miben rejlik a Nő „szupereje”.

A perui Ysabella Angelest a szerelem hozta Székelyföldre. Limában nőtt fel, ahol a forgalom, a zsúfoltság és a hangos utcák a mindennapok részei, Csíkszeredában viszont – mint mondja – a nyugalom, a tisztelet és a biztonság uralkodik.