Kész a vacsora – mondod –, de ugyanaz a válasz. Beszélgetni szeretnél, a szemébe nézni és megkérdezni, hogy van, ám nem ér most rá. Később meg neked nincs energiád foglalkozni a témával: legyünk már túl a vacsorán és pihenjünk le, mert holnap egy újabb kihívásokkal teli nap vár.
A gyermeked pedig? Bocs, de időközben függővé vált. Függővé a szórakoztató videóktól, a lájkok számától, a bejövő üzenetektől és a soha véget nem érő, értéktelen kikapcsolódástól. Igen ám, csak időközben rájöttél a turpisságra, és a körmére koppintottál a „cukrosbácsinak”. Az pedig vállat vont, majd az mondta: oké, igazad van, de légyszi, ne vonj felelősségre mindezért. Inkább kifizetek havi 10 dolcsit az elkövetkező tíz évben a polgármesteri hivatalnak, ahova tartozol. Díl? Ez az, barátom, pacsit rá!
Hogy tetszik a történet? Kicsit fanyar, ugye? (Csak szólok: a cukrosbácsi közöttünk jár, cukorhegy formában – Zuckerberg, a Facebook alapítója – szerk. megj.) Márpedig ez történt a mindnyájunk hőn szeretett Ámerikájában, ahol
Az ügyészek beárazták a vétkes tettét, és durván 200 milliárd dollár kártérítést kértek tőle. A Meta először mindent tagadott, de végül bedobta a törülközőt, és kiegyezett a felperesekkel. Tizenhét milliárd dollár. Ennyi büntit kell kifizetnie a fennebb említett bűneiért. Hogy csúcsra járatta a horogmodellt, amiről már beszéltem egy korábbi cikkemben. Jah, és át kell alakítania a Facebook- és az Instagram-felületeket – a részletekről lennebb fogok beszélni.
A Pew Research Center 2025-ös adatai szerint az Egyesült Államokban nagyjából 21 millió tizenhárom és tizenhét év közötti fiatal él. A tavaly ősszel készített felmérés szerint közülük 60% használ Instagramot, 31% Facebookot (erős átfedéssel). Ebből nagyjából 13–14 millió amerikai tinédzser az, akinek a telefonján ezek a változások életbe lépnek. Most ehhez adj hozzá egy szürke zónát: a tizenhárom év alattiak, akik letagadták a korukat. Pont miattuk van az egyezségben a szigorúbb életkor-ellenőrzés – vagyis a Meta maga ismerte el, hogy nem tudja, hányan vannak.
Elosztottam a tizenhét milliárdot a tizenhárom és fél millió tinédzserrel, aztán tíz évvel. Havi tíz és fél dollár jött ki. Tíz év alatt 1260 dollár gyermekenként – nos, ennyi „hálapénzt” kap a polgármesteri hivatal a gyermeked figyelméért.
Mi is történt valójában?
2023 őszén több mint negyven állam főügyésze perelte be a Metát. Közülük huszonkilencé került egy közös szövetségi ügybe, és abból a bíró négyet választott ki, hogy elsőként vigye tárgyalásra a maga ügyét: Kaliforniát, Coloradót, Kentuckyt és New Jersey-t. A per augusztus 18-án kezdődött Oaklandben, Yvonne Gonzalez Rogers bíró előtt. Hat hétre tervezték. Nyolc napig tartott.
A tétről annyit lehet tudni, hogy az államok nagyjából 200 milliárd dollárt emlegettek, ami körülbelül a Meta háromévi adózott nyeresége. A Meta erre kiszámolta, hogy a törvény betűje szerint akár 1400 milliárd is kijöhetne, vagyis csaknem az egész cég értéke.
Mark Zuckerbergnek megint tanúskodnia kellett volna. Nem került rá sor. Augusztus 26-án reggel a felek beadták az egyezséget, és Rogers bíró még aznap jóváhagyta. De a pénz itt csak a hír egyik fele. Szülőként engem a másik fele érdekel: a Meta vállalta, hogy átalakítja a saját alkalmazásait. És az a lista sokkal többet mond, mint az összeg.
Lássuk a listát!
Hogy mit vállalt a Meta? Ezt érdemes lassan olvasni.
– Napi két óra. Ennyi lehet a Facebook és az Instagram együttes használata, és a korlátozást a gyermek csak szülői engedéllyel kapcsolhatja ki.
– Éjszakai tiltás. Éjféltől reggel hatig korlátozott a használat.
– Néma értesítések. Este tíztől reggel hétig, valamint tanítási időben, nyolc és három óra között.
– Kötelező megszakítások. Tizenöt perc folyamatos használat után, majd napi hatvan és kilencven percnél.
– Életkor-ellenőrzés. A Metának sokkal megbízhatóbb rendszert kell kiépítenie a tizennyolc év alattiak azonosítására.
– Kikapcsolható algoritmus. A felhasználó választhat nem személyre szabott hírfolyamot, és a szülő ezt alapértelmezetté teheti.
– Nincs automatikus lejátszás. A következő tartalom nem indul el magától.
– Rejtett like-számok. A fiataloknál alapértelmezett beállítás.
– Szűrőkorlátozás. A szépség, az extrém smink és a kozmetikai beavatkozást utánzó filterekre.
– Erősebb szülői kontroll. Védelem a káros tartalmak ellen, és korlátozás abban, hogy idegenek megkereshessék a gyereket.
Most olvasd el még egyszer, de fordítva. Megsúgom, mire gondolok: úgy nézd, hogy ez a felsorolás egy vallomás arról, mi működött. Ha egy cég hajlandó milliárdokat fizetni azért, hogy elvehesse a saját like-számlálóját, akkor pontosan tudta, mit csinál a like-számláló egy tizenhárom éves lánnyal. A napi két órában nem a telefonon töltött időt mérik, hanem a görgetést. Az üzenetváltások, a beállítások és a legalább huszonkét perces videókra nem érvényes. Vagyis az egyezség nem a képernyőidőt vágja vissza, hanem a hírfolyamot. Ami logikus, ha belegondolsz: a per is a végtelen görgetésről szólt, nem arról, hogy a gyermekek beszélgetnek egymással.
„Csak akkor, ha a többiek is”
Az egyezség közvetlenül nem kötelezi a TikTokot és a YouTube-ot. Tele van viszont ösztönzőkkel, hogy csatlakozzanak. Az összeg nagyjából harminc százalékát – 5,3 milliárd dollárt – a Meta csak akkor fizeti ki, ha a versenytársai is megegyeznek az államokkal. Ha megteszik, a Metánál a napi limit két óráról egy órára csökken, és tovább szigorítanak a korlátokon. Egyszóval:
mert a tinédzserek tucatnyi alkalmazás között mozognak. A többiek ellen egyébként ugyanúgy futnak a perek, szóval, a kimenetel nagyjából borítékolható.
Ismerős módszerek
A kilencvenes években a dohánygyárak ellen használták először, és a lényege ugyanaz: az érv az, hogy a gyártó ezt tudta, mégis úgy tervezte meg, hogy nehéz legyen letenni. A dohányiparnál ez működött. Ezért van a képes figyelmeztetés a doboz oldalán, a reklámtilalom, a korhatár. Nem tűnt el a cigaretta, de megváltozott körülötte minden. Ez a per ugyanezt az utat járja. A cégek egyébként azzal védekeznek, hogy egy amerikai törvény, a Communications Decency Act 230-as szakasza megvédi őket attól, amit a felhasználóik posztolnak. Csakhogy ebben az esetben arról van szó, hogyan van megtervezve és kivitelezve maga az alkalmazás. Vajon, húsz év múlva úgy fogunk beszélni a végtelen görgetésről, ahogy ma a repülőn való rágyújtásról?
Jó, és akkor nekem mi a hasznom ebből?
Őszintén? Közvetlenül semmi. Az egyezség a tizennyolc éven aluli amerikai felhasználókra vonatkozik. Ráadásul még ott sem történt semmi. A menetrend szerint négy hónapon belül jönnek a szüneteltető figyelmeztetések, és hat hónapon belül a többi: a napi korlát, az éjszakai és az iskolai mód, a szűrők, a like-számláló. Vagyis jövő február körül.
Még nem tudni, tervezi-e a cég világszinten is bevezetni ezeket az újításokat. Európában részben már léteznek hasonló korlátok, de attól még jövő februárban a lányod Instagramja nem fog magától elnémulni matekóra alatt. Aki erre vár, sokáig fog várni.
Amit ma este meg tudsz csinálni
Néhány dolog a fenti listáról: kapcsold ki az értesítéseket. Vezess be új (régi) szabályokat. Például: iskolaidőben és este tíz után nincs rezgés, nincs villanás. Ez telefonbeállítás, nem vitatéma. Jah, és a gyermek telefonján kapcsold ki, ne a sajátodon. Én már megjártam, azért szólok. Aztán
Beszélj a gyermekeddel a hírről. Ha lehet, ne prédikálj, me’ nem tesz jót a fejlődésben lévő pulya lelkivilágának.
Ami marad
A „cukrosbácsi”. Ő továbbra is ott van, és alig várja, hogy pénzre váltsa azokat az adatokat, amelyeket a gyermekeidről begyűjtött a tinédzser évek során. Mert ugye mindent tud róla, még azt is, amit ő nem. És amikor betölti atizennyolcadik életévét, hivatalosan is reklámokat tud megjeleníteni neki, azaz indulhat a pénzgyár. Addig csak sunyiban működik a biznisz.
korábban írtuk
Sándor Ella: Tanulj, ha tanulnivalód van!
Alig pisil belé a szarvas a Nagyvízbe, nekem a gondolataim éjjel-nappal az iskola körül kezdenek forogni. Így van ez már, mióta az eszemet tudom, s annak biza ide s tova negyven éve.
