Életiskola másként

A partiumi származású Fülöp Szabolcs lelkész és felesége, Anna először csak a székelydályai hívek alaposabb megismeréséért kezdett állattartásba, mára azonban már életformájukká vált a gazdálkodás. A természethez közel, állatok társaságában cseperedik a házaspár öt gyermeke. Ezúttal az Ahol az életet tanulják a gyerekek című, szeptemberi magazinunk riportjára nagyítunk.

A partiumi származású Fülöp Szabolcs lelkész és felesége, Anna először csak a székelydályai hívek alaposabb megismeréséért kezdett állattartásba, mára azonban már életformájukká vált a gazdálkodás. A természethez közel, állatok társaságában cseperedik a házaspár öt gyermeke. Ezúttal az Ahol az életet tanulják a gyerekek című, szeptemberi magazinunk riportjára nagyítunk.

Munkatársunk, Magyari Tekla járt utána annak, miként élnek (másként) a Szatmárnémetiben született, Székelydályában szolgáló református lelkész, Fülöp Szabolcs és békéscsabai származású felesége, Anna, valamint gyermekeik. Fülöpék 2002-ben költöztek az aszfaltút által elérhető civilizációtól távol, és a gazdálkodás eleinte csak a hívek és a falusi lét megismerését célozta.

Apa és a fiúk/ Fotók: Egyed Ufó Zoltán

„Én Szatmárnémetiben nőttem föl, tömbházban. De fel kellett fognom, hogy ha érteni akarom ezeknek az embereknek a lelkét, akkor föl kell vállalnom egy részt az ő életükből is” – mesél a kezdetekről Szabolcs. Először csak egy tehenet, aztán egy csikót vásároltak, így gyarapodott szépen a gazdaság, és a gyerekek például hamarabb ültek lovon, minthogy járni tudtak volna. Ma közel két tucat bivaly és ló, mintegy hetven csirke, több kutya és macska gazdái. Fülöpék szerint csodálatos adottságok között lehet felnőni Székelyföldön. A tücsökciripelés meg a száradó széna illatában, az állatok közelségében, a növények ismeretével más minőségű a tanulás és szabadság egyaránt. Szerves kapcsolat van a gyermekek és az élővilág között, és a szülők szerint ez sokkal többet rak hozzá az ő személyiségükhöz, mint az iskolai tananyag. A gyerekek ugyanis otthon tanulnak, ezt a feladatot az édesanya látja el. Az elméleti tudás megszerzése mellett a gyerekek észrevétlenül tanulnak meg bivalyt fejni és sajtot készíteni, lovat tenyészteni és mesterien lovagolni, konyhakerti és takarmánynövényeket termelni, kenyeret sütni vagy éppen tyúkot feldolgozni.

Miközben Erdély-szerte hektárok ezrei maradnak műveletlen, és a gazdálkodók arra panaszkodnak, nem éri meg ezzel foglalkozni, a Fülöp család számára nem az a kérdés, hogy mi éri meg, hanem hogy mit szeretnek és mi az, amit nem.

A mindennapi élethez és műveltséghez nélkülözhetetlen elméleti tudást édesanyjuk oktatja nekik...

A Fülöp gyerekek szüleiktől keresztény nevelést, a történelem és az irodalom szeretetét, magyar népzenét és néptáncot, sok mozgást, nagy szabadságot, saját termelésű élelmiszereket, minőségi együtt töltött időt kapnak. Az élővilággal való szimbiózis mérhetetlen hozadéka, hogy ezek a gyermekek nyitottak, toleránsak, együttérzőek, nem beszélve arról, hogy a jó levegőn mozgással, játékkal töltött idő a legjobb hatással van testi és lelki fejlődésükre.

Lehet így is élni – bővebben a szeptemberi Nőilegben, keressék a lapárusoknál!

 Aktuális lapszámunkat most itt kérheti >>>