Erdélyben is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az energiatakarékos építészet iránt, és többen választanak már alternatív költségkímélő megoldásokat. Ezt támasztja alá Klaus Birthler építészmérnök példája is. A szászrégeni származású, Marosvásárhelyen élő építészt csak az elmúlt fél évben három alkalommal keresték meg passzívház tervezésével.
Mitől lesz passzív egy ház?
Egy olyan alacsony energiaigényű épületről beszélünk, amely kellemes lakókörülményeket és magas komfortérzetet biztosít, mindezt szinte ingyenes fűtésráfordítással.
A passzívházak az alacsony energiafelhasználással működő lakóterek leghatékonyabb egyedei.
Fontos tehát kiemelni az energiaszabványt, amely megfelelően alkalmazva lehetővé teszi, hogy ténylegesen passzív legyen az épület, a használt építőanyagoktól, a szerkezettől, valamint a földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül. Leegyszerűsítve talán így is megfogható: a passzívház télen egyenletes meleget, nyáron kellemes hűvöset biztosít.
Termoszban lakunk?
A passzívházak működési elvének összefoglalását egy találó leírással szemléltetjük: a napenergia passzív hasznosulásáról szóló példával. A napon álló autó még télen is kellemes hőmérsékletűre melegszik. Ugyanezt az elvet használja ki a passzívház is. Míg az autó hátránya, hogy később nagyon hamar ismét kihűl, a passzívháznál megfelelő módszerek alkalmazásával a kihűlés minimálisra csökkenthető. A hatékony épületburok (vastag hőszigetelés) – falak, padló, mennyezet, nyílászárók – a termoszhoz hasonlóan a házon belül tartja az ingyen termelődő energiát. A termoszhoz képest a házat lakják is, és a benne tartózkodó személy minden egyes bekapcsolt mosógép vagy működő gázrózsa által hőt ad át a helyiségek levegőjének.
Két éve lakott előminősített passzívház Csíkszentsimonban – Sándor Előd lakóháza
A hőveszteség minimális ugyan, de azért, a termosztól eltérően, a passzívházban lakó megfelelő szellőzőberendezés segítségével friss levegőhöz is jut. Egyértelmű, hogy ilyen készülék nélkül ablakon át történő szellőztetés mellett a lakás is úgy viselkedne, mint amikor hiányzik a termosz teteje, vagyis kihűl a tartalma. Valójában ez nem feltételez egy ultramodern, elérhetetlen technológiát.
Több komfort, magasabb minőség
A passzívházak nem térnek el a szokványos lakóépületektől, a többletet a magasabb komfortérzet és minőség nyújtja. Ezzel a kijelentéssel megdől az a tévhit, hogy egy ilyen épületet a technika megcsonkított vagy a mindennemű komforttól megfosztott. Nem, ennek az ellenkezője igaz. A beépített műszaki berendezések is egyszerűek, kezelésük semmivel sem nehezebb, mint a hagyományos fűtőtestek termosztátszelepének a beállítása. Sőt a passzívházban az ablakokat igenis ki lehet nyitni.
Nem egy új építészeti stílus
A Romániában 2011 óta működő Passzívház Egyesület elnöke, Abos Ede korábbi nyilatkozataiból is kitűnik, ezen épületek elméleti alapját az energiahatékonysági szabvány (standard) jelenti, tehát nem egy új építészeti stílusról van szó. A szakirodalom is gyakran felidézi, hogy az első passzívházat i. e. 400-ban Szókratész építette, a napfény kihasználásával és tájolással oldva meg az energiahatékonyságot. Formáját tekintve a Szókratész tervezte „passzívházzal” azonos az a 28 évvel ezelőtt Darmstadt-Kranichsteinben (Németország) épített prototípus, amelyet az első passzívházként tartanak számon. Ennek az építési munkálatait tudományos szemmel is végigkísérték, és beigazolódott, hogy a „fűtés nélküli lakás” ötlete megvalósítható. Azóta világszerte több mint 60.000 passzívházszabványoknak megfelelő épület készült (2016-os adatok).
Korán megtérülő költségek
Egyébként nagyon sok nem lakáscélú passzívházszabványnak megfelelő iskola, irodaépület, gyárcsarnok, kereskedelmi épület vagy akár uszoda és templom is épült már szerte a világban.
Passzívház-tanúsítványt a darmstadti Passzívház Intézet akkreditált épületminősítési képesítéssel rendelkező helyi szakemberek bevonásával állítja ki (két éve Romániában is van lehetőség erre). A minősítés két szakaszban történik: 1). Előminősítés: még a tervezési szakaszban ellenőrzik a tervet, az energetikai számítást és annak eredményeit, valamint a tervdokumentációban leírt anyagok műszaki leírását is. 2). Épületminősítés: építési fotódokumentációból, a beépített rendszerek műszaki leírásából és egy légtömörségtesztből áll. A tanúsítványt azt követően állítják ki, ha a vizsgálat eredménye pozitív, és a lakók beköltöztek már.
Ezekből 4590 épületet a nemzetközi adatbázisban lehet megtalálni. Romániában az egyesület információi szerint a minősített passzívházak száma egyelőre nem haladja meg a tízet (ebből öt minősített, öt végső minősítés előtti stádiumban, illetve további tíz előminősítés alatt van).
Az ismeretlennel szembeni első kérdések egyike az anyagi vetületre vonatkozik. Jogosan. Az ágazatban dolgozó építészmérnökök tapasztalata szerint van érdeklődés a passzívház iránt, viszont a többletköltségtől való félelem miatt néhányan elzárkóznak a megvalósítástól. A gyakorlat azt mutatja, hogy a passzívház építési költségei csak csekély mértékben haladják meg a hagyományos házakét, és tulajdonképpen egy gyorsan megtérülő befektetésről van szó. A Romániai Passzívház Egyesület számításai alapján a hagyományos épülethez képest a többletköltség már hét és fél év alatt megtérülhet. (Már Budapesten is építettek napközit passzívházszabvány szerint, ami nulla többletköltséggel épült.) Hogyan? Ha olyan ház készül, amely megfelel az energiahatékonysági elvárásoknak, nemcsak ma, de akár húsz év múlva is kis fenntartási költségek mellett magas termikus komfortot nyújt a lakónak.
Építkezésianyag-alternatívák
Abos Ede azt tapasztalja, hogy az erdélyi passzívházépítésekhez ugyanazokat az anyagokat és szerkezeti formákat használják, mint Ausztriában vagy Németországban. Van példa polisztirolzsalus, klasszikus téglafalazattal és polisztirollal vagy kőzetgyapottal szigetelt házra, van könnyű favázszerkezetes cellulózszigeteléssel vagy tömörfa szerkezetes farostszigeteléssel készült épület is.
Közben nem elhanyagolandó szempont, hogy az építési költségek akkor mérséklődnek, ha egy olyan épületet terveznek, amely nem tájidegen, hanem helyi anyagok felhasználásával és helyi munkaerővel kivitelezhető. Egyre több helyi építtető kezeli prioritásként, hogy háztáji építkezési anyagokból boldoguljon. Ezért is gyakori az erdélyi térségre jellemző szalma vagy agyag felhasználása. S e technikának hagyománya is van.
A döntés szabadsága
Passzívház esetében bármely építészeti stílus és elképzelés megvalósítható, legyen nyaraló vagy társasház, magasba törő, meredek cseréptető vagy kubus. Az igényekből nem kell engedni a lakás elrendezését tekintve sem. Modern alaprajzú ház építhető szervesen egymásba kapcsolódó terekkel és nyitott galériával, ahogyan zárt alaprajzú is, egymástól szigorúan elválasztott szobákkal.
A szászfenesi református templom, amely Kelet-Európa egyetlen passzívház-szabványnak megfelelően épített temploma és közösségi épülete. Bölcsőde és napközi is helyet kap itt.
Ugyanez érvényes az építőanyagokra is, szabad a választás a könnyűszerkezetes és a hagyományos építkezés, a tégla, mészkő, beton, fa, acél, ásványgyapot, a parafa vagy a gyapjú között. A döntési szabadság nagymértékben hozzájárul a passzívházötlet (szabvány) általános elfogadásához, és megmagyarázza, miért döntenek egyre többen amellett, hogy saját otthonnak a passzívházat választják.
Mentalitás- és életmódváltás
Klaus Birthler építészmérnök úgy látja, térségünkben azért nem éli még virágkorát a passzívházépítés, mert egyféle mentalitásváltásra van szükség itthon, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Tapasztalata szerint helyi szinten két kategóriájú ember érdeklődik az ilyen lakóházak iránt: aki minél távolabb költözne a várostól, meghúzódna a világvégén is, hogy ott ökomódon és önerőből építkezzen, lehetőleg mindent saját maga állítson elő, házilag oldja meg a rendszeres karbantartását is. Ez teljes életmódváltást von maga után. Illetve a másik kategória, akinek az is kielégítő, ha a lelkiismerete tiszta marad, amiért környezettudatos módon építkezett, a felhasznált anyagok nem szennyezőek.
Előnyei:
- Levegőminőség: alacsony szén-dioxid- és Radon-szint (a tüdőrák megjelenésének egyik fontos tényezője lehet), a légszűrés hatására kevesebb a szálló por és akár pollen (az erre érzékenyek számára fontos lehet).
- Páratartalom: nyáron alacsony, ami növeli a komfortérzetet.
- Szigetelés: a falak, az ablakkeretek és az üvegezett felületek nem párásodnak, és nincs hőmérsékleti aszimmetria sem (köznyelven: nem húz a fal és az ablak sem). Nincs túlmelegedés a tetőtérben sem.
- Belső felületi hőmérséklet: a magas értékek hatására a penész megjelenésének a lehetősége kizárt.
A hazai mentalitás mellett a szakmai felkészültség terén sántít még a passzívházak jelentős elterjedése. Lapunknak nyilatkozó építészmérnökök úgy érzik, térségünkben egyelőre az építtetők, az építők és az illetékes szakemberek tájékozatlanságával, valamint az ellenőrzés hiányával kell szembesülni. Illetve valószínűsíthető az is, hogy Romániában a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó európai szabványnak még hosszú lesz az útja az alkalmazásig.
Fotó: Sándor Előd
