Az illatszer vásárlásakor talán a legfontosabb szempont, amelyre figyelnünk kell: az a parfüm, ami a barátnőnkön tetszik, a saját bőrünkön másként viselkedhet. Az illatszer hatását nemcsak a saját bőrkémiánk befolyásolja (amely egyébként időszakosan maga is változhat, például a hormonális változások következtében), hanem az időjárás, a levegő hőmérséklete és a páratartalom. Vásárlás előtt tehát előbb egy kis teszter-üvegcsét szerezzünk be az adott termékből, és azt „ízlelgessük” néhány napig, mielőtt egy nagyobb kiszerelésű parfüm mellett köteleznénk el magunkat.
Nyári és téli parfüm?
Igen, a szakemberek szerint az évszakhoz, sőt, a napszakhoz is illik igazítani a parfümöt: tipikusan a könnyedebb, citrusos illatokat nyárra, a nehéz, gourmet parfümöket pedig télire ajánlják. Ugyanígy
napközben diszkrét illatszert ajánlott viselni, este pedig jöhetnek az édes illatok.
Gyakran látni, hogy egy parfümház ugyanazon parfümjéből két-három verzió is létezik: az Eau de Toilette rendszerint a hétköznapra és nyárra ajánlott változat, az Eau de Parfum az esti, intenzívebb verzió, az Eau de Parfum Intense pedig az igazán ütős változat.
Eau de… és társai
Az illatszereket az illóolaj koncentrációjuk alapján több kategóriába is sorolják, s ez például az árukat is meghatározza. A legmagasabb koncentrátumú, tehát a legtöményebb az Extrait de parfum, amelynek átlagban 20–30 százalékát alkotják az értékes illóolajak. Ennek tartóssága legalább 8 óra. Az egyik legelterjedtebb verzió az Eau de Parfum (röviden EDP), amelyben mintegy 15–20 százalékot tesz ki az illatanyag és alkohollal hígítanak (ezért, ha érzékeny a bőrünk, a parfümöt csak a ruhára fújjuk). Ezek az illatszerek legkevesebb 4–6 órán át tartósak. A következő lépcső az Eau de Toilette-é (röviden EDT), amelynek 5–15 százalékát teszik ki illóolajok, így tartóssága csupán 2–3 óra. Illetve a „leghígabb” típus az Eau de Cologne (EDC) a maga 2–4 százalékos koncentrációjával.
Illatosztályok
Tipikusan hét kategóriába, osztályba sorolják a parfümöket: a virágos (a nők körében egyértelműen a legnépszerűbb), az orientális (a nehezebb, édes-fűszeres illatok csoportja), a citrusos (férfiak és nők körében is népszerű, könnyed illatok), a fás (amely hagyományosan a pasik osztályrésze volt, de manapság egyre több ilyen női illat is megjelenik), a ciprusos (a fa és a citrusok, gyümölcsök üdítő kombinációja), a gyümölcsös (amelyet legtöbbször valamilyen virágos illattal is kevernek), illetve a gourmand (minden olyan illat, ami „ehetőnek” tűnik). Tipikusan a nehezebb, édesebb parfümök – gourmandok, virágos, orientális – a tartósabbak. A legtöbb citrusos és ciprusos illatszert – még az igazán jókat is – napközben fel kell frissíteni.
És az örök, „Hová fújjuk a parfümöt?” kérdésre a válasz: bárhová, de főként olyan pontokra, ahol a bőrünk legvékonyabb (csukló belseje, térdhajlat, stb.).
Ellenben azt tudni kell, hogy a parfüm tartósabb, ha azt a ruhára fújjuk (ha érzékeny a bőrünk, akkor csak így használjuk az illatszert), de ilyenkor használat előtt győződjünk meg arról, hogy az illatszer nem hagy nyomot. Jó tudni: előfordulhat, hogy a saját parfümünk illatát olyannyira megszokjuk, hogy magunkon már nem is érezzük – az orrunk ugyan „immunissá válik”, ellenben az illat attól még ott van.
A parfümviselési etikett és szabályok mellett is azonban a legfontosabb szempont: a parfüm önbizalommal tölt el, a megjelenésünk szerves része. Ha megtaláltuk „az igazit”, s azzal jól érezzük magunkat, akkor magabiztosan viseljük, amikor csak akarjuk!
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Szemránckrém: ami kell, és amire nincs szükség
A legtöbb szemkörnyékápoló kence csak marketingfogás: ugyanaz, mint a sima hidratáló krém, kisebb kiszerelésben. Néhány kivétellel felesleges rá költeni. Hogy melyek a kivételek? (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)
