– Hogyan vált belőled pszichológus?
– Tizenhét éves koromban anyukám elé álltam és kijelentettem, hogy pszichológus leszek. Annyira erős volt bennem az elhatározás már akkor, hogy azóta sem tántorított el semmi. Édesanyám számtalan jótanácsa közül egy erőteljesen megmaradt bennem, mégpedig az, hogy olyan munkát válasszak, amit szeretettel tudok végezni. Mivel fiatalkoromtól kezdve az emberekkel való kommunikáció, illetve a saját érzéseim kifejezése szerves részét képezte az életemnek, ezért a pszichológia, mint hivatás választása egyértelmű volt számomra. Hozzátenném, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a saját traumáim, problémáim megoldása miatt váltam pszichológussá.
Az egyetemi évek alatt azonban hamar rájöttem, hogy mivel magyarul tanultam a szakmát, nem sok esélyem van gyakorló terapeutává válni, és azt mindenképp szerettem volna elkerülni, hogy „bólogató” pszichológus legyek. Mindenképp szerettem volna a tettek mezejére lépni, és kézzelfogható eredményeket felmutatni. Tanulmányaimat így folyamatosan kiegészítettem, számtalan tanfolyamot elvégeztem országon belül és kívül egyaránt, hogy terapeuta válljon belőlem. Ennek köszönhetően 2010 óta lehetőségem van aktívan dolgozni magánpraxisban.
– A pszichológián belül milyen területekkel foglalkozol?
– Számos klinikai és nem klinikai problémával találkoztam az évek során. Kezeltem pánik- és személyiségzavarban, depresszióban, kiégésben szenvedő pácienseket, és közel állt hozzám a prevenció, az edukáció is. Rendszeresen tartottam iskolákban szexuális nevelés órákat is, mert hiszem, hogy fiatalkorban kell elkezdeni a problémák megelőzését. A párterápiához is egyenes út vezetett, hiszen egyrészt ez a mai napig is egy hiánycikk, másrészt saját bőrömön is tapasztaltam, hogy szükség lenne a fejlődésre. A harmincas éveim elején én magam is bukdácsoltam a párkapcsolat területén. Ugyanakkor számos esetem azt bizonyította, hogy a depresszió mögött sokszor a szerelmi csalódás húzódik meg.
A párkapcsolatokhoz pedig egyértelműen szorosan kapcsolódik a szexualitás, így a kezelések során a hálószobát, mint olyant, semmiképpen sem szerettem volna kihagyni. A kutatások azt bizonyítják, hogy, ha rendben van minden a hálószobában, akkor az csak a kapcsolat 20 százalékát teszi ki. Viszont, ha nem működik valami a hálószobában, akkor a párkapcsolati problémák 80% százaléka onnan eredeztethető.
Az élet úgy hozta, hogy a hosszas kolozsvári életem után Nagyváradon telepedtem le a családodmmal, viszont ez nem akadályoz meg abban, hogy akár online segíthessem a hozzám forduló párokat, klienseket.
– Melyek azok a mintázatszerű, visszatérő problémák, amelyekkel kapcsolatban felkeresnek?
– A szorongás, a szingliség és párkeresés, valamint a gyermekkori traumák.
A szorongás egy erdélyi népbetegség. Szinte alapértelmezettnek számít az, hogy valaki állandóan kattog valamin, és egész nap nyugtalan. Nagyon sokan még csak tudatában sincsenek ennek az állapotnak, jobban mondva nem ismerik fel, hogy ez mennyire tarthatatlan állapot. A szorongás egy érzelmi zavar, amely az élet minden területére rányomja a bélyegét. Ha valaki állandóan ideges, akkor ingerültségében többet veszekszik a hozzá közelálló emberekkel, nincs kedve a hálószobához, és a sort folytathatnánk. A tapasztalataim azt mutatják, hogy ennek az állapotnak a gyökere sok esetben a tökéletességre való törekvésben rejlik. A szorongó ember a tíz feladatból tizenegyet szeretne teljesíteni, ami, mondanom sem kell, lehetetlen elvárás saját magunkkal szemben. Érdekes felismerés volt a párterápiák alkalmával a férfi pácienseimtől kapott válasz. Arra a kérdésre, hogy mire vágynak legjobban a kapcsolatukban, az volt a válaszuk, hogy a feleségük mosolyogva várja haza őket. Természetesen ez egy összetett kérdés, és nyilván tisztán látom a különböző kapcsolatokban az egyenlőtlenségeket. Senki sem várhatja el egy nőtől, hogy mosolyogva várja haza a kedves férjét, ha a háztartás, gyereknevelés és munka terhei mind az ő vállát nyomják. Ezért is érdemes párterápiára bejelentkezni, hogy megvizsgáljuk ezeket az egyenlőtlenségeket. A szorongással kapcsolatos könyvajánlásom Aaron T. Beck Szorongás és aggodalom című munkafüzete.
Nem mondok újat azzal, hogy manapság a rövidtávú, periódikus kapcsolatok divatját éljük. Ugyanakkor még a mai napig jellemző, hogy a fiatalok hamar beleesnek a házasságba. Sajnos mivel nem igazán kapunk edukációt a párkeresés szempontjából, ezért számos, ezzel kapcsolatos készségünk sem alakul ki. Érdemes lehet akár szakemberhez fordulni a problémáinkkal, akár szakkönyveket olvasni bizonyos témák kapcsán. Szeretettel ajánlom Dr. John Graytől a Mars és Vénusz párkeresőben című könyvet elolvasásra. Hozzá kell tennem, hogy szerencsére néhány éve elindult már egyfajta szemléletváltás, hiszen egyre több pár keres fel még az ismerkedésük, házasságuk első éveiben, hogy megelőzzék az esetleges párkapcsolati problémákat.
A harmadik leggyakoribb ok, ami miatt felkeresnek a pácienseim, hogy gyermekkori traumáikat orvosolják. Sokan kész diagnózissal érkeznek, ami nem minden esetben a legjobb, hiszen manapság már sokan dobálóznak olyan kifejezésekkel, hogy „nárcisztikus vagy bipoláris a párom”. A kötődési problémák zöme gyerekkorban keresendő, ezért a terápia során igyekszünk lehántani minden réteget, hogy elérkezzünk a végső eredményhez, ami az önbecsülés növelése, a szégyenérzet csökkenése, egy tisztább kép kialakítása önmagukról. Akit érdekel a téma, olvassa el a Fedezd fel újra az életed című művet.
– Aktuális téma: nyaralás után sokan beadják a válókeresetet. Mi ennek az oka?
– A nyaralás tökéletes alkalom arra, hogy végre ne söpörjük szőnyeg alá a problémákat. A Covid ideje alatt a bezártság is hasonlóan működött: az erős kapcsolatok megmaradtak, a gyenge lábakon állók pedig elválással végződtek. Már eltelt annyi év, hogy megfeledkezzünk erről az időszakról. A hétköznapi rohanás, a folyamatos feladatok menedzselése odáig vezetnek, hogy a párok már sok esetben csak lakótársi viszonyban vannak egymással. Sokaknak nem volt egy jó szavuk egymáshoz karácsony óta, de a nagy nyaralás már le van foglalva. Ilyen módon a nyaralás vagy jól sikerül vagy nem, 50-50 százalék. Ha haza tudjuk hozni a tanulságokat, akkor megmenthető a kapcsolatunk. A nyaraláson nincsenek kifogások. Ha kifogások nélkül szembe tudunk nézni a problémákkal, akkor van remény.
Párterápiás üléseink alkalmával gyakran felteszem a kérdést, hogy itt és most örülsz a házasságodnak? Öregségetekre min fogtok nosztalgiázni, hogy mindketten reggeltől esig rohantatok, dolgoztatok? Arra is van példa, hogy mindenki meg kell írja a saját hallotti beszédét. Érdekes tapasztalat, amikor búcsúztatót kell írnod magadnak, és szembesülsz azzal, hogy nincs mit írnod a sok munkán, a pénzkeresésen kívül. Tegyük fel a kérdést, hogy mivel csapjuk be magunkat?
