Hogy izgató voltam abban a pirosban, és megkaphatná-e a számomat. Itt egy kicsit lefagytam, mert én nem gondoltam annál tovább a dolgot. Jó, hogy szólóban vagyok most, de nem válaszoltam még semmit… Aztán este a színházban újra összefutottunk a bejáratnál, miközben a kedves kis felesége kezét fogta. Először csak egy kis kerek, molettebb barna nőt láttam mellette,
Elképzeltem, hogy szerencsétlen nő otthon küszködik a hányingerrel, striáival, egyre hatalmasodó pocakjával, este lefekvéskor biztos, hogy nem combfixes partiról álmodik. S ez a fickó, ahelyett, hogy a felesége pocakját simogatná, itt fűzöget engem, s ki tudja, még hányat. Hát, én szeretek hódítani, csajok, tudjátok, de ez már nekem is sok.
– Hát, képzeljétek, tegnap délelőtt levittem a gyerekeket a játszóra, gondoltam, legyen a levegőzés is letudva. Nagyon rossz passzban voltam, reggel felálltam arra a nyamvadt mérlegre, s persze semmi nem ment le a 10-ből, hogy a franc enné meg azt a hülye diétát! S erre mi kell még a teljes nyomorúsághoz, belibben a játszótérre az a szőke maca a nádszálvékony, áramvonalas testével, talpig sminkben, beállított frézával, mintha most lépett volna le egy címlapról. Hát nem verhet ennyire az Isten! Jött a gyerekével, aki akkora forma, mint az enyém, a nagy.
S leült mellém a nő, hogy jobb legyen. Én ettől olyan ideges lettem, éreztem, mindjárt belenyomom a homokozóba. Aztán elkezdtünk kínunkban beszélgetni: hogy egykorúak a gyerekeink, örül, hogy talált itt játszótársat a fia, hozott valami kekszet, megkínálná a fiamat is, ha engedem, csak nem hozott nedves törlőt. A kicsi közben felébredt, elkezdett üvölteni, így ki kellett vegyem egy kis vigaszszopira.
És elmondta, hogy nagyon szeretett volna még gyereket, sok gyerekről álmodozott lánykorában. De egy fél éve, daganat miatt, el kellett távolítsák a méhét. Biztonságból, azt mondták… Nem tud belenyugodni, úgy érzi, megőrül, amikor csecsemőt lát. Még levegőt is elfelejtettem venni, zavaromban visszanyomtam a kicsit cumival együtt a babakocsiba. Reggel úgy terveztem, csak egy kicsit maradunk, semmi ebédem nem volt otthon, de nem tudtam ezt a nőt otthagyni. Két óra múlva csak felálltunk, én egy papírzsepire leírtam a számomat. Mondtam, akár éjjel 2-kor is hívhat.
korábban írtuk
Nevetés közben senki nem számol éveket – A nagy korkülönbség mégis tabutéma
A nagy korkülönbség, főként, ha az a nő „javára írható”, eléggé tabu téma még mindig. Megtudtuk azonban, hogy nem annyira a kor, sokkal inkább az érzelmi érettség a fontos a párkapcsolatokban.
