Gyermekkoromban a húgommal minden nyáron eltöltöttünk egy hetet Segesváron. Esti programként gyakran besétáltunk a külvárosból a központba, hogy a macskaköves utcákon barangoljunk, megmásszunk minden lépcsőt, és megnézzük az órajátékot. A segesvári vár felnőtt fejjel is az egyik legkedvesebb úti célom. A színes házak, apró sikátorok és hívogató teraszok mára sem vesztették el varázsukat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2016. októberi számában jelent meg.)
• Fotó: visitmures.com
Marosvásárhelytől délre, a Nagy-Küküllő völgyszorulatában, fák által gondosan takarva, egy domboldalon rejtőzik Erdély egyik legfestőibb középkori várnegyede, amely 1999 óta a Világörökség része.
A rómaiak katonai őrhelyet állítottak itt, később óbolgár nép lakta, majd az 1100-as években II. Géza szászokat telepített ide. Volt a szász szék központja és a Nagy-Küküllő vármegye székhelye is.
Vlad Țepeș feltételezett szülőházában ma étterem működik • Fotó: https://sighisoara.com.ro
Segesvár sok konfliktust és pusztítást látott a történelem során, ennek ellenére az óváros az egyik leglátványosabb az országban, ezért is népszerű a turisták körében. Bár a helyiek előszeretettel profitálnak Vlad Țepeș segesvári kötődéséből, ha a szuvenírek eladásáról van szó,
Az óváros két oldalról is megközelíthető. A lakosoknak lehetőségük van autóval is felmenni a főútról, innen lépcső is vezet a dombtetőre, a turisták számára azonban előnyösebb lehet a központon keresztül próbálkozni, hiszen ez, parkjával és hangulatos éttermeivel, önmagában is érdekes lehet. A főtérről színes házfalak között, macskaköves utcácskákon juthatunk fel a várfalak mögé.
A Szűcsök bástyája, a még álló kilenc védőtorony egyike • Fotó: https://sighisoara.com.ro
A megközelítőleg egy kilométer hosszú várfal valamikori tizennégy védőtornyából kilenc ma is áll, így például a kovácsok, mészárosok és szűcsök tornya.
Valamikor két méternél vastagabb falai mögött kapott helyet a város kincstára és levéltára is. Ma több kiállításnak ad otthont. A 17. században, német városi szokás szerint, a torony egy órajátékkal egészült ki, melyen minden nap egy másik festett szobor jelenik meg, a hét napjait jelképezve.
A hegyi templomban nyaranta szimfonikus, kamara- és orgonakoncerteket tartanak • Fotó: https://sighisoara.com.ro
Több templom is helyet és védelmet kapott a várfalak mögött. Az óratorony közelében található a Szűz Mária-kolostortemplom, melyet a 13. században építettek, mai formáját 1677-ben érte el. A gótikus épületnek három egyforma magasságú hajója van.
A hegyi templomhoz, illetve a Joseph Haltrich középiskolához a fedett „diáklépcsőn” lehet feljutni. A lépcső 1642-ben épült, akkor 300 foka volt, a későbbi átalakítási munkálatok során csupán 175 lépcsőfok maradt.
Az 1642-ben épült „diáklépcső” a vár főteréről vezet fel a várhegyre, a Joseph Haltrich középiskolához • Fotó: https://sighisoara.com.ro
Gyermekként az egyik kedvenc elfoglaltságunk volt, ha a várban jártunk, hogy a lépcsőfokokat megszámoljuk. A falécek között sejtelmes fény árad az építménybe, mely egyaránt kölcsönöz kísérteties és romantikus hangulatot neki. A lépcső tetején gyakran játszanak utcazenészek. Ha kedveljük a pörgést, a nyüzsgést, a vásári árusokat, mindenképpen nyáron látogassuk meg a várat, amikor tele van turistákkal.
Bár történelmi hitelesség szempontjából sok minden megkérdőjelezhető a kavalkádban, a hangulata és varázsa ennek is megvan. Ha inkább egy nyugodt, magányos sétára vágyunk, tavasszal vagy ősszel tűzzük ki Segesvárt úti célul. Mi legutóbb egy esős napon jártunk itt. Rajtunk kívül nem sokan kockáztatták meg a sétát, így csupán néhány lézengő látogatóba és hazaérkező lakosba futottunk. Az utcákon csend honolt, de a diáklépcső tetején ott volt a zenész, aki középkori dallamokat játszott néhány lej reményében. Bejártuk a vár minden szegletét, bekukkantottunk néhány ablakon, hogy meggyőződjünk róla, valóban életet rejtenek.
Segesvár egyik jelképe a késő-reneszánsz kori Szarvas-ház • Fotó: https://sighisoara.com.ro
Számomra valahogy mindig felfoghatatlan volt, hogy azokban a színes házakban hús-vér emberek élnek, akik autóval járnak fel a várba, átlagos ruhákat hordanak, megszokott ételeket fogyasztanak, és reggel ugyanúgy elmennek munkába, mint az emberiség többi része, akinek nem egy középkori vár falai mögött van az otthona.
és amelyről nagyon végletes képeink vannak: vagy sötét középkornak, vagy soha véget nem érő ünnepségként szokták lefesteni. Viszont éppen ezért szeretek ide járni, és ezért ajánlom bátran bárkinek, akit vonzanak az elmúlt korok, a macskaköves utcák vagy az építészeti remekművek. Nekik Segesvár történelmi központja nem fog csalódást okozni.
Számomra Olaszország egybecseng a szabadságérzéssel. Kultúráját magamba szippantva, túlzás nélkül szerelembe esek. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nehezebb időkben olasz zenét hallgatok, olasz filmeket nézek és repülőjegyet vadászok?!
A bőrdiagnosztikai gépek ma már többrétű, teljes képet alkotnak a bőr állapotáról: az eljárás gyors és fájdalommentes, ellenben gyorsválaszt ad olyan bőrproblémák kezelési lehetőségére, amelyek megfejtése egyébként időigényes lenne.
Több mint egy évtizede minden évben fesztiválozunk, ha esik, ha fúj, ha hőség van. Méltán mondhatom, hogy elmúlt években sokat fejlődtem a fesztiválöltözködés terén, ma már nem vétek alapvető hibákat, és nem két bőrönddel érkezem a táborba.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
Sokan írnak és beszélnek a klímaváltozás szorongató hatásáról, arról, hogy egyensúlyvesztésben vagyunk. A forró, embert és természetet kiszipolyozó nyári napok erőnket veszik. A kora reggeli és a késő esti órák váltak a mindennapok élhető idősávjaivá.
A bőrdiagnosztikai gépek ma már többrétű, teljes képet alkotnak a bőr állapotáról: az eljárás gyors és fájdalommentes, ellenben gyorsválaszt ad olyan bőrproblémák eredetére, amelyek megfejtése egyébként időigényes lenne.
