Nem filmkritikusként írom az alábbi sorokat, hanem mint színházi rendező, ebben az esetben mint egy mindennapi néző. Tehát vállaltan, az elkövetkező mondatokkal inkább egy színházi szempontból megközelített életérzést szeretnék tetten érni, ami talán Paolo barátunk univerzumának egyféle ovációja lesz.
Nem véletlenül választottam címként egy elég erős mondatot, ami Lenny Bellardótól (Jude Law, fotón), az ifjú pápától származik.
Elég meghökkentő, enyhén forradalmi gondolat, egy pápától főleg. Nem?
A tíz részből álló sorozat tele van ehhez hasonló mondatokkal, párbeszédekkel. A sorozat egyik elkerülhetetlen következményeként a nézők szembetalálják magukat azzal a kérdéssel, hogy valójában mit jelent számukra a hit. Mit jelent hinni? Kinek mit jelent Isten? Mi az, és hol van? Talán „abban van, amit szeretünk”, hangzik el ugyancsak Jude Law szájából. Paolo Sorrentino egy kerek világot tár elénk, amelyben az ember viszonyát vizsgálja a világgal, egy olyan világéval, amelyben nincs helye, csak a jónak vagy csak a rossznak. Minden szereplő szerethető, undorító és komplex, de legfőképpen sebezhető. A néhol poétikusságba, máshol nyerseségbe burkolt sebezhetőség pedig olyan megközelítést kap, amelytől a sorozat nem hagyhat hidegen senkit.
A sorozat két nagy témáról beszél: az elvesztett Paradicsomról és a jelen elleni lázadásról.
E két témát pedig ilyen sűrűn, ennyire átláthatóan, tisztán, mégis titokzatosan és felkavaróan gyönyörűen csak egy olyan zseni tud alkotni, mint Paolo Sorrentino és csapata. Nem is beszélve az utolsó részlet tökéletességéig megformált karakterekről, a másik dimenzióba emelkedő képekről, amelyeket mind egy jelenből megszólaló, ragyogó forgatókönyv fűz össze.
Haladni az ismerttől az ismeretlen felé, elkövetni mindent az ismeretlen eléréséhez és találkozni vele, azt hiszem, ez maga az élet. Az ifjú pápa pedig egy szelete ennek a durva, mocskos, csodálatos, kínos, megalázott, szerelmes, büszke és nehéz haladásnak, amibe a rendező belecsempész pont annyi reményt és álmot, ami mentő tud lenni. Sokszor pont ez hiányzik a mindennapjainkból, azokból a napokból, amelyeknek nagy részét a meggyőződés őrli fel a visszaemlékezés helyett. Azt a visszaemlékezést, amely valamikor a szeretetből fakadt.
Tessék megnézni a sorozatot! Szegényebb lennék, ha nem találkoztam volna vele.
Megalkotta és rendezte: Paolo Sorrentino. Főbb szerepekben: Jude Law, Diane Keaton, Silvio Orlando, Javier Cámara, Cécile de France.
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. áprilisi lapszámában jelent meg.
