Egy válságot mindig nehéz előre jelezni, ráadásul most az emberek sokkal elővigyázatosabbak, hiszen a 2008-as válság még mindenki emlékezetében élénken él, világított rá egy hónappal ezelőtt Szakács-Paál István közgazdász, gazdasági szakértő, amikor is a Nőileg magazin márciusi számát készítettük. Akkor a válság, a csőd, a krízis természetét igyekeztünk feltárni, de először a számokba akartunk kapaszkodni. Mire számíthatunk idén, mit tegyünk, hogy kevésbé fájjon, ha jön a krach? – ezt jósolták ugyanis egyes fórumok. Egyensúly rovatunk anyagában a szakember először is megnyugtatott, majd arról beszélt, hogy Erdély és a világgazdaság viszonya miként alakulhat a jövőben, és hogy nem árt időben takarékoskodni az erőforrásokkal, anyagiakkal.
A gazdasági szakember higgadtságra int
Azonban nagyon rövid idő alatt változott meg a világ hangulata, lelki és egészségi állapota az elmúlt hetekben. A koronavírus sajnos nem maradt elszigetelve, ennek pedig a gazdaságra is jelentős hatása lehet. Témánkat frissítettük, a gazdasági szakember reflektál a jelenlegi helyzetre.
Egy kis történelmi visszatekintő
Száz év, két világválság
1939. október 23-án, a New York-i tőzsdén kibontakozó szűnni nem akaró eladási hullámmal, a „fekete csütörtökkel” kezdődött a gazdasági világválság. Az 1929–33-as, az egész világra kiterjedő krízis időszakában több mint ötven százalékkal zuhant a nemzetközi kereskedelem mértéke, az ipari termelés drasztikusan – néhol a felére – csökkent, mindenhol megugrott a munkanélküliség, sorban következtek be a bankcsődök, hitel- és agrárválság alakult ki, egyes társadalmi csoportok pedig rendkívül elszegényedtek. A gazdasági depresszió olyan szintet ért el, hogy az USA-ban például kávéval fűtötték a mozdonyokat, Angliában pedig egy több száz kilométeres éhségmenetet indítottak el kétségbeesett munkanélküli-tömegek. Ebben a helyzetben populista és könnyű megoldásokat ígérő szélsőséges politikai mozgalmak is erős táptalajra találtak a csalódott tömegekben, ekkor kerültek hatalomra a nácik Németországban.
Ugyanakkor pozitív hozadéka is volt a világon végigsöprő krízisnek, hiszen annak leküzdése után kezdődött el a társadalombiztosítási rendszer kiépítése, a munkások védelme állami feladat lett, a szociális intézkedések jegyében pedig elkezdődött a munkanélküliek segélyezése.
Hasonlót tapasztalhattunk 2008-ban is: tizenkét évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, aminek következményeként viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929–1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ. Ennek hatásait már a bőrünkön éreztük.
Mit okozhat a világjárvány?
A koronavírus-járvány noha nem érte el a csúcsát – sőt, Romániában most lendül igazán bele –, a gazdaságban már érezni lehet a hatásait: a tőzsdeindexek mereven esnek, miközben a hagyományosan menekülő eszköznek tekintett arany hét éves csúcsra ugrott, figyelmeztet Szakács-Paál István.
Vannak szektorok, ahol a hatások már rendkívül kedvezőtlenek. Ilyen például a turizmus és a vendéglátóipar. Egyes hotelekben nem ritka a 40-50 százalékos foglaláslemondás sem, ami még a járvány súlyosbodásával csak fokozódni fog.
Az, hogy mekkora mértékű lesz a válság egyértelműen attól függ, hogy milyen hosszan tart majd a járvány. Azonban egy járvány hosszabb távú gazdasági hatásai teljesen kiszámíthatatlanok. Lehet, hogy egy gyors lefolyású, enyhe gazdasági visszaesés lesz, de az is, hogy egy makacs recesszió, teszi hozzá a szakember. Optimista forgatókönyv esetén egy gyors lefolyású járvány noha mély visszaesést jelent, de éppen olyan gyors lehet a visszarendeződés is. Bízzunk ebben!
Kiemelt kép: Shutterstock
