Kényelmes, szellős és közkedvelt nyári viselet a vietnámi lábujjas papucs, azaz a flipflop. Szakemberek szerint ritka egészségtelen lábbeli, de szakvélemény ide-oda, mi a rekkenő melegben szívesen slattyogunk benne, és nem csak a strandon, de az utcán is.
Kényelmes, szellős és közkedvelt nyári viselet a vietnámi lábujjas papucs, azaz a flipflop. Szakemberek szerint ritka egészségtelen lábbeli, de szakvélemény ide-oda, mi a rekkenő melegben szívesen slattyogunk benne, és nem csak a strandon, de az utcán is.
{hirdetes}
A világhálón bukkantunk rá egy pofonegyszerű, de remek praktikára, jelesen arra, hogy miként varázsolhatunk divatos, csinos sarut a komfortos, de elegánsnak semmiképp nem nevezhető lábbelinkből. Az egészhez nincs is másra szükségünk, mint egy, a papucs (és az éppen aktuális öltözetünk) színéhez illő, már megunt, ezért a cél érdekében feláldozható színes kendőre. Ha nincs a szekrényünkben ilyen darab, potom áron turkálhatunk egy megfelelőt. Mi is ezt tettük. Mutatjuk a végeredményt.
A „saru-hadművelethez” két, divatos mintájú, vékony, kb. 170-180 centiméter hosszú kendőt választottunk. Vékonyat, mert szép ugyan a vastag gyapjúkendő, de kinek kell kánikulában bokamelegítő?
A sálat hosszában és pontosan középen kettőbe vágjuk. A szélek beszegésével nem pepecseltünk, de az igényesebbek megtehetik.
Az egyik sáldarabot kettőbe hajtjuk, átbújtatjuk a papucs elején, és a képen látható módon, rábogozzuk. A csomót igazítsuk meg, ne legyen ormótlan. A pántokra csavarjuk fel az anyagot, lehetőleg egyenletesen fedje a felületet.
Jöhet a tekerős főpróba: bújtassuk lábunkat a papucsba, majd tekerjük bokánkra a sálat. Elég szorosan ahhoz, hogy ne csússzon le, de vigyázva, a vérkeringést ne akadályozza. A végeredmény: egy kényelmes, vagány saru. Egyedi lábbeli, amit, ha kedvünk tartja, bármikor újjávarázsolhatunk egy lenge, az öltözékünkhöz passzoló kendővel.