„Én – mint a viseletek szerelmese – csak úgy leszek hiteles, ha ugyanannyira díszes, gyöngyhímzett, színes ékszereket és ruhákat tervezek, majd hordom ezeket, mint amilyenek régen voltak. Használom a régi alapanyagokat, de bátran át is alakítom őket” – mesél színpompás alkotásairól az Aurora FolkGlamour ruhák és ékszerek megálmodója.
Aurora húsz évig néptáncolt Győrben és Budapesten, talán ez a leginkább meghatározó stílusában, de több művészeti műfaj is visszaköszön alkotásaiból.
Klasszikus üvegfestést tanult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, foglalkozott képző- és iparművészettel, készített monumentális színházi díszleteket és kisebb maketteket is: a szarvasi Mini Magyarország és a Szejkefürdőn épülő Mini Erdély Park várai és kastélyai is az ő keze munkáját dicsérik. Erdélyben gyűjt viseleteket, hímzésmintákat, mesés történeteket és legendákat.
• Fotó: Erdély-Bálint Előd
Egy régi világ tudásdarabkáit szórja
„Minden évben járunk a feketetói vásárba, és egyszer találtam egy marék törött lázsiás darabot (régi ezüstpénz, de bőséget szimbolizáló ékszer is készült belőle – szerk. megj.), az eladó nem is tudta, mi van a tulajdonában, de én igen. Kerestem profi szakembert, aki kiegészítette a törött részeket a terveim szerint.
Miután ezeket hordtam, kezdett megjelenni az igény a nem autentikus lázsiások tervezésére és kivitelezésére. Így indult az ékszertervezés, s csak aztán jöttek a ruhák” – meséli a sokoldalú alkotó.
„Magyar balladák, legendák, népmesék, versek és operák világát dolgozom fel a Mesés Divatbemutató előadásain. Egy mesélő felolvassa az általam írt történeteket, néptáncosok, énekesek, színészek eltáncolják, előadják a jelenetet két-három percben. És persze minden szereplő az általam tervezett ruhákban, ékszerekben van” – magyarázza a rendhagyó divatbemutatóit Aurora.
• Fotó: Erdély-Bálint Előd
• Fotó: Erdély-Bálint Előd
• Fotó: Erdély-Bálint Előd
Mária- és Jézus-medálok, zarándok érmék, gobelinek és festett porcelánok – nehéz felsorolni Aurora alkotásait, és még inkább, hogy mi miből lesz újragondolva. Keze között a régi főkötőből öv lesz, a válldíszből nyakék, és az álmait a tapasztalt varró- és hímzőnő, valamint ötvösmester váltja valóra. Ruhakölteményeit láthattuk a Fölszállott a pávában, a Sziget Fesztivál színpadán és a Művészetek Palotájában, ugyanakkor több előadás jelmezeiként is szolgálnak.
Tervezett már hímzett férfi mellényt máréfalvi székelykapu-motívumokkal, mandzsettagombot magyar hímzésmintákkal –
nem véletlen, hogy háromszor is elnyerte a Hungarikum-díjat.
• Fotó: Erdély-Bálint Előd
Csodásak, de hova?
„Manapság az emberek nem adják meg az ünnepnapok, az események megfelelő módját. Mackónadrágban mennek a zeneakadémiára, régen meg cilinderben és kesztyűben mentek a vasárnapi korzóra is. Valahol a kettő között lenne egy jó világ. Nem tudjuk, meddig lesz holnap. Mire várjunk, milyen alkalomra?” – bátorítja színpompás ünneplő viselésére az ódzkodó lányokat, asszonyokat.