Megdöbbentő adattal rukkolt elő nemrég egy civil szervezet: naponta hatezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe Romániában. A 2016 nyarán megalakult, Élelmiszerbank nevet viselő civil szervezet tapasztalatai szerint Románia számára nagy kihívást jelent az élelmiszer-pazarlás. Gabriel Sescu, az Élelmiszerbank elnöke szerint a napi hatezer tonna élelmiszer eldobása különösen súlyos annak fényében, hogy Romániában 7 millió személy, vagyis a lakosság egyharmada a szegénységi küszöbön él, és a vidéki környezetben élő családok kétharmada képtelen biztosítani a napi szükséges élelmiszert, a vidéki gyerekek fele pedig nem jut elegendő élelemhez.
Intézményi törekvések
A nyugati mintára létrehozott romániai Élelmiszerbank több mint száz civil szervezettel dolgozik együtt, az idén 609 tonna élelmiszert gyűjtöttek össze, többnyire a nagy üzletláncoktól, amit 20 ezer rászorulóhoz juttattak el. Gabriel Sescu elmondta: vállalták, hogy összegyűjtik az eldobásra szánt élelmiszereket és ezeket eljuttatják a rászorulókhoz. Romániában eddig Bukarestben, Kolozsváron és Romanban már működik ilyen begyűjtő és elosztó központ, s jelenleg Brassóban terveznek nyitni egy negyediket. A szervezet célja az, hogy az ország valamennyi régiójában működjön egy-egy ilyen Élelmiszerbank.A civil szféra mellett ugyanakkor a politikum is foglalkozik a kérdéssel, a bukaresti parlament 2016-ban fogadott el egy, az élelmiszer-pazarlás csökkentését elősegíteni hivatott törvényt, megkönnyítve az élelmiszer-adományozást szociális intézmények részére.
Cseppekből a tenger
Azonban mindez édeskevés. Főként amiatt, hogy inkább a kereskedelmi egységek azok, akik felajánlják adományként a lejárófélben levő élelmiszereket a rászorulók, végső esetben akár az állatkertek számára, nekünk, az egyszerű fogyasztóknak nemigen van erre lehetőségünk.
Romániában évente 2,2 millió tonna élelmiszer vész kárba
Hova is futnánk egy fél kenyérrel, két almával vagy egy fél liter lejáróban levő tejjel? Jó esetben ennyivel, persze, mert e sorok szerzője is látott olyan családokat, akik ténylegesen túlvásárolnak, és nem két narancs, hanem egy ládányi, és nem két szelet párizsi, hanem több rúd felvágott landol a kukában.
A kisebb és nagyobb cseppekből pedig összeáll az a tengernyi élelmiszer, ami ott rothad el a szeméttelepen, és nem csak kárba vész, hanem még a környezetet is szennyezi – de erről a vetületről egy kicsit odébb.
Most térjünk vissza arra, hogy a statisztikák szerint Románia az Európai Unióban a kilencedik helyen áll a szemétbe kerülő élelmiszer-mennyiség szempontjából, ami azt jelenti, hogy évente 2,2 millió tonna élelem vész kárba. Bár ez a mennyiség elmarad néhány szélsőségesen pazarló országtól – mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország –, a romániai vásárlók kosarának mégis meghatározó részét teszi ki.
Világviszonylatban különben a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész az élelmiszerlánc valamely szakaszában.
A FUSIONS 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint pedig a keletkezett élelmiszerhulladékok legmeghatározóbb hányada, 53 százaléka a háztartásokban keletkezik, alig 19 százalék a feldolgozóiparban, 12 százalék a vendéglátás és közétkeztetés szektorban, 11 százalék az elsődleges termelői ágazatban, és 5 százalék a kereskedelemben.
Mit dobunk ki?
A magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) átfogó kampányt indított az élelmiszerpazarlás ellen, a projekt keretében pedig feltérképezték, hogy mit is dob ki a magyarországi lakosság, az adatok pedig minden valószínűség szerint hasonlóan alakulnak az erdélyi és partiumi háztartásokban is. A kutatás eredményei szerint a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok 62,83 százaléka szemetesbe, folyadékok esetében a szennyvízhálózatba kerül.
A felmérés alapján elmondható, hogy a legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a kész ételekből megmaradt ételmaradék (40,08%).
Nem elhanyagolható a környezeti hatás
Mint a Nébih is rámutat, az élelmiszerpazarlás globális ökológiai lábnyoma óriási. Ha az évente világszerte előállított élelmiszer egy ország lenne, akkor a harmadik helyet foglalná el a világon üvegházhatású gázok kibocsátásában, az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. Az élelmiszerpazarlás globális, úgynevezett kékvíz (felszíni és felszín alatti friss víz) lábnyoma a Volga folyón évente lefolyó vízmennyiséggel egyenértékű. Az élelmiszerpazarlás globális terület felhasználása 1,4 milliárd hektár volt 2007-ben. Ezt csak Oroszország területe haladja meg.
Nőileg-tippek a pazarlás visszaszorítására
Az élelmiszerpazarlás jelensége, főként a visszaszorítás mikéntje ma már világszerte foglalkoztatja a döntéshozókat. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között például szerepel az élelmiszerpazarlás felére csökkentése 2030-ra kereskedelmi és fogyasztói szinten.
Nincs feltétlenül szükség ugyanakkor állami vagy intézményi intézkedésekre, menetrendekre, mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy ne szaporítsuk a kidobott élelmiszermennyiséget.
Íme a Nőileg tanácsai arra, hogyan kezdjünk hozzá:
- Próbáljunk mindig annyit vásárolni, amennyit el is fogyasztunk.
- Ne dőljünk be a kettőt fizet hármat kap akcióknak, ha nekünk például csak egy vajra van szükségünk.
- A nagyobb bevásárlásokhoz lehetőség szerint mindig vigyünk magunkkal bevásárlólistát, sokkal biztosabb, hogy nem vásárolunk fölöslegesen.
- Ha valamit főzni akarunk, azt is írjuk fel, hogy miből mekkora mennyiségre lesz szükségünk.
- Főzéskor az is kiinduló pont lehet, hogy mi van a hűtőben, nagyon kreatív kombinációkat is összedobhatunk a rendelkezésünkre álló élelmiszerekből.
- Ha mégis sikerült túl sokat vásárolni, esetleg nem jöttek el a korábban bejelentkezett vendégek, érdemes lefagyasztani a megvásárolt élelmiszert, legyen szó kenyérről, felvágottról, sajtokról. De akár a készétel is a legtöbb esetben fagyasztható, egy-egy zsúfoltabb napon pedig öröm lesz elővenni.
Ugye nem is nehéz?
Kiemelt kép: Shutterstock
