Vannak dolgok, úgy érezzük, amikre érdemes ráerősíteni, azért is, hogy nagyobb figyelmet kapjanak. Úgy döntöttünk, idén igent mondunk azokra a dolgokra, melyeket itt ma, Erdélyben, erdélyi magyarként fontosnak tartunk, mint amilyen többek közt a szakértelem, a minőség, az örökség, a közösség, a szerelem, az új generáció. Ha eddig a nemek kimondását tanultuk, ma újra akarjuk tanulni az igent is. Havi mellékleteinkben ezeket járjuk körül, januárban a szakértelemre mondunk igent, mert talán most épp erre van legnagyobb szükségünk. Miért gondoljuk ezt? Nézd meg a videónkat!
Minden kis győzelmére és eredményére büszke, amelyek a mai önmagához vezettek, vallja Jobbágy Júlia, a Kolozsvár Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze, közösségépítője, a Proust-féle kérdéssorra válaszolva.
Családi életünk fenekestül felfordulni látszik. Minden rendben van, minden rendben van – mantrázom –, hisz mindezek a változások a mi vállalásaink. Alapjaink szilárdak. Mégis kétségbeesett, indulatait uralni képtelen gyermekké degradálódom.
Arról, hogy milyen közegbe születünk, nem sokat tehetünk, arról azonban igen, hogy milyen (szellemi) környezetet teremtünk mi a ránk bízottaknak. Egész életpályájukat meghatározhatja az, hogy – általunk – kikkel érintkeznek, milyen hatásokkal találkoznak.
Egy kilencvennégy éves hősnő, humor, akció és szívszorító őszinteség: a Thelma nemcsak film az öregségről, hanem megható tisztelgés időseink mindennapi bátorsága előtt.
Egy házsor, kis kerti kapukon átjárható rokonlátogatási lehetőségekkel – ebben a megtartó falusi környezetben nőtt fel Köllő Miklós gyergyócsomafalvi műépítész, így, amikor családot alapított, számára is egyértelmű volt, hogy hazaköltözzön.
