Magasra, merészen

Adrenalin, sikerélmény, jó társaság, elképesztő helyek, helyzetek és perspektívák – címszavakban ez a sziklamászás lényege. 

Nem tömegsport, de van akinek mindennél többet jelent. Merészek leszünk, magasra mászunk.

Alapszinten, könnyű útvonalon a sziklamászás bárki által kipróbálható. Toásó István alpinista határozottan állítja, hogy minden más sporthoz hasonlóan, a sziklamászást is bárki űzheti, amatőr szinten ugyanis nincsenek kötöttségek, egyszerűen csak el kell indulni. Viccesen jegyzi meg: akár most is indulhatunk.

 

Ki másszon a falra?

A mindenkitől indulunk el, de fokozatosan kiderül, hogy több tényező ideális együttállása kell ahhoz, hogy valaki igazán élvezhesse a magasság és a sikerélmény izgalmát. A hozzáférhetőség és alkalmasság kérdésében mindenképpen el kell hogy különítsük a sportmászást és a hobbimászást. Míg előbbihez már-már emberfeletti állóképesség és mozgáskoordináció szükséges, addig az utóbbi esetében szinte elég az, ha hiszünk önmagunkban. Versenyszerű sportként űzni a 17 és 25 év közötti időszak a legalkalmasabb. Hobbisportként viszont bármeddig, és bármikor elkezdhető. Kata találkozott már ovisokkal is, akik rendkívül ügyesen hódították meg a falakat.

 

A kezdetek

A sziklamászás abban is eltér az úgynevezett átlagos sportolási lehetőségektől, hogy egyedül nem ajánlott elkezdeni. Toásó István szerint mindenképpen egy tapasztalt mászó segítségét kell kérni a nagy kaland előtt. Ezek a szakemberek általában ismerik azokat a terepeket, amelyek megfelelőek a kezdő mászóknak. Az akarat pedig mindennél fontosabb összetevő. Az alapokat mindketten a Székelyudvarhely melletti Budváron sajátították el. Kata Kolozsvárra kerülve egyre komolyabban kezdett foglalkozni a mászással. Így a kezdeti 5-ös nehézségű (ez könnyű útvonalnak számít) falaktól mára eljutott a nehezebbekig. Ehhez a fejlődéshez a Túri-hasadék, a Tordai-hasadék, Léta, Sonkolyos, Torockó, a Fehér megyei Kisampoly kiváló terepei járultak hozzá.

 

A sportág fejlődése

Az elmúlt 25 év alatt hatalmas változások tapasztalhatóak a sziklamászásban is. Toásó István szerint a ’90-es évek elején tanított mászótechnika napjainkban szinte teljesen elavult, hiszen jelentősen megváltozott a segédeszközök tára. A sziklamászás is, más sportágakhoz hasonlóan, be kell járjon bizonyos fejlődési szakaszokat.
A sziklamászás Székelyföldön még nem tekinthető tömegsportnak. Kata, aki Kolozsváron és környékén mászott eddig a legtöbbet, úgy látja, a kincses városban található mászótermekben is inkább az idősebb, 25 év fölötti sportolók hódítják a falakat. Istvánnal egyöntetűen megegyeznek abban, hogy egyelőre csak egy szűk réteg választja felénk ezt a sportot. István még hozzáteszi, hogy ez még nem egy „csajozós” sport.

 

Hogyan kezelhető a félelem?

A kezdők közül sokakat a félelem tart vissza a mászós kalandtól. Elsősorban azt kell tisztázni, hogy mi a félelem tárgya. A leggyakrabban a kötél elszakadásától, a biztosítás kiszakadásától félnek, de gyakori, hogy attól tartanak a kezdő mászók, hogy a szikla tövében biztosító társ nem fogja tudni őket megtartani. Ezek szinte teljes bizonyossággal kizárhatóak: a mostani kötelek, karabinerek és köztesek nagyon jó minőségűek, normális esetben maximálisan megbízhatóak. Természetesen léteznek extrém esetek, amikor elszakad a kötél – például a nem megfelelő terhelés miatt –, de erre Kata négyéves tapasztalat után csak annyit mond: „Ilyenről eddig csak hallottam, még sosem láttam.” A külső tényezők mellett jellemző még a magasságtól való félelem is.

Felszerelés

Amennyiben hosszú távra tervezünk, akkor Kata szerint a minimális felszerelést egy jó mászócipő és egy méretben megfelelő beülő jelenti. Nem árt, ha jól nyúló, laza ruházatban vágunk neki a kalandnak, a farmeranyagot teljesen kerülni kell, mert nem eléggé rugalmas. Ideális öltözet lehet egy futónadrág és egy jól szellőző póló. Ha megtetszik a sziklamászás és komolyabban szeretnénk vele foglalkozni, akkor ajánlott a magnéziás zsák, egy karabiner és egy biztosító eszköz beszerzése is.

 

Ajánlott kiegészítő sportok

A normál testalkat, illetve a jó állóképesség számít a két alapfeltételnek. Emellett nem árt, ha az állóképesség javítása érdekében rendszeres szaladással is kiegészül az edzésprogram. Az úszás és a biciklizés is megfelelő alapozást biztosít. Főként télen javasolt teremben gyakorolni, hiszen így elkerülhető, hogy tavasszal, a szezon indulásakor számos alapmozdulatot újra be kelljen gyakorolni. A mászófali edzés elsősorban az áthajlásokon való mászás technikájának csiszolását segíti. A mászótechnika fejlődéséhez Kata legalább heti két, három edzést tart szükségesnek. Ez az edzésszám a téli hónapokra is érvényes.

Erdélyi útvonalak

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen mind a keleti, mind pedig a nyugati részen kiváló terepek állnak rendelkezésünkre. Istvánnak ugyan nincs kimondottan kedvenc útvonala, a Vargyas-szoros azonban különleges számára: itt mászott eddig a legtöbbet.