• Fotó: Bardosán Sheila Tímea
Ha már láttunk kézzel festett bútort, ami nagyon megtetszett, és kacérkodunk a gondolattal, hogy mi magunk is kipróbáljuk, még mindig felvetődik számos kérdés, ami elbátortalaníthat. Le kell-e előtte csiszolni a fát? Nem feltétlenül. Milyen festéket használjunk? Elsősorban minőségit. Merjünk-e egyáltalán nekifogni képzettség és gyakorlat nélkül? Talán ne nagymama ruhásszekrényével kezdjük, de ha már biztosak vagyunk az elképzelésünkben, és megvannak a megfelelő kellékek, bátran belevághatunk. A bútorfestésnek ugyanis rengeteg előnye van. Először is egy kreatív folyamat, amely által személyessé, egyedivé tehetjük a minket körülvevő tárgyakat. Emellett ugyanakkor költséghatékony is. Egy konyhabútor kicserélése például jelentős összegbe kerülhet, néhány réteg festékkel azonban nemcsak a kinézete, a tapintása is megváltoztatható.
Bátorság a kulcsa
Bardosán Sheila Tímea, bár tanult hagyományos festészetet, a bútorfestésbe egy véletlen folytán szeretett bele: édesanyja kérte meg, hogy egy régi bútorának új köntöst adjon. Ami egy esetlen próbálkozással indult, ma már komoly hobbivá nőtte ki magát, az évek alatt szerzett tapasztalatot pedig Sheila kurzusokon, műhelyeken is továbbadja. „Jó alapanyag és bátorság a kulcsa, bárki nyugodtan hozzáfoghat, előzetes tapasztalat nélkül is” – mondja a lány.
• Fotó: Bardosán Sheila Tímea
Szerinte érdemes a festéket inkább hobbiboltban, mintsem nagykereskedésben beszerezni, a hobbibútorfestőknek kifejlesztett termékek használatakor ugyanis nem kell a felület előkészítésével bíbelődni. A festékválasztásnál
vegyük figyelembe azt is, hogy hová szánjuk a bútort, ha például gyerekszobába, akkor nagyon fontos, hogy a használt termékek ne tartalmazzanak mérgező alapanyagokat.
Az összetétel mást is meghatároz, vízalapú festékkel például könnyebb dolgozni. Ilyen például a krétafesték, melynek – nevével ellentétben – semmi köze nincs az iskolában is használt krétához, előnye viszont, hogy előkészítés nélkül is bármilyen felületre kitűnően tapad, és tökéletes eszköz lehet a régi bútorokra is jellemző matt hatás elérésére, ráadásul környezetbarát.
• Fotó: Bardosán Sheila Tímea
Minél szárazabb a fa, annál jobban beszívja a festéket, így előfordulhat, hogy többször is meg kell ismételnünk a műveletet, de egy sűrű állagú, jól tapadó festék egyetlen felvitt rétegben is jól fed. Az, hogy hányszor kell kézbe vennünk az ecsetet, attól is függ, hogy mi a célunk. Ha tökéletességre törekszünk, több türelemre és időre van szükségünk, ha viszont antikolt, koptatott hatást szeretnénk elérni, lehetünk kevésbé szigorúak.
Sheila azt ajánlja, gyakoroljunk előbb számunkra kevésbé kedves bútordarabokon, kisebb felületeken,
próbáljuk ki a festéket, akár a mintát is, hogy biztosak legyünk benne, nem akkor kell újrakezdenünk az egészet, amikor már a munka nehezén túl vagyunk. Fontos ugyanakkor, hogy hagyjuk a bútort „beszélni”.
Nem szabad ráerőltetnünk a kedvenc színünket, figyelembe kell venni a formáját, stílusát. Volt már, hogy egy tömbház folyosóján szeretett bele egy darabba. Ajándékba szánta egy Pink Floyd-rajongónak, a szekrényajtó négyszög alapja pedig tökéletesen adta a lemezborító formáját, így került rá a The Dark Side of the Moon ikonikus prizmája, ami nagy sikert aratott.
• Fotó: Bardosán Sheila Tímea
Internetről, magazinokból, ismerősök lakásából is gyűjthetünk inspirációt, megnézhetjük, mi az, ami működik, és mi az, ami esetleg „túl sok”. Ha bátortalanok vagyunk, részt vehetünk mi is egy bútorfestő kurzuson, ahol rengeteg tippet kaphatunk.
A vízfestéktől a krétafestékig
Hajnal Csilla is Sheilán keresztül ismerkedett meg a krétafestékkel, de gyerekkora óta foglalkoztatja a lakberendezés. „Akkor csak a kis asztalkámat és a játékosládámat tologattam ide-oda a szobában, néha vízfestékkel átfestettem azokat. Persze nem volt szép, de legalább színes volt, és más, mint a többi” – idézi fel gyerekkora emlékeit a kétgyerekes anyuka.
Szereti a lakberendezéssel kapcsolatos blogokat, magazinokat, és már régóta foglalkoztatja a meglévő bútorai újragondolása, már csak azért is, mert nincs anyagi lehetősége mindig lecserélni a régieket.
Nem is szokott kidobni bútorokat, inkább felújíttatja – ahogy például az egyik íróasztalukat és széküket is –, vagy az utóbbi időben ő maga festi át. Így tett például egy szocreál, piros színű Bonanza típusú szekrénnyel, melyet fehérre festett, pasztell rózsaszín fiókokkal. Egy régi kerek faasztalnak a lábait türkizkékre festette, és nagyon jól mutat az erkélyükön a színes kiegészítőkkel. De a krétaalapú festéknek köszönhetően a PAL-lapokból készült konyhabútoruk is megújult.
„Kompromisszumos megoldásként beletörődtem tavaly a költözésünkkor abba, hogy maradjon az új lakásban az oda tervezett konyhai szekrénysor, bár nem tetszett sem az anyaga, sem a színe. Így hosszas tervezgetés után egy nap alatt átfestettem a mogyoróbarna bútorokat egy szürkés árnyalatra, a polcok széleit pedig türkizkékre. Majd viaszos védőréteggel kentem át, mert konyhabútor lévén eléggé ki van téve mindenféle érintkezésnek, dörzsölésnek, víznek. Hogy mennyire lesz időtálló, arról majd pár év múlva beszámolok” – osztotta meg tapasztalatait Csilla.