Iskolai erőszak – ezúttal a pedagógusok szemszögéből

Az oktatás minden gyermek alapvető joga. Az iskolai erőszak és zaklatás minden formája sérti az oktatáshoz való alapvető jogot, és a nem biztonságos tanulási környezet rontja az oktatás minőségét minden résztvevő, szereplő számára, súlyosan károsíthatja a gyermekek és serdülők egészségét és jólétét, káros hatásai pedig a felnőttkorig is fennállnak. Az iskolai erőszaknak azonban több formája is él, és amíg bármely formáját tabu övezi, virágozni is fog.

Az oktatás minden gyermek alapvető joga. Kulcsfontosságú a gyermekek fejlődése szempontjából, lehetővé téve számukra, hogy kibontakoztathassák kreatív tehetségüket és kritikus gondolkodásukat, életvezetési készségeket sajátítsanak el, barátokkal csatlakozzanak és társas kapcsolatokat alakítsanak ki, valamint ahhoz, hogy önbizalmuk és önbecsülésük erősödjön. Az oktatás egyedülálló potenciállal rendelkezik egy olyan környezet létrehozására, ahol az erőszakot elnéző attitűdök megváltoztathatók, és az erőszakmentes viselkedés megtanulható. 

Az iskoláknak már a gyermekek korai életévében esélyük van arra, hogy megtörjék az erőszak mintáit, és készségeket biztosítsanak a kommunikációhoz, a tárgyalásokhoz és a konfliktusok békés megoldásainak támogatásához.

Az oktatási intézmények lehetőséget kínálnak a gyerekeknek a szolidaritás, a tolerancia és a tisztelet értékeinek elsajátítására és belsővé tételére, valamint fontos forrásként szolgálnak az erőszakmentesség népszerűsítéséhez, a feszültségek leküzdéséhez, a konfliktusok közvetítéséhez a tanulók és az alkalmazottak között, valamint azon túl, a szélesebb közösségben.

 Az iskolai erőszak és zaklatás minden formája sérti az oktatáshoz való alapvető jogot, és a nem biztonságos tanulási környezet rontja az oktatás minőségét minden résztvevő, szereplő számára. 

Egyetlen ország sem érhet el befogadó és méltányos minőségű oktatást, ha a folyamatban résztvevők erőszakot tapasztalnak az iskolában. 

Az iskolai erőszak és zaklatás súlyosan károsíthatja a gyermekek és serdülők egészségét és jólétét, káros hatásai pedig a felnőttkorig is fennállnak. Az iskolai erőszaknak azonban több formája is él, és amíg bármely formáját tabu övezi, virágozni is fog. 

 Ha az iskolai erőszak formáit próbáljuk csoportosítani, öt kategóriát határolhatunk el: a két leggyakoribb, amiről gyakran esik szó: a diákok közötti erőszakról, azaz gyermek-gyermek között, a kortárscsoporton vagy osztályközösségen belüli, valamint az iskola alkalmazottai (pedagógusok, kisegítő személyzet) részéről a tanulókkal szemben tanúsított agresszív magatartást, vagyis felnőtt-kiskorú között. Van azonban további három kategória is: az iskola dolgozói körében is tapasztalható az erőszak különböző verbális vagy fizikai formája, kollégák közt, amiről csak néhány kirobbanó botrány kapcsán értesülünk, azonban az intézmény közössége ezt látja, tapasztalja nap mint nap. Ugyanakkor létezik egy ritka, nem túl gyakori, de nem csupán tankönyvi eset: a szülők vagy más, iskolán kívüli személyek a diákokkal vagy tanárokkal szemben elkövetett erőszakos magatartása az intézmény területén vagy az oktatási folyamat során. És végül: a tanulók erőszakos magatartása az iskola dolgozóival szemben. Mert egyre nagyobb mértéket ölt ez a fajta jelenség is. 

Minden tizedik tanárt fizikailag bántalmaztak  

Egy 2022-es felmérés szerint például az Amerikai Egyesült Államokban állami közoktatásban dolgozó általános vagy középiskolai tanárok tíz százalékát már fizikailag bántalmazták a tanulók. Különböző sajtóorgánumok arról számoltak be világszinten az elmúlt egy évben, hogy a tanulók helytelen viselkedésének hulláma tapasztalható az elhúzódó online oktatásból való tantermi oktatásra visszatérést követően. Szintén 

az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben 6 százalékról 10 százalékra nőtt azon tanárok aránya, akiket diákok támadtak meg. 

A tanulók részéről tapasztalható helytelen magatartás, viselkedésbeli problémák, a diákok tanárok elleni támadásainak növekvő tendenciája tapasztalható. A verbális agresszió ennek a magatartásnak a leggyakrabban előforduló formája, a tanári kérések figyelmen kívül hagyása, az ironikus attitűdök tanúsítása mellett. Idővel ezek maradnak a tanulók nem megfelelő magatartásának fő megnyilvánulási formái.

Nem a pénzhiány, hanem figyelemhiány okoz nagyobb gondot. 

Egy 2017-es UNICEF által is támogatott kutatásba 1307 romániai pedagógust, 155 iskolaigazgatót és 151 iskolai tanácsadót vontak be, melynek során az iskolai erőszak jelenségének gyakoribbá válásának okaira kérdeztek rá, valamint arra, hogy minek tulajdonítható az, hogy egyre fiatalabb korban tapasztalható a tanulók körében az agresszív magatartás. A pedagógusok a családi környezetet jelölték meg az erőszakos magatartás fő befolyásoló tényezőjeként. 

Három pedagógusból kettő szerint a gyermekek erőszakos cselekményeiért elsősorban az otthoni környezet a felelős, tekintve, hogy az iskolai tényezők kevésbé fontosak a többi tényezőkategóriához képest. A pedagógusok mellett mind a tanácsadók, mind az igazgatók egyetértettek, miszerint 

a megfelelő iskolai környezet biztosítása nem elegendő az iskolai erőszak jelenségének megelőzéséhez és leküzdéséhez.

A megkérdezettek szerint az említett okok közül a leginkább meghatározó az, hogy a szülők nem fordítanak elég időt a gyermekeikre, illetve nem fordítanak kellő figyelmet a gyermek szociális és emocionális fejlődésére, fejlesztésre. Vagy súlyosabb konfliktusok uralják a családi életet. A pedagógusok véleménye szerint az internet és a modern tömegmédia is jelentősen hozzájárul az agresszív viselkedésformák trendszerű terjedéséhez, szerintük azonban ezeknek még mindig kisebb a hatása, mint a családi környezetnek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a modern társadalom értékválsága sem segít az iskolai erőszak visszaszorításában. 

 

A pedagógusok, intézményvezetők és fejlesztőpedagógusok véleménye
%
A szülők részéről a gyermekeknek szánt idő nem elegendő vagy hiányzik
85
Konfliktusos kapcsolatok a családi környezetben
76
A család elégtelen törődése a gyermekek szociális-érzelmi fejlődésével 
74
Az internet negatív hatásai (közösségi hálózatok, online játékok stb.)
67
A tömegmédia negatív hatásai
60
A szülői tekintély csökkenése
59
Az értékválság a modern társadalomban
56
Anyagi hiányok családi szinten (szegénység)
52
Az iskola tekintélyének hanyatlása a közösségben
40
A szankciók elégtelen/nem megfelelő/nem hatékony alkalmazása iskolai szinten, erőszakos helyzetekben
25
Más szereplők (NGO-k, helyi hatóságok, vállalatok stb.) nem megfelelő bevonása az erőszak megelőzésében és leküzdésében
19
Az iskolák által végzett erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységek elégtelensége
17
Az iskola elégtelen törődése a gyermekek szociális-érzelmi fejlődésével kapcsolatban
17
Az iskola által tanúsított tudatlanság vagy nemtörődömség a tanulók érdekeivel és fejlesztési igényeivel szemben
10

Mit lehet tenni?

 A tanulók tanárokkal szembeni nem megfelelő viselkedésének fő oka – az említett UNICEF által támogatott kutatás szerint – a tanulók tanulási motivációjának hiányában rejlik. Ezt a szempontot a hallgatók és a tanári kar is megemlíti. Ezért az iskolának hatékony intézkedéseket kell találni és végrehajtani a tanulók tanulási motivációjának növelése érdekében. Emellett pedig az iskolaigazgatók és tanárok is egyetértettek abban, hogy egy adott iskolai intézményen belül fontos, hogy minden egyes agresszív viselkedést, esetet és annak bármilyen formáját komolyan vegyenek, így a tanárokban, tanulókban, szülőkben is fokozatosan tudatosulni fog, mi mit jelent, mit von maga után, és nemcsak egy-két kirívó eset kapcsán szembesülnek azzal, hogy mit lehetett-, vagy kellett volna tenni. 

A projekt kapcsán az iskolaigazgatók és pedagógusok az alábbi javaslatokat tették az iskolai erőszak csökkentése érdekében

  • tanórákon szervezett érzékenyítő és tudatosító akciók az erőszak témájában, 
  • a tanulók bevonása az iskolai erőszak csökkentését célzó tanórán kívüli tevékenységekben (projektek, workshopok, tematikus napok szervezése stb.),
  • találkozók és tevékenységek, megbeszélések szervezése a rendőri hatóságokkal, esettanulmányok és gyakorlati példák bemutatása,
  • a tanárok képzési programokban való részvételének elősegítése a megfelelő területeken (például kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktusmegoldási gyakorlatok  stb.),
  • néhány modul bevezetése a tantervbe a következő témákban: kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktusmegoldás, segítségkérés,
  • az együttműködés elősegítése, az érzelmek kezelése, szabályozása stb.,
  • foglalkozások szervezése a szülőkkel az iskolai erőszak megelőzése témában,
  • térfigyelő kamerák felszerelése,
  • az erőszakos esetekre az iskolai szabályzatban előírtak szerinti reagálás, attól függetlenül, hogy ki vagy kik érintettek az esetben.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Mobbing: amikor a munkahely pokol
Mobbing: amikor a munkahely pokol

Nőket és férfiakat egyaránt érintheti, szexuális felhang nélkül is, a munkahelyi zaklatás, azaz a mobbing. Ezt Romániában 2015 októberétől tiltja jogszabály, mégis igen nehéz védekezni ellene, ugyanis a köztudatban még ma is alig ismert a fogalom. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. márciusi számában jelent meg.)