Az akvarisztikát igen magas szinten is lehet űzni, a kisebb és közepes, 50–300 literes akvárium viszont kevés dokumentációval és odafigyeléssel évekig díszítheti lakásunkat.
{hirdetes}
Sógor Levente állattenyésztő mérnök szerint azonban nem az a cél, hogy a halak és növények „túléljék”, hanem hogy a lehető legszebbek, legegészségesebbek legyenek.
Sógor Levente
„A szaküzletekben manapság részletes tájékoztatást nyújtanak az akváriumok kialakítására, gondozására, a vízcsere módozatára vonatkozóan, illetve több szakember házhoz is megy, szükség esetén.”
Első lépés: az akvárium maga
A gyártók manapság teljesen felszerelt akváriumokat dobnak piacra, melyek szűrővel, levegőztetővel és termosztátos melegítővel, illetve fénytechnikával is el vannak látva. Az akvárium méretét aszerint válasszuk, hogy abban milyen és mennyi halat szeretnénk tartani: az egészen kicsi, 50 literesekben csupán néhány kisebb testű díszhal fér el kényelmesen, a 260–300 literesekbe már nagyobb állomány is telepíthető.
„Manapság ugyan divatosak a nano-akváriumok (20–30 literes akváriumban több, egészen kicsi halat tartanak), ez viszont kivételesen nagy szakértelmet igényel. Az emberek zöme azonban akkor téved, amikor kis akváriumba nagy halakat szeretne telepíteni: ezek csak gyakori vízcserével és rövid ideig tarthatók életben.”
Fontos az elhelyezés is: az algásodást elkerülendő, az akváriumot nem érheti direkt napfény. Sok halfaj meglehetősen félős, sorolja tovább Levente, ezért például ne helyezzük őket a lakás olyan pontjára, ahol gyakori a mozgás és az ajtócsapkodás, hiszen folyton stresszeljük őket, immunrendszerük legyengül, és a színük is kifakul.
Második lépés: a víz
Az édesvízi halakat két csoportra osztják vízkémia szempontjából: egyik részük a lágy savas, a másik részük pedig a kemény lúgos vizet kedveli. Az akvárium megtervezésekor tehát igyekezzünk figyelembe venni ezt is, hiszen a két csoportot akkor sem ajánlott összekeverni, ha egymást megtűrik a halak.
„Ha nem megfelelő vízben tartjuk a halakat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy elpusztulnak, viszont félrehúzódók lesznek, megfakulnak, nem udvarolnak, nem élik világukat”
– jegyzi meg a szakember. Egyébként a vízkémiára vonatkozó adatokat legegyszerűbb szakembertől kikérni, illetve a szükséges adalékokat is így lehet beszerezni.
Harmadik lépés: milyen halat válasszunk?
Az akvárium bentlakóit is szakszerűen kell kiválasztani, hisz a vízkémia mellett a halak „jellemét” is fontos szem előtt tartani: a húsevő és növényevő halakat például azért nem jó keverni, mert a halételből származó állati eredetű fehérjét nem bírja a növényevő halak gyomra, továbbá például a csipkelődős halak zavarják a lassabb mozgású társaikat, illetve utóbbiaknak rendszerint nem jut elegendő étel, és így tovább.
„A kezdőknek mindig a pontylazacokat ajánlom, (a neonhalat, a citromlazacot, a serpalazacot), ezek könnyen tartható fajták, és az áruk is elfogadható. De szép a guppis akvárium is.”
Növényeket is telepíthetünk, illetve kövekkel, homokkal rendezhetjük be a teret, hisz a természethű környezet emeli ki igazán a halak szépségét.
A folytatást a Nőileg áprilisi számában olvashatják.
