Az általános vérvizsgálat szűrő jellegű, mondja Lorenzovici Anna háziorvos, és általában minden szervrendszert érint. Az orvosok maximálisan 15 analízist írhatnak fel egyszerre, mivel legtöbb ennyit támogat a biztosítópénztár. Ha megfizetjük, bármennyit lehet kérni. Van ugyanakkor olyan analízis, amelyet a háziorvos nem, csak valamilyen szakorvos írhat elő a páciensnek. A vérvizsgálat amúgy nemcsak „ellenőrzésre” jó, segíthet betegségek felderítésében, főként, hogy vérünkben gyakran korábban jelennek meg a problémák jelei, mint ahogy a tüneteket észlelnénk.
Az általános vérvizsgálat során hematológiai, illetve biokémiai vizsgálatokat végeznek. Az előbbi a vérképző rendszert, míg utóbbi a különböző szervek működését vizsgálja.
Általános vérkép (hemoleukogram)
Megtudható ebből a vörösvértestek száma (hematii, RBC): ha magas, az veleszületett szívbetegségre, kiszáradásra, obstruktív tüdőbetegségre vagy csontvelőtúltengésre utalhat. Ha alacsony, akkor vérszegénységet, vérzést, vesebetegséget, (például sugárzás vagy daganat következtében létrejött) csontvelői elégtelenséget, hiányos táplálkozást jelezhet. Az alacsony szint utalhat még a hiányos vas-, folsav-, B12- és B6-vitamin-bevitelre is.
A hemoglobin (HGB) és hematocrit (HTC) alapján az derül ki, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Ha az érték alacsonyabb, mint a megengedett, akkor beszélhetünk vérszegénységről.
A fehérvérsejt (leukocita, WBC) száma, eloszlása: kiderül, van-e valamilyen fertőzés a szervezetben, de az is, hogy az vírusos vagy bakteriális. Fertőzésben vagy leukémiában például nő a leukocitaszám. Vannak viszont olyan fertőzések is, ahol akár csökkenhet a számuk.
A trombocita vagy vérlemezkeszám (PLT): a véralvadás mértékét mutatja, ha csökken, nem alvad a vér kellőképpen, ha nő, akkor túlságosan alvadékony.
Ugyancsak az általános vérképben jelenik meg az eozinofilek elem: száma arra utalhat, hogy van-e valami parazitás vagy allergiás betegség a háttérben. Ilyen esetben számuk megemelkedik. A neutrofilek (neu), bazofilek (ba), limfociták (lim), monociták (mo) számából ugyancsak arra lehet következtetni, hogy vírusos vagy bakteriális a fertőzés a szervezetben. Ritka esetben a leukémia kérdését is felveti.
Biokémiai vizsgálatok
A májfunkcióra utaló transzaminázokat figyelik, a GOT, GPT, GGT enzimek értékét. Ha a máj vagy az izomsejtek károsodtak, akkor ezen enzimek mennyisége jelentősen megemelkedik a vérben.
A vese működésére utal a kreatinin és az urea (karbamid) szintje. A kreatinin vérszintjének csökkenése az izmok tömegének csökkenésekor figyelhető meg. De például terhesség alatt, előrehaladott májbetegség vagy izombetegség fennállásakor is csökkenhet a kreatininszint. Ha túl sok a kreatinin a vérben, az általában veseproblémára utal.
Az ureát vagy karbamidot a májsejtek képezik, ezért májbetegségek esetén a vérszint csökkenését tapasztalhatjuk. Szintén csökkent az urea koncentrációja hosszú éhezés, fogyás, alultápláltság, fehérjebevitel hiánya vagy jelentős felszívódási zavar esetén.
Minden évben joga van bárkinek, akinek van egészségügyi biztosítása, hogy egy teljes körű laborvizsgálatot vegyen igénybe térítésmentesen. Ez általános (15 értékre vonatkozó) vérvizsgálatot tesz lehetővé – háziorvosi beutalóval –, a laborba azonban időpontot kell kérni.
Az általános vérvizsgálat során a vérzsírokat is figyelik. Nézik az összkoleszterinszintet (colesterin total – col tot), de ezt lebontva az LDL-koleszterint (ún. rossz vérzsírt), a HDL-koleszterint (jó/védő vérzsír), valamint a trigliceridszintet (Tg – neutrális zsírok) is. Az összkoleszterin esetében érdemes tudni azt, hogy ha túl nagy a koleszterinkínálat a szervezetben, és a sejtek nem tudják azt mind felhasználni, a felesleges koleszterin a perifériás vérbe kerül, és az erek falában rakódik le. Ennek következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kialakulásának a kockázata.
Nem marad ki általában a vas (sideremie), a kalcium (calciu), magnézium (magneziu) szintjének vizsgálata sem. Ezek alacsony értéke hiánytünetekről árulkodik. A vércukorszint (glicemie) mérésével a cukorbetegség gyanúját zárják ki.
Az alkalikus foszfatáz (fosfataza alcalina FA) egy olyan enzim, amely a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt. Ha értéke jelentősen alacsonyabb, számításba lehet venni vérszegénységet, pajzsmirigy-alulműködést, éhezést, alultápláltságot. A magasabb érték azt jelenti, hogy a csont vagy a máj károsodott.
A vérsüllyedés (VSH) a vörösvértestek egy óra alatt történő leülepedésének vizsgálata. Nem egyetlen betegség vagy rendellenesség kimutatására szolgáló vizsgálat, de legáltalánosabban a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatot mutatja. Ha az érték magas, az gyulladást jelöl.
A C-reaktív protein (PCR) szintén gyulladásban, bakteriális fertőzésekben mutat magas értéket.
Vizeletvizsgálat: magas fehérje (protein-pro), amely veseérintettséget, leukocitaszám (leu), amely vizeletfertőzést, a magas nitritérték (nit) pedig szintén vizeletfertőzést mutat. Itt az üledéket (sediment – sed) is figyelik.
Urokultúra, azaz vizelettenyésztés: a vizelet baktériumtartalmát vizsgálják antibiogrammal, amely meghatározza, milyen antibiotikumra érzékeny, mire rezisztens a talált baktérium.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
