Illemkalandok Dekoltázstilalom

Rendnek kell lenni, rendezettnek kell lenni. A munkahelyen is. De mi köze a fogyasztóvédelemnek a dekoltázshoz?

Ez a rovat tulajdonképpen a Nőileg magazinban közölt hatfelvonásos illemtanleckém folytatása – igyekszik szakszerűen és az előírásokhoz igazodó illem-, etikett- és protokolltémákra koncentrálni, olykor némi humorral és iróniával fűszerezve.

Térjünk is rá a lényegre! Nemrég volt téma: betiltotta a dekoltázst a fogyasztóvédelem elnöke. Úristen! Szívek törtek össze. Oda a napi izgalom a közigazgatásban. Én pedig azon gondolkodom, hogyan jutottunk el oda, hogy fogyasztóvédelmileg be kell tiltani a dekoltázst. A sztorihoz hozzátartozik, hogy az előírás nemcsak a dekoltázst szabályozza, hanem egy rakás más öltözködési szabályt is állít az ellenőrzésbe induló felügyelők célkeresztjébe.

Vegyük szerre! A közhivatalnoki öltözködést (de nemcsak azt, úgy általában az öltözködési etikettet) évtizedek óta szabályozza a protokoll. Hogy hogyan válogatjuk össze ruházatunkat, minket reprezentál, megmutatja jellemünket, mintegy helyettünk beszél. Amikor kilépünk a nyilvános térbe, megjelenésünk és gesztusaink beszélnek arról, hogy milyen emberek vagyunk. Ruházatunkkal (is) „bemutatkozunk”.

Ha adunk magunkra, és ekképpen jelenünk meg munkahelyünkön, azt sugározzuk: becsülöm önmagam és a munkámat, tisztelettel vagyok a munkáltatóm iránt.

Ma már egy valamirevaló munkahelyen, legyen az a magán- vagy a közszférában, belső rendszabály írja elő a munkahelyi viseletet. A protokoll is ezt kívánja meg, egy ilyen szabályozás előkészítése pedig segít abban, hogy tudjuk, mit várnak el tőlünk. Ennek a legkönnyebb útja az egyenruha vagy valamilyen egyenruházat, de valljuk be, a modern korban ezt már elég hajmeresztőnek tartjuk.

A szerző

Nézzük, mi áll pontosan a fogyasztóvédelmi rendeletben! A férfiaknak hosszú ujjú, egyszerű, fehér, kék, bézs vagy fekete inget kell viselniük, egyenes nadrággal, vágások, cipzárak, nyomatok nélkül. A lábbeli egyszerű cipő lehet, a sportstílus és a szandál nem tartozik ide. Az őszi/téli ruházat klasszikus, nem tartalmazhat extravagáns kiegészítőket. A jegygyűrűn kívül tilos kiegészítők, ékszerek viselése. Az arcnak és hajnak gondozottnak kell lennie. Ez eddig hű mása egy protokollszakkönyv előírásainak.

Lássuk nőtársaimat! A hölgyek vágások és cipzár nélküli, nyomatoktól mentes, klasszikus ruhát vagy kétrészes öltönyt hordhatnak, szoknyával vagy nadrággal (a szoknyahossz közvetlenül a térd felett), inggel, dekoltázs nélküli blúzzal. Tiltott a szűk ruhák viselete, a bizsuk használata. Tilos figyelemfelkeltő ékszereket viselni. Tilos a hivalkodó smink, az arcnak és a hajviseletnek gondozottnak kell lennie. Ez szintén ősrégi hivatali öltözködési szabály.

És itt adódik a kérdés: ha a protokoll-„nagykönyv” szabályozza a hivatali öltözködést, miért gondolta úgy a fogyasztóvédelem, hogy neki külön kell foglalkoznia a kérdéssel? Hiszem, hogy az emberek többsége odafigyel arra, mit vesz fel. Nem kell stylistnak, dizájnernek, mérnöknek, illemcsősznek lenni ahhoz, hogy az ember tudja, mit illik és mit nem illik viselni közszereplőként, közalkalmazottként, hivatalnokként. Így ez a szabályozás csak arra volt jó, hogy az éves jelentésben legyen egy újabb bejegyzés...

Kiemelt kép: Shutterstock