Trella-Várhelyi Gyopár

Ugyanolyan jogunk van a testünk fölött rendelkezni, mint nekik! Köldökig kivágott blúzban is!

A nyár a nagy kirándulások, a hajnalig tartó bulik és fesztiválok időszaka. Kamasszá cseperedő lányaink meggyőző hadjáratba kezdenek, hogy márpedig ők már akkorák, hogy nem maradhatnak ki a jóból. De vajon tudatában vannak minden veszélynek?

Téves nem létezőként kezelni az akaratlan vizeletvesztést

Téves nem létezőként kezelni az akaratlan vizeletvesztést – vélik az urológusok és a nőgyógyászok. A vizeleti inkontinencia egyrészt megelőzhető, és ma már számos kezelési lehetősége van, másrészt kellemetlenséget okozó tünetei pozitívan befolyásolhatók.

Év végi számvetés: megtettem-e mindent a lelkemért?

Az év végén sokan készítenek számvetést: megtettem-e mindent önmagam fejlődéséért? A hosszabbodó sötétség pedig befelé fordulásra késztethet: tudom-e, hogy hol tartok az életemmel?

A legsötétebb időszakban is kell legalább napi terveket szőni – Ép lélek, amely meggyógyít

Általában sokként ér mindenkit, ha daganatos megbetegedéssel kell szembenéznie. Magát a beteget és közeli hozzátartozóit is. Elkezdődik a kétségbeesett versenyfutás az idővel és a burjánzó kórral. Kórházi kezelések, sok esetben kapkodás mindenféle alternatív gyógymódhoz, miközben gyakran megfeledkezünk egy fontos dologról: nemcsak testből, de lélekből is vagyunk! Vannak módszerek, amelyek épp a lélek erejére, az ember gyógyulásban való aktív felelősségére helyezik a hangsúlyt – kiegészítve ezzel a szüksé

Én elmentem a vásárba félpénzzel…!?

Bár a címben szereplő gyerekdal szövegével már az óvodás kor környékén találkoznak a gyerekek, legtöbben a pénz, a költekezés és megtakarítás fogalmának ismeretével nem rendelkeznek. Feltevődik tehát a kérdés, mikor érdemes zsebpénzt adni a gyereknek, vagy miként válhat ésszerűen költekező felnőtté a csemete – ehhez a kérdéskörhöz kerestük a választ. (Cikkünk a Nőileg magazin 2015. októberi számában jelent meg.)

„Szeretemhelyek” Marosvásárhelyen

Feltöltődés ősszel végigsétálni Marosvásárhely utcáin. Főleg, ha ezt nem egymagadban teszed, hanem kézen fogod a párod, a gyermeked, és körbevezeted a mi szeretemhelyeinken. Az apropó lehet gesztenyegyűjtés, a többi majd jön magától. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Nézni, hogy lesz lánykából nő, aztán meg néni…

Ezt a címben megidézett Kispál és a Borz nótát 14 évvel ezelőtt tanultuk meg, azóta a kislányokból nagylányok lettek, és a harmincasok is bő negyvenesek már. Hej, de szeretnénk, ha a testünkben zajló változásokról is ilyen könnyed dallamban beszélhetnénk! Tartunk tőle, hogy a korai nővé válás és a változókor beköszöntése nem táncmuzsika. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi lapszámában jelent meg.)

Nem óvoda, családi fészek

Ahogy az egyetemeken is elkezdődött az új tanév, hova máshova kopogtathattam volna be, mint egykori tanáromékhoz. Mert Fülöp Otília és Lóránd erdőszentgyörgyi háza mellett nem lehet csak úgy elhajtani, hogy a színesceruza-kerítés szembe ne tűnjön. Gondoltam, itt aztán egyéb klassz megoldások is lehetnek még. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg).

Eltutujgatott gyermekek kora

Anyámasszony katonája. Burokban nevelték. Kiskirályként viselkedik a családban – ismerős megbélyegzések, amelyekkel szembesíti a szülőket a külvilág. Cikkünkben azt járjuk körül, miként segíthetjük gyermekeinket az önállósodás rögös útján. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

Utazzunk a trópusokra… tapétacsíkon!

Időről időre változnak a trendek, vannak igazán nagy kedvencek, amelyek visszatérnek, a klasszikusakkal együttélünk, a merészebb vonalakat próbálgatjuk. Mindez igaz a ruházkodásra, akárcsak a lakásunk felöltöztetésére is. A falak színt, dekorációt, új tartalmat kapnak, ha felújításban, átrendezésben, felfrissülésben gondolkodunk. Ne tétovázzunk hát, tapétázzunk! (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. júniusi számában jelent meg.)

Hisztériahistória

Ne hisztizz! – halljuk gyakran, ha (elég) hangosan és hosszasan hallatjuk a nemtetszésünket, sokak szerint hisztizünk, amikor nyűglődünk a szorító cipő, a sáros utca vagy a félresikerült sütemény miatt. Olykor erőteljesebben csapkodjuk az ajtót, az asztalt, megeshet, hogy földhöz vágjuk az anyóséktól nászajándékba kapott tányérokat, s a tehetetlen dühöngés vagy toporzékolás is előfordul néha. És hányszor mondjuk az édességért vagy új játékért ordító gyerekeinknek is: elég a hisztiből! Tényleg hiszti ez?

Maszturbál a gyerek! Most mit tegyek?

Szinte minden gyermek megtapasztalja, megtanulja az önkielégítést. Tény, amelyet szülőként többféle módon kezelhetünk. Zavarba hoz? Megmosolyogtat? Aggodalomra ad okot, vagy „ez az ő dolga”? Célunk egy helyes álláspont, viszonyulás megfogalmazása a gyermekkori maszturbálás kapcsán. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Álom a sárkány torkában

Nyugtalan éjszakája volt, de már az elalvás nehezen ment neki. Nem találta a helyét, forgolódott ágyában, és éjfél után nem sokkal izzadtan riadt fel, aztán keservesen sírt. Ismerős, igaz? Sárkányt űzünk el a kicsi szobájából, elhessegetjük a rémálmokat, és visszaaltatjuk a Csipkerózsikánkat. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Egy nő, akit vonzottak a veszélyes, ismeretlen helyzetek

Kellemes hangjából és fiatalos megjelenéséből nehéz lehet arra következtetni, hogy csaknem két évtizede börtönben dolgozik. Pszichológus. Ösztönösen döntött úgy, hogy ezt a pályát választja. Ő volt az első magyar nő, aki a Marosvásárhelyi Börtönben elkezdhette a munkát: előbb nevelőként, majd börtönpszichológusként. A férfiasnak, időnként félelmetesnek és megrázónak mondható munkakör miatt kiégetté vált szakmailag, nem csoda, hogy a nyugodt, a szép és a nőies után vágyódik Moldován Erika. (Cikkünk a 2014

Önellátásra törekvő élet

Marosvásárhelytől csaknem harminc kilométerre járunk, ott, ahol a levegő is finomabb, a nap is másként süt, s a csendet néha a madárcsicsergés mellett a templom harangja vagy a szomszéd szántó-vető gépének hangja töri meg. Családi farmra csöppenünk, ahol afelől érdeklődünk, miként lehet fanntartani napjainkban egy tanyát, ami bió. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Haragos Zoltán: Ezt a küzdelmes életet akartam megmutatni

Átörökíteni egy új korba az erdélyi fákat és tájat, a várost és falvakat, az embert és közösségét, érzéseivel és szokásaival együtt – ezt tette az elmúlt hatvanhat év alatt a marosvásárhelyi Haragos Zoltán fotóművész. A szónál is erősebb eszköz van a kezében: a fényképezőgépe, amellyel sikerült egy életen át maradandót alkotni. Munkáját a Magyar Fotóművészek Világszövetsége nem sokkal ezelőtt életműdíjjal értékelte. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Passzívház – Napfényből van a lelke

Szókratész már ilyet épített, a nyugati országokban csaknem három évtizedes múltja van, Romániában a „szinte fűtés nélküli lakás”, azaz a passzívházak iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy már meghonosodott a fogalom, még mindig elenyészőnek mondható. Miért jár jól, aki ilyen otthon mellett dönt? Mit „tud” jobban egy passzívház a hagyományoshoz képest? Szakemberek válaszolnak. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)

Aba, anya s a négy leánya

Lányos házban jártunk, méghozzá négy lány és anyukájuk ruhatárába lestünk be. Értelemszerűen az öltözködés nem lehet másodrangú szempont egy ilyen otthonban. Sebestyén Aba színművész és Tarczali Mónika babahordozási tanácsadó és dúla hattagú családjában az egyszerű, de színvilágában gazdag és egyedi, kézműves tartozékokkal tarkított ruhadarabok tükrözik az életstílust is.