Nagyon sok kislány tölti gyerekkorát babák öltöztetésével, ruhák rajzolásával, kevesen jutnak el azonban a kifutók, profi fotózások és divatlapok világáig. Bakó Emese marosvásárhelyi divattervezőnek ez sikerült, és pályája még csak most kezdődik. Nemrégiben az Elle divatmagazin is felfigyelt rá. 44 ország fiatal tehetségeinek biztosítottak bemutatkozási lehetőséget egy online platformon, Romániát pedig Emese képviselhette. Azóta egyre többen kíváncsiak rá.
Amióta csak visszaemlékszik, szívesen rajzolt ruhákat, és minden játékának volt gardróbja. „Volt egy mackóm, aminek annyi ruhája volt, hogy valahányszor utaztunk valahová, nemcsak nekem volt bőröndöm, hanem neki is” – meséli nevetve. Később áttért a Barbie babákra, amelyeknek már ő maga is készített ruhákat. A divat iránti érdeklődése saját stílusában is korán megmutatkozott, mindig szeretett kissé furcsábban, kirívóbban öltözködni. Ma már nem érdekli, ha megbámulják az utcán. „Minden az attitűdről szól. Ha jól érzed magad abban, amit felveszel, az látszik. Mindig lesznek, akik beszólnak, pedig nem kellene, hiszen az öltözködés segíti az önkifejezést, a személyiség kibontakozását” – teszi hozzá.
Bakó Emese az egyetem alatt fél évet Vilniusban tanult, a mesteri idején pedig előbb a londoni Giles divatháznál, majd Stockholmban a H&M-nél gyakornokoskodott.
Emese számára a ruhák hangulata nagyon fontos. Szerinte egy dizájnerruha és egy tucatdarab között a különbséget az információ, a mögötte álló kutatás és inspirációgyűjtés jelenti. Tervezés közben arra igyekszik odafigyelni, hogy mit akar átadni egy-egy kollekcióval, milyen érzéseket akar kelteni, például hogyan tudja egy mesevilág hangulatát idézni az anyagok, a dizájn által.
Arra a kérdésre, hogy melyiket szereti jobban – hiszen már mindkettőt próbálta –, kifutóra vagy az üzletek polcaira tervezni, értetlenül pislog, a kettőt nem választja szét. „Ha kifutóra tervezel, nagyobb a kreatív szabadságod, de annak is megvan a szépsége, ha szembejön veled az utcán valaki egy általad kreált darabban” – magyarázza hozzátéve, hogy úgy tűnhet, a kifutókon felvonultatott ruhák nagyon távol állnak a hétköznapoktól, de bizonyos elemeiket a boltok is lemásolják, bár általában eltelik néhány szezon, míg ezek a nagyközönséghez is eljutnak. Szerinte mindkettő fontos része a szakmának.
Ő például nagyon szereti, ha kreativitásának szabad utat engedhet, a smink, a kellékek segítségével megvalósíthatja az elképzeléseit, de egy dizájner is abból él meg, ha a ruháit megveszik. „Sokszor a nagy divatházak is átalakítják a ruháikat, amikor az üzleteikbe kerülnek, hogy eladhatók legyenek. Kialakíthatok magamnak egy extravagáns brandet, de a saját boltomban valószínűleg nem azt fogják majd megtalálni. Olyan lesz a hangulata, a használt anyagok, de nem pont az lesz.”
A fiatal divattervezőnek már kis divatcégnél és nagy korporációnál is volt lehetősége kipróbálni magát. Elmondása szerint előbbinél sokkal kreatívabb, időigényesebb és minőségibb munka folyik, minden sokkal jobban átgondolt, minden szezonban új technikákat tanulnak és alkalmaznak.
Ő maga is szeretne majd egy saját céget, saját tervezésű ruhákkal, hiszen teljesen más, ha az ember magának dolgozik, de azt még nem döntötte el, hogy pontosan milyen formában, hiszen nem szeretne még egy lenni a sorban. Egyelőre úgy érzi, sokat kell még tanulnia, és ezt más, már jól működő cégektől lehet a legjobban.
Névjegy: Bakó Emese 1992-ben született Marosvásárhelyen. Az egyetemi alapképzést és mesterszakot a kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetemen végezte.
Fotó: DION DK
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. júliusi-augusztusi lapszámában jelent meg.
