A gyerekkori emlékek annyira elhalványultak, hogy amikor húsz év múlva újra visszatértem, úgy éreztem, mintha egy teljesen ismeretlen helyre csöppentem volna. Miközben újra felfedeztem a várost, rácsodálkoztam a „szemes” háztetőkre, amelyek évszázadok óta néma tanúi az ott zajló eseményeknek. Az is kimondottan tetszett, hogy a különféle üzletek, vendéglők cégtáblái szinte beleolvadnak a műemlék épületekbe, a városrendezési osztály ugyanis nem engedte elrontani az összképet.
Figyelő szemek /fotó: Farkas-Ráduly Sándor
Mondjuk, nem is vártam mást egy olyan településtől, amely 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, és a világ minden pontjáról hívogatta a turistákat. Ők csak a végeredményét látták az előző két-három évben zajlott felújítási munkálatoknak, amelyek elsősorban az óvárost és környékét, illetve a repteret érintették.
A kulturális fővárosi címet 2004. május 27-én ítélte oda az Európai Unió Nagyszebennek és Luxemburgnak, úgy, hogy előbbi még nem is tartozott az EU-hoz. Az akkori városvezetés „City of Culture – City of Cultures”, vagyis „A kultúra városa – A kultúrák városa” című pályázatával nyerte el az ítészek tetszését, majd ugyanerre a témakörre alapozta a 2007-es rendezvénysorozatot.
Bár azóta több mint tíz év telt el, Nagyszeben a mai napig vonzza a turistákat, akik általában a három egymás melletti térből álló óvárosban kezdik a barangolást. Az egyik közülük a macskaköves burkolattal, középkori árkádokkal, meghitt kávézókkal teletűzdelt Nagypiac tér, ahol vásárokat szerveztek a középkorban. Legfőbb nevezetessége az Erdély legrégebbi múzeumának otthont adó Brukenthal-palota; a barokk stílusú építményben egyebek mellett régi bútorokat, illetve szász, magyar és román népművészeti tárgyakat is megnézhet az érdeklődő.
Kispiac tér /fotó: Farkas-Ráduly Sándor
A Nagypiac teret egyébként a barokk stílusú katolikus templom választja el a Kispiac tértől, ahol egykor kereskedők és kézművesek laktak. Itt látható Nagyszeben legismertebb műemlékeinek egyike, a valamikori polgármesteri hivatal szomszédságában lévő Tanácstorony, amelynek ablakaiból festői kilátás nyílik a városra, illetve a Fogarasi-havasokra. Ugyancsak a Kispiac téren található a legendás hírű Hazugok hídja, amelyet Hazugságok hídjaként is emlegetnek. Azt rebesgetik, hogy amikor valaki hamisan esküszik Erdély első vasból öntött hídján, az összeomlik, sőt már a legkisebb hazugság elhangzásakor is nyikorogni, repedezni kezd.
Most pedig „átgyalogolunk” az evangélikus püspöki székesegyház által uralt Huet térre, ahol régen egy temetővel körülvett román kori bazilika, három kápolna és egy iskola állt.
Evangélikus székesegyház /fotó: Farkas-Ráduly Sándor
Értelemszerűen ezzel még nem ér véget a II. Géza magyar király által alapított Nagyszeben látnivalóinak sora: a Vár utcában még ma is nagy falfelület és néhány felújított bástya, illetve torony látható a valamikori, védelmi célokat szolgáló létesítményből.
Az ódon falak között és az impozáns tereken minden évben számos kulturális, sportos és divatos programot szerveznek: van opera-, film-, dzsessz-, illetve középkori és színházi fesztivál, de rali-, kerékpár- és motorsportversenyekre, valamint divathétre is várják az érdeklődőket.
November elején például a versenytánc rajongóit csalogatták a Transilvania sportcsarnokba, amely junior 2-es (14–15 évesek) standard, illetve szenior 1-es (35–45 évesek) tíztánc-világbajnokságnak is otthont adott. Nem sokkal ez után, a Nagypiac téren nyitották meg az évről évre egyre több árust és turistát vonzó nagyszebeni karácsonyi vásárt, amely 2019. január 3-ig látogatható.
Nem elég egyszer látni, belekóstolni /fotó: tcs/Focus Sibiu
És mi a helyzet a magyar vonatkozású programokkal? Szerencsére ezekből is akad jó pár, noha a 2011-es népszámlálási adatok szerint mindössze 2169 magát magyarnak valló személy él a városban. A HÍD – Szebeni Magyar Egyesület november 10–18. között tizenharmadszorra szervezte meg a közösségi élmények megélésére alapozó Ars Hungarica rendezvénysorozatot, koncertekkel, könyvbemutatókkal és kiállításokkal tarkítva.
Ugyancsak a HÍD az ötletgazdája a nyári Hungarikum Napoknak, amelynek programjában természetesen főzőverseny, kiállítás és kézművesvásár is szerepel. A 2010-ig visszanyúló rendezvénysorozat az eddiginél is fontosabb szerepet kap 2019-ben, ugyanis január elsejétől Szeben megye lesz Európa Gasztronómiai Régiója.
Látnivalókból, programokból tehát sosincs hiány Nagyszebenben, amelynek a környéke is megér egy-két hétvégét. Többek között érdemes ellátogatni Erdély egyik legrégebbi díszkertjébe, az Erlen parkba, illetve a mintegy 100 hektáron elterülő ASTRA népművészeti és falumúzeumba; csak egyetlen kapu választja el Románia legelső állatkertjétől. És még nem is említettem a környező települések szász erődtemplomait, amelyeknek minden egyes köve történelem.
Kiemelt kép: Sebastian Marcovici
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. decemberi lapszámában jelent meg.
