Kívülről mindannyiunknak ismerős, az E60-as főút mellé épült csucsai Boncza-kastélyt nem lehet nem észrevenni.
„A hegy lábánál a Körös vágtat s az egészet sziklabástya szegélyezi – épp csak az ágyúrések hiányoznak, hogy középkor legyen” – írta apósa, Boncza Miklós erőd formájú kastélyáról gúnyosan Ady Endre, még nem sejtve, hogy évekig lesz majd lakója a sziklára épült birtoknak. A költő jóval fiatalabb szerelmével és feleségével, az irodalomkönyvekből csak Csinszkaként ismert Boncza Bertával 1914-ben költözött be a csucsai kastély vendégházába, a Fehér-házba.
Ady és Csinszka
Az olcsó jegyhez tárlatvezető is dukál, aki meglepő módon nemcsak a kastélyt 1920-ban megvásároló Goga-házaspárról, hanem Adyról és a Boncza-birtokról is tartogat számunkra érdekes információkat.
Boncza Miklós feleségének építtette a csucsai kastélyt, majd annak korai halála után bezáratta és kislányával Budapestre költözött
– derül ki a kiállítási anyagból, mely Ady és Csinszka szerelme mellett a Boncza-birtoknak is emléket állít.
A belső szobában korabeli bútorzat fogad, az asztalon eredeti kiadású Ady-kötetek. A falon a csucsai fotók mellett pár kéziratnak is jutott hely, Adyénak és Csinszkáénak egyaránt, de
a költő néhány költeményét magyarul és románul is meghallgathatjuk a falra szerelt fejhallgatón.
A külső terem anyaga inkább Ady költészetének állomásait hangsúlyozza, a háborús éveknek állít emléket, melyeket Csucsán vészelt át. A szuvenírboltként funkcionáló tárlóban a kastélyt ábrázoló csecsebecsék között nem kis meglepetésünkre egy Ady összes is akad.
Octavian és Veturia Goga
A Fehér-házból kilépve egy másik szerelmi történetbe csöppenünk: az Octavian Goga Emlékmúzeumnak otthont adó kastély alig emlékeztet a Boncza Miklós által épített ingatlanra, megvásárlása után a neves román költő, volt miniszterelnök neobizánci stílusban építtette újra.
Ady és Goga évekig leveleztek, jó kapcsolatot ápoltak, így férje halála után Csinszka neki ajánlotta fel megvételre az időközben Romániához csatolt csucsai birtokot.
Bár Bukarestben és Sinaián is volt lakásuk, Gogáék előszeretettel laktak Csucsán, ez a kastély berendezéséből is kiderül. Sok értékes korabeli bútor és faliszőnyeg mellett külföldi nyaralások emlékei és neves festőbarátok képei díszítik a szobákat.
Octavian és Veturia Goga világpolgár életmódját mi sem mutatja jobban, minthogy a tálalóba a bajor és bécsi söröskancsók mellé angol porcelán került. Nagy szerelem volt, meséli idegenvezetőnk, bár mindkettőjük számára csak a második házasság, de már az előző alatt is leveleztek, teszi hozzá sejtelmesen.
Az ünnepelt operaénekes, Veturia Goga férje iránti szerelmét mi sem bizonyítja jobban, mint annak síremléke, melynek borításához saját kézzel ragasztgatta fel a mozaikdarabokat.
A mauzóleum ötletét egy 12. századi, az Athos-hegyről hozott ikon adta, és mielőtt a nagy feladatnak látott volna, az özvegy kisebb méretű munkákon csiszolgatta technikáját. Élete végéig a kastélyban élt, melyet – gyermekük nem lévén – halála előtt felajánlott az államnak azzal a kikötéssel, hogy Goga-múzeumot hoznak létre benne.
