„Colosseum mellett nem jó lakni, mert sok sznobot kell b…ogatni.” Jep Gambardella, A nagy szépség mosolyogva undorodó főhőse pedig ott lakik, és ezt teszi. Sorrentino filmje úgy paskolja pirosra a kilúgozott szellemiségű értelmiségi elit hátsóját, hogy közben rávezet arra, hogyan lépjünk túl korunk értékválságán elegánsan és sértetlenül.
{hirdetes}
Idő: ma. Helyszín: Róma. De már a film lírai nyitányába beleordító hatalmas, szabadtéri diszkójelenetben sejtjük, hogy ez itt nem, vagy nem csak Róma: a fogai közt cigarettát szorongató, szoborrá dermedő Jep körül a magát és egymást művésznek tartó „elit” hemzseg önkívületben, Jep hatvanötödik születésnapi úrimuriján. Negyven éve, amióta napvilágot látott első és egyetlen regénye, ő a római értelmiségi elit királya. Ezt akarta, el is érte – és most jön rá, hogy nem ért el vele semmit.
A Wikipédia Britney Spears-hez (aggodalomra semmi ok: nem szerepel a filmben) is az artist jelzőt társítja, tehát amerikánus módon elhülyülő korunkban csak az nem művész, aki nem tudja a művész látszatát kelteni. A Nagy Szépség egyik legemlékezetesebb jelenetében a Művészet egy meztelen performance-művésznő alakjában a szó szoros értelmében fejjel rohan a falnak. A jelenetet követő interjú során Jepnek sikerül teljesen kiakasztania a „művésznőt” keresztkérdéseivel, mire amaz a közismert közhellyel intézi el a dolgot: „Ez művészet, ezt maga nem értheti”. Később egy kislány locsogtat egy óriásvászonra különféle színű festékeket, miközben sikítva zokog, az úri közönség meg tapsolva éljenez. Ez volna a művészet, basta? A művészelit kifújt, elvesztette a fonalat, és öncélú polgárpukkasztásba menekülve próbálja a látszatot fenntartani. A Marforio- szobor előtt kanárisárga zakóban pózoló Jep kasztjának, és kis híján önmagának is paródiájává válik.
Közben pedig csak úgy zuhog a Szépség mindenünnen, könnyedén, természetesen: nem tűnik bizarrnak az ókori romok között csellengő zsiráf, és megszépül még a gyökereket csócsáló, fogatlan, legalább ezeréves apáca is, akit több száz rózsás flamingó vesz körül, és csak leírva giccses talán, amint a római pirkadatban a messzeségbe repülnek.
És miért Nagy a Szépség? Van kicsi is belőle? A film végén, a Costa Concordia oldalra billent roncsa mellett, a végképp elsüllyedtnek hitt ifjúkori emlékeivel együtt Jep Gambardella rálel a válaszra, a hiteles folytatásra. És a vita ismét dolce.
A nagy szépség/ La grande bellezza (2013)
Rendező: Paolo Sorrentino
Díjak: Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek
