Alig több mint két évvel ezelőtt kezdődött az a kaland, aminek a mai napig is részese vagyok. Kíváncsiság, felfedezés, szabadság – ezek a szavak jellemezték a 2013 nyarán útnak indult, izgalmakkal teli tapasztalatszerzést. Ez a város több mint amennyit sokan tudnak róla. Több mint ABBA, Nobel-díj, Nils Holgersson, IKEA, Volvo, Roxette. Ez a város Skandinávia fővárosa, és a világ egyik legszebb városa is.
Első alkalommal családi nyaralás alkalmával töltöttem egy hetet Svédország fővárosában és környékén, mely idő alatt magával ragadott a város szépsége, rendezettsége és híresen magas színvonalú oktatása. Ez a tény segített hozzá egy fontos döntés meghozatalához: a jövőm érdekében itt kezdeni el a mesterképzést.
{hirdetes}
Ami egy évvel korábban csak egy kósza ötlet volt a fejemben, gyökeresen megváltoztatta az életemet.
A sokak által csak hidegnek, esősnek és szelesnek ismert város több mint eső és köd, vannak itt gyönyörű tájak, erdők és tavak. Joggal nevezik Észak Velencéjének a maga 14 szigetével és az ezeket összekötő 53 híddal. Lépten-nyomon követ a természet, a városban található terebélyes parkokkal, a bennük rohangáló nyulakkal és őzekkel, vagy éppen a Balti-tenger vizén úszkáló vadkacsákkal és hattyúkkal.
A rendezettség és precizitás a város lételeme, ahol a Föld számos országából származó emberek harmóniában élnek egymás mellett. Ez meglátszik a tömegközlekedésben, az ügyintézésben és számos hétköznapi tevékenységben is. Jövendőbeli mérnökként igencsak vonzóan hatottak rám a felsoroltak, nem tapasztaltam hasonlót Európában.
Tanulmányaim mellett igyekeztem a lehető legjobban megismerni a környezetemet. Felfedeztem az óváros szűk sikátorait, belekóstoltam a gazdag múzeumválasztékba, kerékpároztam a város minden részén gondosan kialakított bicikliutakon, csobbantam a nyáron is csípős, ám kellemes Balti-tengerben, és átéltem, milyen az, amikor nem lesz sötét éjjel. Nem utolsó sorban megcsodáltam a márciusi égen cikázó északi fényt.
A város hemzseg a látnivalóktól, melyek közül kiemelném a világörökség részét is képező drottningholmi palotát, amely a királyi család magánrezidenciáját képezi, a Gamla Stan-on (Óváros) található Stockholmi-palotát, valamint a Nobel Múzeumot. A Djurgården- sziget vadasparkot jelent, amely számos neves múzeum otthona, ugyanúgy a Gröna Lund vidámparké és a Skansené, amely a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma. Ekkor még csak a város három szigetéről említettem meg pár nevezetességet!
A gyönyörű város valóban mesébe illő, az időjárás itt viszont nem mese: meglehetősen nyirkos, a téli napok nagyon sötétek, a helybéliek pedig „olyanok, mint azidőjárás”: hűvösek. Ennek ellenére Stockholmba jönni megéri, mert az ember elfelejti a hideget is, a hűvös embereket is, és átadja magát a szigeteknek, a káprázatnak, a városnak.
Fotók: Jakab Ádám
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. októberi lapszámában jelent meg.
