Egy lapszám, tíz év. A Nőileg idén indított melléklete 1900-tól 2020-ig mutatja be a régi Magyarország és Erdély történéseit. Februárban az 1910 és 1920 közti időszak kerül középpontba – a Kárpát-medence legmeghatározóbb történelmi eseménye ekkor a trianoni békeszerződés.
Szeretem, hogy női lapként nemcsak a körömlakkozás rejtelmeiről írunk (az is fontos!), hanem túllátunk a hagyományos értelemben vett női témákon. De mi is az a női téma? Ha egy országot szétszakítanak, és a részeit más államokhoz csatolják, ahol más az oktatás, a bölcsődei-óvodai ellátás, más az egészségügyi rendszer (szülészet, gyermekgyógyászat), másképp veszik komolyan (vagy nem) a női jogokat, akkor Trianon női téma vagy sem? Azt hiszem, a világon minden női téma, a történelem is, hiszen érinti az életünket, nagyon is. Ebben a lapszámban beszélünk is róla.
Fotó: Fortepan
Ugyanakkor ennek az évtizednek a hatalmas vívmánya a nők választójoga, Magyarországon ezt 1918-ban vezették be, és 1920-ban meg is szavazták az első magyar képviselőnőt, Slachta Margit személyében.
Volt, hogy ezt a jogot próbálták különböző kitételekkel korlátozni, például hogy legyen legalább két gyereke annak, aki voksolni akar.
De szerencsére ez a badar törvényjavaslat nem realizálódott. A gyerekek számát egyébként mindig csak a nőkön kérik számon, miközben a biológia mai állása szerint férfi is kell az utódok nemzéséhez. Jó szándék ide vagy oda, az amőbák tudnak osztódni, mi még nem. Februári számunkban a szüfrazsettekkel, vagyis a nők egyenjogúságáért, különösen a választójogukért küzdő hölgyekkel, a mozgalmuk történetével is foglalkozunk.
Apropó, választójog. Idén helyhatósági és parlamenti választások is lesznek Romániában. Élhetünk mi, nők a szavazati jogunkkal, és éljünk is, de vajon hány női jelöltet látunk majd az indulók között?
Hiszem, hogy kellenek a nők az erdélyi közéletbe, ugyanakkor elismerem, bátorság kell ahhoz, hogy valaki megmérettesse magát. A magazin szerkesztőségében hónapról hónapra sokat dolgozunk azon, hogy felkutassuk azokat az embereket, akiknek az életét, munkáját érdemes az olvasók elé tárni. Bízom benne, hogy a sok példaértékű nő bemutatásával a Nőileg is hozzájárul a bátorsággyűjtéshez!
Kiemelt kép: Shutterstock / Szüfrazsettek San Francisco-ban, 1915-ben
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2020. februári lapszámában jelent meg.
