Jaj, soha nincs. Ott állok a szekrény előtt, percek óta szomorúan pásztázom a ruhahalmokat, közben a gyerek rég ráncigálja a házi nadrágomat, hogy adjak neki almát, kekszet vagy gyurmát, s még mindig képtelen vagyok eldönteni, hogy mit vegyek fel ma reggel. Mert nincs egy rossz rongyom se.
Oké. Jobb ötlet híján farmer és fehér ing, az örökös kombó. Csakhogy a tizenkét farmerből, amivel rendelkezem, kettő alacsony derekú, s nemcsak hogy már nem divatos, de kényelmetlen is. Három farmer túlságosan szakadt (szakított) ahhoz, hogy ne fázzon benne a térdem ezen az esős napon. Két másik kantáros, az most nem. A többit meg nem is értem, hogy miért vettem meg. Az az egy, amit szívesen felvennék, mosásban van (tegnap is azt hordtam). Végül mégis kiválasztok egyet, ami csak kicsit szorít, s nem nagy rajta a szakadás. Oké, ezzel megvolnék. Fehér ing. Van belőle sok, mert örök darab.
Az örök kombó /forrás: H&M
Csakhogy az örök darab is egy idő után képes ódivatúvá válni, ilyen néhány azok közül is, ami a szekrényben lóg. Átsiklik rajtuk a tekintetem, mint minden egyes reggelen, legalább két-három éve. Végül a bő szabású selyeminget választom, mint mindig, mert jól áll és kényelmes. A cipőválasztás valamivel könnyebb, ha ma inkább nő vagyok, akkor stiletto, máskor a kopott teniszcipő. A szintén örök karika fülbevaló, és kész vagyok.
Ha magatokra ismertek a történetben, akkor nálatok is itt az idő átalakítani a szekrény tartalmát. Nem, nem új ruhákat venni. Azt csak később. Most inkább megszabadulni a már meglévőktől, hogy láthatóvá váljanak a hordhatók.
Mitől is kell megszabadulni?
Erre létezik egy alapszabály: attól, amit már egy éve nem vettünk fel. Ha azért, mert kihíztuk/kifogytuk, nincs mese: meg kell szabadulni tőle, el kell ajándékozni. Mire elérjük a kívánt testsúlyt, rég ósdivá válik a ruhadarab. Ha azért nem vesszük fel, mert már nem divatos, akkor főleg meg kell válni tőle. Ha azért, mert nem jellemez minket, oda kell adni olyannak, akit viszont igen. Ha azért, mert kicsit extrém, s valahogy soha nem mertük felvenni, akkor viszont ne dobjuk ki!
A stiletto (tűsarkú) remek választás ehhez a klasszikus viselethez /forrás: Reserved
Inkább keressünk hozzá valami nagyon egyszerű társítást, s egy olyan napon vagy estén, amikor elég vagánynak érezzük magunkat, vegyük fel! Az nem kérdés, hogy egy ruha feldobhatja a napunkat. Egy különleges darab meg annál inkább.
Szóval: kukába mindent, aminek nem jó a mérete, vagy kiment divatból, de tartsuk meg a különleges darabokat.
Legyünk kíméletlenek a válogatás során! Sokkal jobban és frissebben nézünk ki, ha mindössze két jó fazonú nadrágot és három divatos inget váltogatunk egy menő dzsekivel, mint ha mindennap mást veszünk fel, ám minden szerelésünk ásatag.
Tipp 1: Amit tényleg sajnálunk kidobni, annak kijelölhetünk egy részleget a szekrény aljában, ahol tárolhatjuk. Így nem zavarnak be a használatban levő ruhák mustrájában.
Tipp 2: Az nem baj, ha az öltözékünk tartalmaz időnként vintage, antik darabokat. Sőt! Ha minden ropogósan új, az unalmas is lehet. De vigyázni kell, hogy az összhatás az izgalmas paraméterein belül maradjon, s ne menjen át toprongyosba. (A licis banketten hordott kis fekete ruhától váljunk meg akkor is, ha még mindig beleférünk. És a kedvenc alacsony derekú farmerünket is tegyük le pihenni.)
És most már, ha megszabadultunk a fölöslegtől, vessük bele magunkat a vásárlásba! Mért is ne lenne az első befektetésünk szokatlanul vagány, menő és környezetbarát? A következő hónapban majd azokról a trendekről írok, amelyek egyre népszerűbbek nálunk is, hogy például olyan cégtől vásárolsz, amely ültet egy fát, ha tőle veszel sportcipőt, vagy újrahasznosított anyagokat használ az újak gyártásához. Na, ilyenek. Majd jelentkezem. Addig is eredményes nagytakarítást!
Kiemelt kép: Shutterstock /progressman
